Az eltüntetett lapok esete - Dési János jegyzete
Most, ezekben a percekben is omlik össze az állami száz és ezer milliárdokból kitömött fideszes médiabirodalom. Megy is az óbégatás, hogy azért az is a magyar sajtó, meg ott is kollegák dolgoznak, meg ne kárörvendjünk, meg jajajaj.
Szögre akasztott hitvallás – Kárpáti Iván jegyzete
"Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi" – ez is szerepel a ún. Nemzeti Hitvallásban, a baj tényleg nem a mondatokkal van.
Építsünk migránstábort! - Selmeci János jegyzete arról, hogy abba kéne hagyni a migránsozást
Te akarod behozni a migránsokat! Nem, te akarod behozni a migránsokat! - mondja egyik politikus a másiknak, majd megvádolja egyik a másikat azzal, hogy végre akarja hajtani a migrációs paktumot, mire a másik visszaszól az egyiknek, hogy migránstábort akarna építeni egy békés településre, ahol aztán minden rossz lesz, mert migránsok.
Orbánék keresztes hadjárata után - Hardy Mihály jegyzete
Sokat töröm a fejem azon, hogy vajon mi okozta az előző kormány és különösen Orbán Viktor dühödt és kíméletlen Budapest-ellenességét?
Nyuszimotor - Szénási Sándor jegyzete
A játékot fideszes politikusok osztogatták a kampányban, mégpedig bölcsődéseknek, figyelmen kívül hagyva az olyan gyerekségeket, mint jog, törvény, konkrétan egy 2011-es, amely tiltja, hogy nevelőintézményekben kampányolni lehessen. A választási eljárásról szóló törvény ugyanezt teszi, a Polgári Törvénykönyv pedig a képmáshoz való jog alapján előírja mindkét szülő beleegyezését ahhoz, hogy politikai ragadozók biodíszletként használhassák a csemetéjüket.
Politikai lövészárokharc az iskolapadban – Kárpáti Iván jegyzete
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem minden család tud ugyanannyit befektetni a felkészülésbe. Az ország jelentős részének erre egyszerűen nincs lehetősége. Éppen ezért a felvételi sokszor nem pusztán tudást mér, hanem családi hátteret is.
Reng a föld április 12. óta - Dési János jegyzete
Emelje fel a kezét, aki emlékszik arra, hogy a Fidesz-uralom idején egy kisebb hadsereg szállta volna meg Matolcsy György otthonát, hogy végigtúrták volna Matolcsy Ádám hivatali helyiségeit, néhány százmilliárdot keresve, hogy Mészáros Lőrincre rárúgták volna hajnalban az ajtót, miközben Várkony Andrea úgy aludt a mellkasán mint egy kisbababa (saját szíves közlése) és néhány közbeszerzés zavaros ügyeit firtatták volna.
Vendégmunka – Józsa Márta jegyzete
Ma Magyarországon mintegy 120 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik, leginkább a feldolgozóiparban, az autóiparban, az építőiparban és a turizmus-vendéglátás területén. Vagy például a legjobban láthatóan talán a futárcégeknél. Többnyire amúgy rabszolgasorban, és értük még csak nem is tüntettünk, ellenük azonban többen szónokoltak. Akikre most tilalmat ígér az új kormány, de hogy utána mi lesz, azt egyelőre nem tudni.
Plakátok – Józsa Márta jegyzete
14/06/2026 08:30
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Plakátban speciel a magyar művészek hagyományosan remekeltek, csaknem a műfaj létezése óta. A szecesszió, a Bauhaus, az avantgarde, vagy például a magyar filmplakátok aranykorából visszanézve még inkább drámai az a vizuális mocsok, amelyet éveken keresztül bámultunk, inkább fel sem idézem, nem lesz könnyű elfelejteni, de hátha sikerül. A történelemkönyvekben majd visszanézhetjük őket, ahogy a Tanácsköztársaság vagy a zsidótörvények bevezetésekor használt szennyet, melynek következménye jól látjuk, hova vezetett.
Svédországban az autópályák mentén nincs plakátözön, és nem csak azért, mert a skandináviai politikai struktúrák kevésbé kihegyezettek a viharvert közép-európaiaknál. Hanem azért is, mert balesetveszélyt jelenthet, ha mondjuk egy családapa rácsodálkozik egy háborús bombával fenyegető – hát nem is tudni, minek nevezendő – mondjuk plakátművészeti alkotásra.
Plakátban speciel a magyar művészek hagyományosan remekeltek, csaknem a műfaj létezése óta. A szecesszió, a Bauhaus, az avantgarde, vagy például a magyar filmplakátok aranykorából visszanézve még inkább drámai az a vizuális mocsok, amelyet éveken keresztül bámultunk, inkább fel sem idézem, nem lesz könnyű elfelejteni, de hátha sikerül. A történelemkönyvekben majd visszanézhetjük őket, ahogy a Tanácsköztársaság vagy a zsidótörvények bevezetésekor használt szennyet, melynek következménye jól látjuk, hova vezetett.
Elvben tilos lesz Magyarországon olyan politikai reklámot készíteni, amely megsérti az ember önbecsülését. Pontosabban „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”. A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.
Ezek szerint eddig mindennek nem volt jogi akadálya, és még az egyidejűleg megszűnésre ítélt szuverenitásvédő izé is sem szólt soha egy szót sem, amikor vizuális környezetszennyezés mindennapi feszültségkeltés szó szerint minden hirdetőoszlopon jelen volt. Nagy kérdés természetesen, hogy jogilag meg lehet-e akadályozni a sanda szándékú mondandókat, és ki dönti el, hogy mi kelt félelmet a gyerekekben.
Ebben formában most már talán semmi, de – mondják reklámszakemberek – ezzel kinyírják a hirdetési piacot. Valóban léteznek olyan, korábbi kormányzatokhoz kapcsolódó hirdetési eszközök és módszerek, amelyeket tiltani kellene, de a mostani tervezet nagyjából olyan, mintha egy autónál felmerülő hiba miatt az összes autót kitiltanák a közterületről – fogalmazott egyikük.
Hozzátéve: a szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül meghozott törvény komolyan veszélyezteti a jogbiztonságot. Feltehetően még finomodni fog, de azt azért nem ártana a jogalkotási hajrában figyelembe venni: könnyű dolog a fürdővízzel kiönteni a gyereket. És figyelni kellene arra is: a szabadság felé vezető út nem lóvágta, és nem is erőltetett menet. Mert ha azzá válnak, akkor számos áldozat keletkezne az utak szélén.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2026. június 11-i adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
