Vajon mi az öregedés? Milyen szakmákra lesz szükség 50-100 év múlva? Hogyan és kik fogják irányítani a társadalmakat? Mi lesz a vallásokkal? Mi lesz a ...?
A Klubrádió tudományos, ismeretterjesztő műsorában, az Utópiában a jövőkutatás legizgalmasabb kérdéseit boncolgatjuk hétről hétre, kiemelkedő tudósok és szakértők segítségével.
Orbán Gergő agykutató szerint a Google fordító azért produkál hibákat mert a mesterséges intelligencia nem fér hozzá megfelelő magyar nyelvű adathalmazhoz.
Csősz Sándor biológus szerint a hangyák világában nincs helye az egyéni ambícióknak, a bolyok, mint szuperorganizmusok bírnak önáló az gondolkodás képességével.
Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója szerint a legtöbb ma ismert elem az ősrobbanással, és a csillagok belsejében alakult ki.
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült közvetlen megfigyelésekkel egyedülálló torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Erdélyi Róbert, a projekt egyik vezetője a Klubrádióban beszélt arról, hogy milyen lehetőségeket rejt az eredmény.
Nem olyan meglepő, hogy sikerült az Ingenuity repülése a Marson, Szabó Róbert csillagász szerint. A Perseverance minihelikoptere április 19-e óta öt sikeres repülést hajtott végre.
Ma, a számítástechnika korában is magyarázatra szorul a nanotechnológia kifejezése. Gali Ádám, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója, úgy fogalmazott, hogy olyan tudományágról van szó, ami a fizika és a kémia közös területe. A hajszálnál ezerszer kisebb molekulákat és kristályokat ma már nem csak az okostelefonok mikrotranzisztoraiban, de az orvostudományban is, mint a Pfizer vakcinája.
Egy két nappal elhalasztott fellövést követően tervszerűen pályára állt 37 kisműhold között két magyar is. Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy Magyarországon is egyre nagyobb szerepe lesz az űrkutatásnak. A SMOG-1 már megkezdte adatgyűjtését és küldi az adatokat a Föld elektromágneses szennyezéséről, a CSFK kisműholdja pedig a csillagokat vizsgálja.
Az agy nem csak az emberi test legösszetettebb szerkezete, de vérellátásra legérzékenyebb része is. Épp ezért önálló keringési rendszerrel rendelkezik. Dénes Ádám agykutató, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője arról beszélt, hogy amerikai kutatók hogyan kísérleteznek az agy vérellátásáért felelős rész, a vér-agy gát megnyitásával például az Alzheimer-kór kezelésében.