Magyarország választ
múlva
2026-os tavaszi túlélési gyakorlat - Klubrádió
Publicisztika
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete

Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.

A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete

Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.

Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete

Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.

Az indokolatlan nyugalom indoklása – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Az indokolatlan nyugalom indoklása

Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.

Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete

Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?

Dackorszak – Józsa Márta jegyzete

30/03/2026 09:14

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

Van itt ez a furcsa kettősség, egyfelől jól esik és kényelmes ugyanabban a cipőben járni, amiben eddig, másfelől itt van ez a rettegés a hatalmi berendezkedés örökkévalóságától.

2026. március 26. Útszélen-részlet / Józsa Márta jegyzete - 2025.03.26.
03:06
00:00
Több mint 78 ezer választási értesítőt nem tudott kézbesíteni a posta, mert senki nem vette azokat át. Alighanem ezek a polgártársaink, egyúttal felnőtt magyar szavazók valahogy elszivárogtak, netán elmenekültek az országból, és végképp nem hagytak nyomot maguk után, legalábbis a döntési mechanizmusban inkább nem vennének részt. Értesítési címük sincs már, vagy legalábbis nem jelentették be. Mert minek? Értsd: Szombathely lakosságánál egy picit több magyar állampolgár azért nem választ április 12-én, mert az ő nyomukat már biztosan bottal ütheti a posta, a választási illetékes hivatal, valamennyi induló párt és maga a pártállam sem fér hozzájuk, ők már kívül kerültek a körön. Vagyis már elveszítették korábbi befolyásukat, védelmüket, kiszorultak egy adott csoportból vagy hatalmi holdudvarból. Ők már nem akarnak magyar szavazók lenni, szívtak így is eleget, köszi, hagyja őket mindenki békében.

Körülbelül ugyanennyi, tehát még egy szombathelynyi polgár regisztrált már a külképviseleti névjegyzékben, ők azok az elszánt honfitársak, akik mindenképpen elmennek több száz, netán több ezer kilométerre is, áldozva rá egy halom pénzt meg rengeteg időt, mert most – talán utoljára – még beleszólhatnak annak a rendszernek a működésbe, amelynek döntő befolyása volt abban, hogy elhúzták innen a csíkot.

Mindkét csoport magatartása érthető és tisztelendő. Nagy kérdés lesz is, hogy két-három hét múlva hogyan zuhan majd rá a lelkileg és egzisztenciálisan is kizsigerelt magyar választóközönségre, határon innen és túl, az egyelőre csak közvélemény-kutatásokból, meg az utcai vizuális szennyezésből sejtett, egyre közelebbi valóság. És hogy mit tudunk kezdeni adott esetben egy már régen látott változással. Változtatni ugyanis nehéz és ingoványos talajt ígérő dolog, sohasem tudni bizonyosan, hogy a biztos vég, avagy a vég nélküli bizonytalan a hasznosabb.

A régióban újra és újra felbukkanó rendszerváltások akár jelenthetnének elfogadható rutint is, amelyből tanulhatnánk. Ám a demokrácia több mint három és fél évtizede bukdácsolva és önismételve megszolgált inasévei után változatlanul nem látszik, hogy a magyar társadalom legalább a népakarat szakmájában az iparossegéd státuszába került volna, nemhogy végül elismert céhmester lett volna belőle.

Van itt ez a furcsa kettősség, egyfelől jól esik és kényelmes ugyanabban a cipőben járni, amiben eddig, másfelől itt van ez a rettegés a hatalmi berendezkedés örökkévalóságától. Így nem értékek mentén, hanem dacból fogunk szavazni. 

Amúgy a dackorszakot a hiszti, az akaratosság és az önkontroll hiánya jellemzi. Például azoknál, akik csak azért sem engednek valakit előre egy ajtón, mert nem. Azért nem lépnek egyet hátra, mert csak. Azért nem lépnek vissza egy választási kerületben, mert úgy tudják, hogy az az övék, és punktum. Ha ezen túllépünk, akkor talán meg is szűnhetne a Nemzeti Együttdacolás rendszere, a NER.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2026. március 26-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.