Gerő Tamás: Büntetőjogi értelemben is el lehet jutni Orbán Viktorig
2/06/2026 16:47
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Rengeteg ügy van, amiben a szálak elérhetnek a volt miniszterelnökig, hiszen az egész rendszert ő irányította, a kérdés az, hogy ezt sikerül-e bizonyítani, ahogy az is, hogy akik neki dolgoztak, terhelni fogják-e – mondta Gerő Tamás a Reggeli személyben. A büntetőügyvéd szerint a kulcs egy-egy ügy kiemelése lehet, példákat is mondott: Orbánnál Hatvanpuszta, Rogánnál a letelepedési kötvények, Szijjártónál a lélegeztetőgép-beszerzés.
Úgy gondolom, el lehet jutni Orbán Viktorig büntető jogi értelemben. Olaszországban is volt erre példa, többször is, elég csak Berlusconira gondolni – mondta Gerő. Orbán Viktor gyerekkori barátja 10 év alatt 1800 milliárd forintnyi vagyonra tett szert, Magyar Péter korábban ezt az összeget úgy tette érzékelhetővé, hogy az angol királyi család 400 év alatt ennek a negyedét szerezte. A kérdés az, lehet-e bizonyítani, az összefüggést azzal, hogy Orbán irányította az országot? Ugyanez áll Tiborcz esetében is, aki mára az ország egyik leggazdagabb embere lett.
Rengeteg olyan ügy lehet, amiben a szálak elérhetnek Orbánig, véli az ügyvéd, hiszen az egész rendszert ő irányította, minden esetben az a kérdés, hogy ezt sikerül-e bizonyítani, Azok, akik neki dolgoztak – legyenek akár a volt kormánytagok, vagy olyan személyek, mint például Matolcsy György – előállnak-e terhelő bizonyítékokkal? – mondta Gerő.
Nem kell minden ügyet ráhúzni a volt miniszterelnökre. Gondoljunk bele, hogy Al Caponét végül adócsalással kapták el, mondta az ügyvéd, aki szerint Hatvanpuszta önmagában elég nagy ügy lehetne egy súlyos ítélethez, ha sikerülne bebizonyítani, hogy az építkezés forrása Orbán illegális meggazdagodása volt.
Gerő szerint a kulcs általában is az, hogy olyan sok ügyre lehet számítani, ami minden magyar ügyvédnek adhatna megbízást, de szelektálni kell, ki kell emelni néhányat. Rogán Antal esetében is ez a helyzet, elég lehet, ha megnézzük, mi történt a letelepedési kötvényekkel, vagy Szijjártó Péter esetében a lélegeztetőgépekkel.
Az ügyvéd maga is úgy látja, előbb utóbb be fognak indulni a büntetőügyek, viszont, mivel ezek jellemzően lassúak, fontos, hogy legyen valamiféle polgári jogi következménye is a sokakat felháborító ügyeknek. A NER lényege volt, hogy közpénzből magánvagyonok lettek, most jogos társadalmi igény, hogy legyen egyfajta vagyonvisszaszerzés. Az ügyvéd úgy látja, ezen a pontos kerülhet képbe a vagyonvisszaszerzési- és védelmi hivatal. Egyáltalán nem biztos, hogy ennek a hivatalnak lesznek büntetőjogi hatáskörei, de lehetnek akár polgári jogiak is. Átnézhetne szerződéseket, akár kimondhatná az érvénytelenségüket – véli Gerő.
Persze, nem minden vagyont lehet visszaszerezni. A sportklubok például láthatóan elköltötték a hozzájuk osztott pénzeket. Az MNB-ügyben - ami az ügyvéd szerint "az évszázad bankrablása lehet" -, felmerül, hogy az eltűnt százmilliárdok egy részét nem ellopták, hanem egyszerűen elvesztették, rosszul gazdálkodtak vele. Akárhogy is, a jegybank esetében lehet szó hűtlen vagy épp hanyag kezelésről, valamilyen bűncselekmény mindenképp megáll majd – mondta a beszélgetésben Gerő.
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel sok esetben nemcsak haveroknak juttatott állami megrendelésekről volt szó, hanem például vissza nem térítendő állami támogatásokról is, olyankor a felelősség – amennyiben az látszik, hogy eltékozolták a közpénzt – azé, aki azt odaadta, nem azé, aki kapta. Persze, ha kimutatható az összejátszás, megint más a helyzet. A Balásy cégek például előre megkapták a minisztériumoktól, hogy ők mit terveznek a következő évi költségvetésben, milyen rendezvényeket akarnak szervezni, milyen programokat, milyen propagandakampányokat, és erre írták ki a közbeszerzéseket. Ez is egyfajta bűnös összejátszás, ami alapján szerintem mindenki, aki részt vett ebben terhelhető, de persze ezt bizonyítani is kell – mondott példát Gerő.
A büntetőügyvéd beszélt arról is, szerinte megvan a szakmai felkészültség az ügyészségnél és a rendőrségen, ahogy arról is, mit okozott ezeknél a hatóságoknál a hallgatás, az öncenzúra. Szó volt a büntető jogi mellett morális felelősségről is és arról, milyen lehetséges utak vannak például az Alkotmánybíróság átalakítására.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. június 2., kedd 9:10
Riporter: Dési János