Bár Orbán állítja, ő nem szól bele más ország politikájába, választásába, Magyar Péter szerint nem volt olyan ország amely belügyeibe ne szólt volna bele valamilyen módon.

Abban reménykedik Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró, hogy a magyar bírók, egyre nagyobb hányada mer majd eltérni a Kúria, és Varga Zs. András iránymutatásától, és inkább az Európai Unió Bíróságának ítéletét tartja majd szem előtt a devizahiteles ügyekben.

Szalay-Bobrovniczky nem egyes szám első személyben beszélt a Magyar Péter által közzétett felvételen, hanem többes számban. Ez úgy hangzott, mintha egy kormány által megvitatott dolgot vetne föl a vezérkar számára. Ebben azt látja Kuncze Gábor, hogy a honvédelmi miniszter meg akarta mutatni, milyen tökös gyerek, de egyébként teljesen abnormális.

A Tisza Párt elnöke szerint az, hogy Polt Pétert tényleg az Alkotmánybíróság élére helyezik át, és a legfőbb ügyész is újabb "Orbán-janicsár" lesz, azt mutatja, hogy a Fidesz "retteg", "ők abszolút a vereségre készülnek", bárhogyan is tagadták. Minden ilyen pozíciót meg akarnak őrizni hosszabb időre, nem akarják, hogy a következő kormányzati ciklusban ürüljön meg. Azt is mondta, hogy a honvédelmi miniszterről kihozott hangfelvétel is a Fidesz politikájának a szívcsakráját találta el, akárcsak a kegyelmi botrány.

Meg lehetne oldani Holoda Attila szerint, hogy ne Oroszországból szerezzünk földgázt, kerülőutakat ki lehet építeni. Épp ezért az energetikai szakértő úgy véli, Orbán állítása, miszerint az Európai Bizottság döntésével veszélybe került a rezsicsökkentés fenntarthatósága, nem állja meg a helyét.

Fekete-Győr András, aki azt javasolja, hogy pártja, a Momentum ne induljon a 2026-os választáson, a Megbeszéljük adásában azt mondta: "szerintem nem az a kérdés, hogy lenni, vagy nem lenni, hanem, hogy a történelem jó, vagy a rossz oldalára [akarunk] állni. A probléma része lenni, vagy a megoldás részévé válni". A hátralépés nem egyenlő a leüléssel vagy a meghalással politikai értelemben – tette hozzá.

A kiutalási árfolyamot egy bizonyos szinten állapították meg, míg a visszafizetési árfolyamot egy másikon, amelyek különbsége elfogadhatatlan, nem felel meg az Európai Unió fogyasztóvédelmi törvényeinek – mondta Róna Péter.

Míg 2010-ben a magyar GDP 12 százalékát költötték nyugdíjakra, mára mindössze 7 százalékát. Palotás János szerint annak van esélye leváltani Orbán Viktort, aki képes megígérni, hogy a nyugdíjakat uniós szintre emeli.