A géniusz megint megcsinálta! - Selmeci János jegyzete
Hát ez is sikerült, a külpolitika géniusza, minden idők legfurfangosabb magyar miniszterelnöke végül összehozta az országnak, amit egyetlen régiós ország vezetője sem tudott; több pénzt fizetünk be a magyar költségvetésből az Uniónak, mint amennyit kapunk tőlük. Na de hogy?
Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Kilóg a zebraláb – Józsa Márta jegyzete
19/10/2025 10:55
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
Egyre figyelmesebben kell néznünk azt a valóságot, amelyet rengeteg pénzzel, manipulatív energiával próbálnak meg oly sokan az ő képükre formálni. És elérni azt, hogy az általuk manipulált kép a miénk is legyen. Az objektíven keresztül láttatott világot azonban csak egy bizonyos határig lehet maszkolni. A lóláb, esetleg a zebraláb akkor is kilóg, ha kínai falat építenek köré. Józsa Márta gondolatai egy fotókiállítás kapcsán.
Október első hétfőjén tartották világszerte a Lakhatás Világnapját – jóllehet nagyon sok olyan helyet tudunk találni, ahol nincs semmi ünnepelni való. Persze nézőpont kérdése, meg lehet találni az ünnepi szavakat is, egy NER-szócső ingyenes utcalap online változata az esemény alkalmából köszöntötte is az olvasót, azt írván, hogy „A Népliget a drogosok, a hajléktalanok és a prostituáltak birodalma lett”. Túl az időzítés bornírtságán az sem mellékes, hogy milyen laza természetességgel tudnak összefüggéseket találni társadalmi jelenségek között, mondjuk mennyire nyilvánvaló számukra, hogy közösségünk különböző, periférián élő csoportjai lényegüket tekintve összetartoznak. Ahogy a melegek a pedofilokkal, az ellenzékiek a poloskákkal és így tovább. És hol van még mindennek a vége, ki lesz, aki majd rendelkezik azzal a történelmi érzékkel, tudással és tudományos eszközrendszerrel, hogy kellő távolságtartással és rálátással megkísérelje elmagyarázni azt, ami most számunkra oly nyomasztó és érthetetlen. Egyre figyelmesebben kell néznünk azt a valóságot, amelyet rengeteg pénzzel, manipulatív energiával próbálnak meg oly sokan az ő képükre formálni. És elérni azt, hogy az általuk manipulált kép a miénk is legyen.
A napokban jártam egy kiállításon és meghallgattam egy ahhoz tartozó beszélgetést. Erdélyi Lajos fotóművész mindennapi pénzkereső munkájának, fotóriporteri hagyatékának feldolgozásáról van szó, A tapintatlan fotóriporter a címe. Az időpont a ’60-as, ’70-es évek Romániája, a téma a hatalomnak tetsző valóság megjelenítése a korabeli lapokban. A képeken megmaradt lenyomat azonban mégis a kényszerű iparosítás, a tömegek elnyomorítása, és főként a magát mindenhatónak képzelő hatalom leleplezése, amit még a cenzúra sem vett észre. Vagy nem volt elég eszük a cenzoroknak ahhoz, hogy értelmezzék: az objektíven keresztül láttatott világot csak egy bizonyos határig lehet maszkolni. A lóláb, esetleg a zebraláb akkor is kilóg, ha kínai falat építenek köré. A fotós, és minden dokumentátor teljesítménye a részletekben lakozik, és korunk későbbi digitális régészeinek is magasra teszi a lécet. Hogyan magyarázza el majd utódainknak, hogy miért hagytuk, hogy így legyen.
Végtelen mennyiségű fotó áll majd rendelkezésre, a tömeges mélynyomor, kényszerített és esztelen iparosítás okozta tájsebek és környezetpusztítás, valamint Hatvanpuszta párhuzamos, és társadalomértelmezési szempontból összefüggő ábrázolásai. A majdani történésznek nagyon nehéz dolga lesz, ha értelmezni akarja a korszakot, amelyben mindezt letolták a torkunkon. Neve is van, ahogy a korszakoknak általában, ez a NER.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. október 16-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
A jegyzetet az írás elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
