"Előfordul, hogy a horgászoknak mocsári teknősökkel kell küzdeniük"

Új ablakban

2026. június 09. Utópia - részlet - 26.06.09. Löki Viktor

23:07

00:00

Az elhagyott, elveszített, vagy eldobott halász és horgászeszközök (angol betűszóval ALDFG, „abandoned, lost or other discarded fishing gear”) világszerte jelentős szennyezői a vizes ökoszisztémáknak, az elveszített vagy használatban lévő horgászeszközök által okozott járulékos fogás (angolul „bycatch”) pedig a biodiverzitás csökkenésének egyik lehetséges oka a glóbuszon. Bár a horgászfelszerelések élővilágra gyakorolt hatását világszerte kutatják az elmúlt években, a nemzetközi szakirodalom tanulsága alapján a tengeri ökoszisztémákkal szemben az édesvízi élőhelyekre kisebb fókusz összpontosul. Annak érdekében, hogy hazánkban is elkészüljön az első átfogó leltár arról, mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével a kutatók egy összesen negyven évet felölelő médiaelemzést végeztek. Az eredményeket bemutató tanulmány a közelmúltban jelent meg a brit Scientific Reports nemzetközi tudományos folyóiratban – olvasható a HUN-REN oldalán. A kutatók az 1984 és 2024 közötti médiatartalmakat – újságcikkeket, online beszámolókat és közösségi médiás bejegyzéseket – vizsgáltak át annak feltárására, hogy milyen állatfajok kerülnek kapcsolatba elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelésekkel.

„Ha jól emlékszem, a mocsári teknősök elsősorban úgy akadnak bele a horgászfelszerelésekbe, hogy aktív, tehát éppen használatban lévő felszerelésekre jönnek a csalira, és akkor ezt bekapják, vagy egyenesen lenyelik a horoggal együtt. Nyilván a horgászok ezt nem kedvelik annyira, mert nem teknősre várnak értelemszerűen, mikor horgásznak, de előfordul, hogy sajnos a teknősre kell küzdeniük” – mondta az Utópia adásában Löki Viktor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója. Hozzátette, a kutatás során legalább 64 állatfajt azonosítottak, amelyek bizonyíthatóan érintettek voltak nem szándékos fogásokban vagy sérülésekben. A legtöbb eset madarakat érintett, különösen a bütykös hattyút, de teknősök, gémek és más vízi élőlények is szerepeltek az adatok között.

Hangsúlyozta, hogy bár a dokumentált mintegy 200 eset nem tűnik rendkívül magas számnak, valószínűleg csak a jéghegy csúcsát látjuk, hiszen számos incidens soha nem kerül nyilvánosságra. Korábbi kutatásaik szerint a magyar vizekben akár több tízmillió elveszített horgászfelszerelés is felhalmozódhat 2050-re, ami jelentős természetvédelmi kockázatot jelenthet.

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)