Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Csirkeláb – avagy a miniszterelnök étvágya – Józsa Márta jegyzete
22/11/2025 15:11
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
Emberarcú apróságok a nép kegyelméből, és annak szórakoztatására.
Az idézett früstüköt 1883-ban írta meg Mikszáth Kálmán, A pénzügyminiszter reggelije a címe. Akkoriban avatott szemek megfigyelései és írói kompetenciák segítették a közönséget az uralkodó osztály táplálkozási szokásai, és a politikai viselkedésük közötti összefüggés megértésére. Nem lévén még megannyi csatorna, digitális dübörgés, amelyből bárki értesülhetett volna akarva-akaratlanul excellenciás lakmározásról, találkozván vizuálisan felséges szájszögleti maszattal és zsírpecsétes partedlival. Ezek az emberarcú apróságok a nép kegyelméből, és annak szórakoztatására kerültek oda. Őfelsége újra és újra nyilvánosan táplálkozik, neki szerencsére jut rá a mi pénzünkből, nekünk mi más maradhatna, kívánjunk neki jó étvágyat!
A történet, mármint a hivatkozott kortárs kétharmados fogyasztó nyilvánossá tett vonzódása az alattvalók által is kedvelt gasztronómiai termékek iránt nem új. Már negyed évszázaddal ezelőtt is lehetett látni az akkoriban jobbára még hagyományos sajtóban, hogy a közmondásban szereplő férfiszívhez hasonlatosan a hatalomhoz is a gyomron keresztül lehet a legkönnyebben eljutni. Hosszú út vezetett a békéscsabai fesztiválokon való rendszeres kolbásztöltéstől a mostani, keleti módra nyitott kínai, kifőzdei csirkeláb habzsolásáig. Bár akkoriban, a legelső kormányzati ciklus idején, a kulináris termékek sűrű fogyasztása még nem járt együtt a hatalmi súlycsoport mára igen egyértelmű fizikai következményeivel. Azután, a Karmelitába költözvén nem volt kérdéses, hogy a menzán a Gundel főzi a bablevest. Arról is értesült azonnali fotókról a médiafogyasztó, hogy Orbán Viktor tálcáról eszi a napi menüt. Tehát nem ezüst eszcájggal, csak póriasan. Persze napközis áron, de ki számolja. Most, hogy sorrendben ötödik győzelméről vizionál, nem habozik bevetni a gulyáságyút: amely most már, a kalibernek megfelelően, nemzetközi célpontok felé is irányul. Kínai kifőzde, Washingtonban a saját lábon álló koronahercegnő megvendégelése forró kutyával, azaz hot doggal mind-mind ránk, adófizetőkre tartozik a mindenütt felbukkanó, kéretlen miniszterelnöki üzenetek tanúsága szerint. Nem is beszélve a fiatal, külföldre száműzött generáció ikonikus honvágy-metaforája, a Túró Rudi kormányfői apoteózisáról. Amelyet szintén bárki megtekinthet immár a TikTokon. A kiváló édesség eredetileg amúgy szovjet találmány. Az vagy, amit megeszel, hogy idézzem a táplálkozás-fetisiszták közismert mondását.
A tápláléklánc persze itt nem szakad meg, sok mindenre jut idő két főfogás között. A nagytermészetű influenszer étvágya olykor szellemi termékek irányába is fordul, nemrég például a Fehér Házban ebédelt. Ahol, gondolom, a desszert utáni jótékony kaja-kómában megkérte piros sipkás barátját, hogy legyen már olyan jó, és tilttassa be ezt az izét, na, hogy is hívják, a Szabad Európát. Na nem az összeset, csak ezt a magyart, azt, Donald, amely annak idején rendszeresen hírt adott a mi akkor még pici, Fidesz nevű baráti mozgalmunkról, még 1990 előtt. Persze, hogy nem emlékszel, Donald, nem is kell neked tudnod semmit erről az én apró, Magyarország nevű játszóteremről, de nem kérek nagyot. Csak zárasd be, mibe kerül az neked. Nem, nem azt kérem, hogy töröljétek el a kettős adóztatást, meg a büntetővámokat, gondolj bele, neked is jól szokott jönni, ha eggyel kevesebben néznek a körmödre.
Hát jól van, Vlagyimir, ööö… akarom mondani, Viktor barátom, hintsük be sóval a romjait, mondjuk egy csütörtökről péntekre virradó éjszakán megfelel? Akkor tehát meg is teremtettük a békét, jöhet végre a whisky?
Megitták az áldomást is, kinek mit intézett a kormánya. Vagy annak a fője. Aki hol iszik, hol eszik, hol etet. A levét mindenképpen mindannyian isszuk.
Józsa Márta jegyzete a november 22-i Hetes stúdióban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
