Amerikából jöttek - Szénási Sándor jegyzete
A jegyzőkönyv kedvéért: a szankciók alóli mentesség ügyében a magyar fél részéről először az hangzott el, hogy az időkorlát nélküli, majd amikor a Reuters fehér házi forrásokra hivatkozva egy évet írt, némi tagadás után Szíjjártó azt mondta, hogy a tárgyaláson időkorlát nem hangzott el. A többi tehát költészet.
Orbán Viktor az ingyen pénz helyett, inkább védelmi pénzt fizet - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Brüsszellel szemben szuverenitásról szónokol, miközben Washingtonban kopogtat. Mert az uniós pénzért „túl nagy” árat kérnek: átlátható közbeszerzéseket, független bíróságokat, valódi ellenőrzést. Az amerikai védőernyő viszont egyszerűbb: elég ha fizetünk, és csendben maradunk.
Az adatlopások története - Dési János jegyzete
Nevezhetjük mai kifejezéssel “adatszivárgásnak” is, de talán a lopás pontosabban írja le a történteket.
Közös képviselő – Józsa Márta jegyzete
Na most tegyük fel, hogy van egy háromgyerekes roma család, a szülők nyolc általánost végeztek, mindketten dolgoznak, összegyűjtöttek, netán örököltek annyit, hogy ha összehúzzák a nadrágszíjat, akkor vehetnek 3 százalékos kamatozású hitellel egy házat egy faluban. Csakhogy…
Forrás hűs, tiszta vize – Szénási Sándor jegyzete
Ha jól értjük a kormánymédiát, és jól értjük, akkor az ukrán már csak olyan, hogy szeret valamit felépíteni, majd lerombolni, ebben leli kedvét, hiába, az a fajta. Hogy a káosz nagyobb legyen, ami nyilván cél is, a nyilvánossá tett listán szereplők némelyike közli, hogy ő egyáltalán nem is regisztrált. Egyes vélemények szerint lista sincs, vagyis szivárgás sem történt, az egész egy kamu. Ebben a megtervezett tohuvabohuban a kormánytábornak egymást lefejelő igazságokat kell elhinnie, amiben persze gyakorlata van már.
A duma bojkottja, avagy mindenki fogja be a pofáját – Selmeci János jegyzete
Szóval ne töltögessen le a nép egyszerű gyermeke pártos appokat, mert fel fogja hívni a Vadhajtásos faszi, és elküldi az anyjába, szépen kussolva el lehet menni szavazni, kivéve ha állami, vagy Mészáros Lőrinc dolgozó, vagy közmunkás az ember, mert akkor abban is segítünk, de a választás napjáig csak ne aktivistáskodjon, meg nemzet hangjázzon, meg előválasztgasson senki, mert megírjuk, hogy hova jár a mocskos ukrán gyereke óvodába.
Córesz - Rózsa Péter jegyzete
Az átlagnyugdíj szégyenszemre 226 ezer, ha marad a korábbi számítási mód, akkor 373 ezer forint lenne. Meg inkább szembeötlő a különbség az öregségi nyugdíjasoknál, ahol az átlagos nyugdíj 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.
A felszámolóbiztos - Szénási Sándor jegyzete
Itt állunk tehát egy magáról minden demokratikus göncöt ledobó, a nyugati konszenzualitást megtaposó, intézményi jogokat simán lenyúló, gátlástalan és obszcén vezérelvű mintával, aminek a kistestvére itt trónol rajtunk.
Egy üzleti ügyekkel nem foglalkozó miniszterelnök gondolatai – Selmeci János jegyzete
3/10/2025 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Selmeci János a miniszterelnök fejében tett képzeletbeli kirándulást.
Üzleti ügyekkel nem foglalkozom, csak marhára szoktam örülni, hogy a gyerekkori haverom annyira tehetséges, hogy minden évben ő lesz a leggazdagabb magyar vállalkozó, egy faluból indultunk, mindig is olyan országot akartam teremteni, ahol a vidéki emberek is kitörhetnek, és megvalósíthatják az álmaikat.
Tegnap a Nemzeti Sport után átlapoztam a kedvenc oknyomozó portáljaimat is, hátha kiderül, hogy hová repült a Peti miniszter mostanában magángéppel, meg elég homárt ettek-e az úton, de végül abba szaladtam bele, hogy a gyerekkori cimborám egyik cége biztosított három milliárd forintos fedezetet édesapám mezőgazdasági üzemének a felépítésére, a melót pedig a haverom másik cége végezte el. Szóval a cimbi lényegében saját magának adott lóvét, apunak meg kockázat nélkül lett egy szép birtoka, én meg csak nézek ki a fejemből, hogy mekkora üzleti géniuszok vettek körbe egész életemben.
Apropó géniuszok, olvasom, hogy a Marci miniszter családjában és baráti körében vannak a legjobb jogászok. Szerencse, hogy a miniszter úr minisztériuma és megannyi állami cég pont velük szerződött nyolc milliárd forint értékben, és rájuk bíztunk még ötven állami milliárdot is azokból a programokból, amiket szintén a miniszter úr minisztériuma talált ki és finanszíroz, hogy fektessék be ügyesen. Szerencsére az ő ügyeiket is a Marci sztárjogász testvére intézi, szóval ott minden a legnagyobb rendben van, bőven lesz miniszter úrnak ideje kiszámolni a jövő évi várható GDP-adatot egy picit pontosabban, mint az ideit, hogy egyem azt a sütőtök fejét.
Mesélhetek még régebbi dolgokat is; a vejem és üzlettársai például hatszáz milliárd forintért, a piaci árnál jóval drágábban tudták eladni az irodaházaikat, ehhez azért tényleg kell vállalkozói gógyi, a már emlegetett barátom pedig úgy épített stadiont a falujába, hogy a cégei társasági adókedvezményét odaadta a foci akadémiájának, ami aztán megbízta a saját cégét az építkezéssel, ami aztán az ebből befolyó nyereségből megint nem fizet adót, hanem odaadja a foci akadémiának, én kérem harminc éve vagyok a politika élvonalában, és láttam már karón varjút, de ilyen vagány, furfangos dolgot még én sem tudtam volna kitalálni.
Szóval van az úgy, hogy az ember csak egy miniszterelnök; fapadossal repül és az esti futballmeccset többnyire odahaza nézi. A legtöbbet azzal tudja tenni a családjáért, hogy nem vezeti be az örökösödési adót, és persze a legnagyobb megtiszteltetés a hazát szolgálni, vagyon nélkül születni, és vagyon nélkül távozni, de amikor a dúsgazdag gyerekkori barátom mellett szotyizok a lelátón, vagy a lányomék jönnek vasárnapi ebédre a drága gönceikben, vagy a miniszter úr mesél a családi befektetésekről, hát akkor néha azért megfordul a fejemben, hogy fene egye meg, de jó lett volna néha üzleti ügyekkel is foglalkozni.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2025. október 3-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)