A főváros alatt egyetlen, összefüggő karbonátos vízadó rendszer húzódik, amely a Budai-hegység kőzeteiből indul, majd folytatódik a pesti síkság üledékei alatt. rőss Anita hidrogeológus, az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, tudományos munkatársa beszélt ennek jelentőségéről.

A HUN-REN és az ELTE közös fejlesztése során a kutatók egy ismert kemoterápiás szer kémiailag módosított, jóval toxikusabb változatát vizsgálták, amely önmagában túl veszélyes lenne terápiára. Ezt egy liposzómás burokba csomagolták, amely „megszelídíti” a toxikus molekulát: megóvja a lebomlástól, csökkenti a mellékhatásokat, és lehetővé teszi, hogy főként a daganatszövetben halmozódjon fel.

Az idei orvosi Nobel-díjasok felfedezésnek óriási gyakorlati jelentősége van – véli Boldogkői Zsolt biológus. Az autoimmun betegségek kezelésében a szabályozó T-sejtek erősítése lehet cél, míg daganatoknál épp ezek gátlása segítheti az immunrendszert a rákos sejtek elpusztításában.

A fémorganikus anyagok kiválóan alkalmasak gázmolekulák tárolására, a jövőben ezért forradalmasíthatják a gáztárolást, üzemanyag- és energiafelhasználást – véli Tarczay György.

Az idei fizikai Nobel-díjasok munkája közvetlenül hozzájárult a modern kvantumprocesszorok alapjához, amelyek már bizonyították fölényüket a klasszikus számítógépekkel szemben. Széchenyi Gábor, az ELTE Anyagfizikai Tanszékének adjunktusa mesélt a kvantumvilág természetéről.

Megkezdődhet a HUN-REN kutatói által is vizsgált látásvisszaállító protézis emberi tesztelése. A kutatást vezető Wittner Lucia szerint ugyan még messze van az, hogy az eszköz beültetésére sor kerüljön, de várakozásai szerint akár tízszer nagyobb látómezőt biztosíthat, mint a korábbi modellek, így a páciensek nemcsak kontúrokat, hanem arcokat és nagyobb betűket is felismerhetnek majd.

A CERN CMS kísérletének legújabb eredménye segíthet megérteni az univerzum korai állapotában az anyagok természetét. A friss eredményekről Veres Gábor, az ELTE TTK professzora és Cynolter Dorottya, a kísérletben résztvevő egyetemi hallgató számoltak be.

"A szótanuló kutyák képesek több száz tárgynak a nevét is megtanulni, és ezeket kérésre behozni, és ez egy különleges képesség. Az átlagos családi kutya egyáltalán nem ismeri a tárgyak neveit, hogyha azt mondjuk, hozd ide a labdát, akkor ő egy olyan tárgyat fog keresni, ami jól kergethető és behozza" – mondta Kubinyi Enikő.

A zebrahal és a paradicsomhal reakcióit azért vizsgálják, hogy kiderítsék, mely faj milyen módon modellezheti az emberi agyműködés különböző aspektusait. Varga Máté, biológus az ELTE Genetikai Tanszékének docense beszélt az emberi és a halak  memóriájának hasonlóságairól.

A mesterséges intelligencia a tudás feldolgozásában segíthet, de a klímaváltozást érintő problémák megértése és megoldása továbbra is az emberek felelőssége – mondta Somodi Imelda, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Az LHC az ALICE detektoránál mért ólom-ólom ütközések révén jelenleg másodpercenként rengeteg aranymagot hoz létre. Barnaföldi Gergelyt kérdeztük a részletekről.

Vannak olyan sejtek, amik ebben a szeneszens állapotban képesek nyugvó állapotban, szóval nem csinálnak semmit, nem kezdenek el újra daganatot csinálni, mint egy átlagos tumorsejt. Igazából elbújva várják, hogy a felettük tomboló vihar, amit a kemoterápia okoz, elmúljon – mondta az Utópia adásában Füredi András, a Molekuláris Élettudományi Intézet Gyógyszerrezisztencia Kutatócsoport munkatársa.

Ha a kutya betölti számunkra azt, amit egy emberi kapcsolatnak kell, akkor az ember miért fektetne energiákat abba, hogy egy magasabb rizikófaktorral nekimenjen egy emberi kapcsolatnak, de Turcsán Borbála, az ELTE Etológiai Tanszék tudományos munkatársa nem biztos abban, hogy ez megfelelő kompenzáció lehet.

A CERN, a Higgs-bozon létezését bizonyító kísérleteit Breakthrough-díjjal ismerték el. Az egyik díjazott, Horváth Dezső fizikus volt az Utópia vendége.

A fényérzékeny gyógyszermolekulák fejlesztése azért fontos, mert az ezekkel gyűjtött információk a birtokában új, hatékonyabb gyógyszermolekulákat lehet tervezni – mondta Keserű György Miklós.

Amikor egy nagy galaxis gravitációja meghajlítja a teret, szerencsés esetben egy nagyon érdekes optikai hatás eredményeként maga a galaxis válik nagyítólencsévé – véli Szabó Róbert csillagász.