Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
A hiteltelen - Szénási Sándor jegyzete
Mondhat és ígérhet bármit, már minden csak szó, duma, szöveg, smúz, hanta, sóder, illetve rizsa.
Négy év - Kárpáti Iván jegyzete
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem "két fél konfliktusaként" lássuk.
Pici bűnök és a fasizmus - Dési János jegyzete
A kísérlet Iványi Gábor tönkretételére nyilvánvalóan a politikai bosszú része. Nem véletlen, hogy egy ilyen ember életét kell megkeseríteni, munkáját, amelyet a szegények és az elesettek érdekében végez, ellehetetleníteni.
Három évtized – Józsa Márta jegyzete
Három évtizeddel ezelőtt az volt a naiv álom, hogy a nyilvánosság is hozzá tudja majd segíteni az ország legelnyomottabb polgárait az emancipációhoz. Ma már tudjuk: sikerült eljutnunk a hasonlattá vált vécékeféig.
Zavaró tény – Kárpáti Iván jegyzete
A magyar kormány az elmúlt években minden fontos nemzetközi fórumon akadályozta Kijev uniós közeledését, vétóval fenyegettek, zsaroltak, blokkoltak. A hazai politikai kommunikációban Ukrajna rendre ellenségként jelenik meg, kampányeszközzé silányítva egy háborúban álló országot. A miniszterelnök videóiban Brüsszel, Ukrajna és a magyar ellenzék egy csomagban szerepel, mint fenyegetés. (...) Ráadásul a teljes képhez hozzátartozik egy zavaró tény: a Barátság vezetéket január végén az orosz hadsereg támadta meg.
Holnap kit gyűlöljek? - Selmeci János jegyzete
Ukránok, bűnöző gyerekek, bankárok, ukránok, benzinkutasok, és megint a benzinkutasok; már egy gyakorlott gyűlölő is nehezen tudja követni a kormány iránymutatásait arról, hogy kik az ellenségeink.
Mása és Aljosa kűrje - Hardy Mihály jegyzete
Az elmúlt években egyébként szabályosan menekülnek Oroszországból a siker-sportágak művelői, akik a párizsi olimpia óta tudják, hogy kevés esélyük van az indulásra nemzetközi versenyeken.
Macskás fadíszlépés – Józsa Márta jegyzete
4/01/2026 07:42
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Marad a kérdés: ki kapirgál majd a zebrák lába között a hatvanpusztai tyúkudvarban?
Most lajstromozok. Az éppen, hogy az elröppent évben igazán nem panaszkodhattunk unalomra. Volt jó nagy hangzavar, elefánt- és egérhadak dübörögtek együtt a putyinorbántrumpi, világbéke felé vezető hidakon. „Trump győzelme és a liberálisok bukása olyan, mint egy álom”, szögezte le még májusban a szélsőjobboldali mosóporügynökök budapesti fiókrituáléján, a CPAC-en prezentált álmoskönyvében a mára minden görbe fánál nyilatkozó vajákos, és milyen igaza volt. Mert nagyot álmodni, és bejött, többnyire.
Azt az évet zárjuk, amelyben minden fenyegetés ellenére imponáló tömegben láthatóak voltak a szivárványszínű pirézek Budapest utcáin. Amikor, ha vonattal a Balatonra nem is, de a világűrbe eljutottunk. Mármint egy magyar tudós, mi csak kibiceltünk. Mely esztendőben néhány korpulens politikusunk olykor fapadoson kényszerült látványfotózkodni, persze szigorúan luxizó yachtozás előtt és után. Sőt messzebbre is vezetnek közforgalmi eredmények, idén arról is született kormánydöntés, hogy az iskolás csoportok díjmentesen juthatnak el a debreceni Közlekedési Múzeumba. Amely nem létezik, de ha lenne sem terveztek oda tömegközlekedést.
Pávatáncban és turulkeringőben nem volt szűk e sikeresztendő, hacsak a fájdalmas, a 96. percben érkezett, ír irányból kapott tüdőlövést nem számoljuk. Mely csorbát csak akkor köszörülhetnők ki, ha minden idők végéig is a foci iránt elkötelezett bajnok hobbijának maradnánk örökös vazallusai. Turáni átok ide vagy oda, még tiszta szerencse, hogy más baj nem ért bennünket az óévben. Újabb harmincezerrel csökkent a népesség száma, és ugyanennyivel dolgoztunk is kevesebben 2025-ben Magyarországon. De legalább egy tanévnyitón egy polgármester annak örült, hogy gyerekek közül senkit sem hívnak Mohamednek.
Ezzel párhuzamosan lett a konzervatívabb névválasztásért felelős államtitkárunk is végre. Ugyanaz a közoktatási szaki, aki a minap a „Lassan akarlak megdugni, lámpafénynél” szövegű zeneszámra pózol egyetemista lányokkal. Akikért végső soron ő volna a felelős. De ezt is ki számolja, nap mind nap érkeznek újabb impulzusok. Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, így most ő nyerte el a nemzetietlen író NER-es stallumát. Ennek jeleként az örökös kultúrikon, Ákos, gond nélkül lenyomta az év legkiemelkedőbb kulturális teljesítményének mandineres listáján. És mi ez ahhoz képest, hogy Zebegényből kitiltották a tökvicsorit, a romákat az önazonossági törvénnyel pedig mindenhonnan kiűzik, Iványit börtönnel fenyegetik. Cserébe a miniszterelnök kamerák előtt csirkelábat eszik a kínai kifőzdében, és a szépkorúak gondosórán is kapják a kormánypropagandát. A piros satyakos miniszterelnök lakájok hadával ment csörgősipkákat aláíratni Trump elnökkel. Helyettese pedig úgy vélekedik a rájuk bízott, súlyosan bántalmazott gyerekekről, hogy „Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”.
És még nem fejeztem be az év abúzusokkal teli leltárát, ép ésszel nem is bírni. De remélem, hogy ezek közül valami valóság, mert viccnek mindegyik igen durva volna. Marad a kérdés: jövő ilyenkor ki kapirgál majd a zebrák lába között a hatvanpusztai tyúkudvarban. Talán van rá esély, hogy mindez addigra jelkép lesz, és repülőrajttal, de legalábbis macskás fadíszlépésben szembesül a történelmi aljasságokkal a Nemzeti Együtteltakarodás Rendszere, a NER.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2026. január 1-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
A jegyzetet a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
