A legfontosabb változásnak azt tartja Arató László, hogy az új magyar kormány hajlandó érdemi vitákat folytatni. A Klubrádió brüsszeli tudósítója szerint az előző kormány idején sok uniós ügyet migrációs vagy ideológiai szempontokkal kevertek össze, ami gyakran félrevezető kommunikációhoz és értelmetlen konfliktusokhoz vezetett. Az új kormánytól Brüsszelben azt várják, hogy érvekkel és kompromisszumkészséggel képviseli majd a magyar érdekeket.

Rengeteg ügy van, amiben a szálak elérhetnek a volt miniszterelnökig, hiszen az egész rendszert ő irányította, a kérdés az, hogy ezt sikerül-e bizonyítani, ahogy az is, hogy akik neki dolgoztak, terhelni fogják-e – mondta Gerő Tamás a Reggeli személyben. A büntetőügyvéd szerint a kulcs egy-egy ügy kiemelése lehet, példákat is mondott: Orbánnál Hatvanpuszta, Rogánnál a letelepedési kötvények, Szijjártónál a lélegeztetőgép-beszerzés.

A tankönyvválasztás felszabadítása, a teljesítményértékelési rendszer kivezetése, a továbbképzések monopóliumának megszüntetése, az igazgatók jogköreinek bővítése és a kompetenciamérés-cunamik megszüntetése lennének azok az intézkedések, melyeket az oktatási kormányzat rapid módon megtehet annak érdekében, hogy már szeptembertől lehessen érzékelni változásokat az oktatási rendszerben - mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Törley Katalin. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint ugyanakkor az oktatás valódi megújítása hosszú évekig tartó folyamat lesz.

Ha a többség nem akarja, hogy Orbán Viktor még egyszer miniszterelnök legyen, akkor ezt egy szabad és tiszta választáson kifejezheti – mondta Szentpéteri Nagy Richard a Reggeli személyben. Az alkotmányjogász, politológus szerint aggályos a nyolc éves korlátozást az Alaptörvénybe írni, igaz, az már elég sok mindent elbírt. Azt reméli, 2030-ra lesz új alkotmány és elveszti a relevanciáját, hogy kétharmaddal nyer-e valaki.

"A politikát az nyeri, akinek a legerősebb sztorija van” – mondta Béndek Ábris elemző a Klubrádió Reggeli személy című műsorában. Para-Kovács Imre műsorvezetővel a magyar politikai nyelv átalakulásáról és a politikai közösség alapját jelentő történetek változásáról beszélgettek.

Sulyok Tamás szisztematikusan nem teljesítette az alkotmányos kötelezettségeit, ez pedig bőven elég jogi indok az eltávolítására – véli Fleck Zoltán, aki szerint ugyanez igaz az alkotmánybírákra is. Az ő eltávolításuk inkább technikai kérdés, amire persze jogi utat kell találni. Ha ehhez az Alaptörvény módosítására van szükség, akkor világosan meg kell mondani, hogy ez ideiglenes lépés, ami szükséges a jogállam helyreállítása érdekében, és össze kell kötni azzal, hogy parlamenti határozat születik egy új alkotmány későbbi elfogadásáról – magyarázta a Reggeli személyben a jogszociológus. 

Az Orbán-kormány külpolitikáját fokozatos minőségi romlás jellemezte, különösen 2014 után – véli Szalai Máté. A külpolitikai szakértő szerint a kormányváltás lehetőséget ad a magyar külpolitika újragondolására: nemcsak a stratégia, hanem a kommunikáció és az intellektuális háttér megújítására is.

Lendvai András ügyvéd szerint az Orbán-kormány által a NER-oligarchákhoz juttatott állami vagyont nem elsősorban büntetőeljárásokkal, hanem polgári peres úton lehetne visszaszerezni. A Reggeli gyorsban arról beszélt: a büntetőügyek lassúak és nehezen bizonyíthatók, miközben a közpénzből felépült "politikai tulajdon" esetében hatékonyabb lehet egy olyan rendszer, ahol a NER-es milliárdosoknak kellene igazolniuk, hogy vagyonuk valóban piaci alapon keletkezett. Az ügyvéd hangsúlyozta: nem statáriális államosításról van szó, hanem a közvagyon helyreállításáról, jogállami keretek között, bírói kontrollal és tisztességes eljárásokkal. Mint mondta, ehhez mintát adhat az angol UWO-rendszer, amely a megmagyarázhatatlan eredetű vagyonok vizsgálatára épül. Az ügyvéd is kiemelte, hogy nem számít, hogy a cégek "lepapírozva" működtek, az eredendő bűnt kell vizsgálni: azt, hogy az állami források elvesztették közvagyon jellegüket és azok politikai, hatalmi célokat szolgáltak.