"A James Webb űrtávcső tulajdonképpen egy időgép"
27/04/2026 11:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
"Ha látunk egy szupernóvát, egy csillagot felrobbanni, és azt mi most látjuk, akkor igazából a csillagászok nem törődnek azzal, hogy hány millió évvel ezelőtt történt, nekünk ez most van" – mondta az Utópia adásában Szabó Róbert csillagász hozzátéve, hogy azoknak a csillagoknak a fénye, amiket megfigyelünk gyakran több ezer éve indult el, így akár ma már nem is léteznek.
A James Webb űrtávcső olyan objektumokról készít „képeket”, amelyek akár már nem is léteznek. A kulcs a fény terjedési sebessége: amikor távoli égitesteket figyelünk meg, valójában a múltjukat látjuk.
„Tulajdonképpen, amikor a távcsővel nagyon távolra nézünk, akkor a kezünkben egy időgép van: visszanézünk az időben. Olyan hatalmas távolságokra tekintünk vissza, ahonnan a fénynek – az univerzumban ismert legnagyobb sebességgel közlekedő 'dolognak' is –, nagyon hosszú időre van szüksége, hogy elérje a Földet, észlelni tudjuk a detektorunkkal vagy a retinánkkal ezt a bejövő sugárzást” – mondta az Utópia adásában Szabó Róbert csillagász. Hozzátette, minél messzebb van egy objektum, annál régebbi állapotát érzékeljük, hiszen a fénynek akár milliárd évekig is tarthat, mire elér hozzánk.
„Vissza lehet számolni azt az időt, ameddig a fénynek szüksége volt ahhoz, hogy hozzánk elérkezzen, de ha most látunk mondjuk egy szupernóvát, egy csillagot felrobbanni, akkor igazából a csillagászok nem törődnek azzal, hogy hány millió évvel ezelőtt történt, nekünk most van az a pillanat, amikor meg tudjuk figyelni” - összegezte.
Kitért arra is, hogy a James Webb miben különbözik a Hubble űrtávcsőtől. A legfontosabb különbség, hogy a Webb főként infravörös tartományban dolgozik, ami lehetővé teszi a nagyon távoli, vörösbe eltolódott objektumok vizsgálatát, valamint azt, hogy a porfelhőkön „átlásson”. Emellett a Földtől távol, stabil környezetben működik, így érzékenyebb méréseket végezhet.
A James Webb űrtávcső a világegyetem legkorábbi galaxisait is megfigyeli, így segít megérteni a kozmosz fejlődését. Szabó kiemelte, bár visszafelé „utazni” nem tudunk, a távoli megfigyelések révén mégis betekintést nyerünk az univerzum múltjába és a csillagok, galaxisok keletkezésének folyamataiba.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.04.21., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
