Kis túlzással mindent.  A pécsi Janus Pannonius  Gimnázium két tizedikes diákja találta ki és alkotta meg profi 3D-s nyomtató segítségével.

Magyar kutatók a világon elsőként bizonyították terepen, hogy a vízimadarak képesek terjeszteni vízinövényeket és szárazföldi fajokat is.

A minisztérium szerint alapkutatás helyett inkább alkalmazott kutatásra kellene komolyabb összegeket fordítani. Mi az alapkutatás, vannak-e, voltak-e kézzelfogható eredményei Magyarországon – erről beszélgettünk Falus András akadémikussal, aki a C-vitamint, a vulkán-előrejelzést és a poloskák megállítását is említette.

A feltétel nélküli alapjövedelem támogatói szerint felszámolhatja a szegénységet, ellenzői viszont úgy vélik, ellustuláshoz vezet. Léteznek realista utópiák? – erről beszélgettünk Rab Tibor jövőkutatóval.

Az egyik nagy ökológiai koncepció szerint az erdő szuperorganizmus, amely társulásként, közösen reagál a változásokra, a másik megközelítés pedig azt mondja, hogy minden faj a saját igényei szerint alkalmazkodik a viszonyokhoz, interakcióba lépnek ugyan, de viszonylag laza közösséget alkotnak – erről volt szó az Utópiában.

Nassolva, párizsis zsömlét falatozva és hajat mosva is gyilkolhatja az ember a föld oxigéngyárait, a trópusi esőerdőket, és benne például az orangutánokat.

Eddig csak elnagyolt animációkban, vagy tudósok segítségével megtervezett sci-fi jelenetekben láthatott az emberiség fekete lyukat, most azonban először, közvetlenül is megfigyelhető, mi történik a világegyetem eddig ismert talán legegzotikusabb képződménye környezetében. Szabó Róbert, az MTA csillagászati intézetének igazgatója magyarázta el, mi a jelentősége az első, fekete lyukról készített felvételnek.

Az ökológiai szempontból legfontosabb fajok nem a növények és nem is a csúcsragadozók: a lényeg a tápláléklánc közepén van. Ha ezeket az élőlényeket sikerül megvédeni, ők megmenthetik a rendszer többi tagját.