Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
5/03/2026 18:03
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
Folyik a szabadságharc mindenütt, lobognak a tavaszi zászlók. Budapesten például, legalábbis a Hegyvidéken, két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen. Hogy ne zavarják az erdei négylábúak a kutyasétáltatókat, ne túrják szét a japánkertet, ne vizeljenek a jakuzzikba, egyszóval ne bántsák az emberi civilizációs közmegegyezést. Amelyből ők persze kimaradtak. Igaz ugyan, hogy hónapok óta folyik az azzal a téttel meghirdetett meccs, hogy a kerület lakói vagy az ökoszisztéma élveznek-e előnyt. Hogy érezzük-e rosszul magunkat, mi, kétlábúak, sima arcúak amiatt, hogy elvettük az életteret az állatoktól, hogy ki lehet-e alakítani az együttélés módját lehetőleg úgy, hogy ne az erősebb kutya elve győzedelmeskedjék. Nem tudni, hogy radikális zöldek, a kerület vezetésének konok ellenfelei, esetleg néhány csínytevő hozta el a városi léthez egyre könnyebben alkalmazkodó nagyvadak számára a kérészéletű szabadságot, de az világosan látszik, hogy a tettesek az én úgy akarom, és kész típusú megoldást helyezik előtérbe a sok megbeszélés, egyezkedés, kompromisszum, mondjuk a brüsszeli típusú totojázás helyett. Persze a magyar történelemben megvan a hagyománya a bécsi kamarilla által felbőszített vadkannak mint metaforának. Mely Zrínyi költő és hadvezér sajnálatos elhunytához vezetett. Az a híres vadászat is radikális politikai megoldás lehetett, de a mostaniaknál világosabb, kevésbé intrikus, átláthatóbb egyezség.
Ehhez a hagyományhoz nyúl vissza a mai kurucos, kétharmadoktól gőzös kampányhős. Punktum, nincs paktum. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből. Mondja a nemzetközi békepárti falkavezér, elégedetten körülnézve, jól megmondta, jöhet a böjtös rántott husi, helyére került a világrend. Ahol tigrisek reggeliznek együtt nyuszikkal, mi több, az okos, szelíd, furfangos tapsifülesek szellemi és erkölcsi fölénnyel győzik le a ragadozó nagymacskát, ugye. Ja nem, éppen fordítva, a pillanatnyi berendezkedés és világtrend csak az erőből ért, nem a gyáva, pacifista állatmesékből, hanem a dzsungel tényleges törvényeiből. „Többször tárgyaltam Putyinnal az orosz-ukrán háborúról, vannak céljai, amíg ezeket nem éri el, nem fejezi be. Tűzszünetben nem érdekelt” – folytatja a kampányoló pacifista, aki amúgy egy vak értékelő hangot nem ejtett még ki a Perzsa-öbölben zajló tusákról. Ha a csapásokat követően a helyzet jobb lesz, akkor a béke felé tettünk lépést, ha nem, akkor nem így áll a helyzet. Tiszta beszéd, valaki majd győz, és akkor majd mindenképpen igazam lesz, gondolja magában, majd leül a macskaasztalhoz, partedli nyakba, és elnyammog a béke reményében egy jó vadmalacpörköltet.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2026. március 5-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)