Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Pótolt mulasztások - Dési János jegyzete
Szóval, az ügyészség most megmutatja, hogy az elmúlt időszakban nem a szaktudása hiányzott ahhoz, hogy az igazságosságot szolgálja. Hajrá, van mit ledolgozni.
Garázsvásár – Józsa Márta jegyzete
Alighanem megélénkülhetett mostanság a turkálók és garázsvásárok forgalma, kétségbeesetten pityergő oligarchák és önostorozásra készülődő politikus cézárok szerzik be az új típusú szereplési szerkót, nagy lehet a keletje a kínai farmereknek – bár nem biztos, hogy most éppen a kínai a jó választás – és a potom harminc ezer forintos óráknak.
Néha tényleg a helyükre kerülnek – Selmeci János jegyzete
A Szuverenitásvédelmi Hivatal hamarosan megszűnik, Gyurkó Szilvia a hírek szerint az új kormány gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyekért felelős államtitkára lesz, Lánczi Tamás pedig hivatalosan is egy senki.
Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
27/04/2026 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Jóra fordulhatnak-e a dolgok? Elhihetjük-e, hogy nemcsak a végén, hanem addig is mi nevethetünk? Mi, akik mégiscsak bízunk benne, hogy a méretes hazugságokkal elleplezni próbált lopás nem az egyetlen módja a létezésnek. Nem az a politika, hogy szemérmetlen tolvajok garázdálkodnak, nem harmadosztályú fityfenék próbálnak hülyíteni minket. Nem a tehetségtelen, lusta, de a korrupt hatalom kegyeit kereső figurák kapnak lehetőséget, kitüntetést - csak tehetséget nem, mert ugye azt még Óz, a nagy varázsló se tudna betölteni nekik, mert nincs hova. Fent betöltené, lent kifolyna.
Elhihetjük-e, hogy nem a száz- és százmilliárdokkal kitömött kegyencek világa lesz? Tényleg évente 500 milliót vettél ki kedves Szilvi a cégből és még csak nem is mondtad? Nahát.
Elhihetjük-e, hogy nem így lesz? Olvasom, hogy az egyik Mészáros cégből most éppen közel ötmilliárdot pattintottak ki, persze minden törvényes. Különösen, ha te hozod a törvényeket. És ez a pénz talán már landolt is egy távoli ország egzotikus bankjában, ahol az ügyintéző csak annyit kérdez udvariasan: a raklapot visszaadjam, vagy tetszik fordulni még egyet? Nézem a cég történetét és nemcsak az a gond itt, hogy miként veszik ki belőle és tüntetik el a dúsan túlárazott vagy feleslegesen megcsinált munkák árát, ami persze magyar adóforintokból vagy EU-s támogatásokból lett, hanem az is, hogy ez a vállalat úgy vált sikeressé, hogy valaki felvirágoztatta. Mert értett hozzá, mert meghallotta a piac szavát és szépen, ütemesen fejlődtek. Aztán 2010 után először csak a Felcsút focicsapatának kellett befizetni pár száz milliót, ha munkához akartak jutni. Aztán valaki szólt, hogy sajnos most már csak alvállalkozók lehetnek valahol a Simicska birodalomban. De sebaj, ugyanannyi pénzt kapnak majd, mint eddig. Igaz, a ceruzát kicsit megnyomják, hogy a Simicska birodalom se járjon rosszul. De kell az alvállalkozó, hiszen referencia és szaktudás nélkül mégsem fizet az a buta EU. Elszállt megint pár tízmilliárd, talán száz is. Egy újabb szép napon már azt közölték, hogy el kellene ám adni ezt a cégecskét, mert különben még valami baja eshetne. Meg ugye az adóhatóság is bekukkanthat.
Így került tehát ez a vállalat a Mészáros birodalomhoz, amelyik most ügyesen kitakarítja a pénztárat.
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
El lehet-e hinni, hogy ez is megváltozik, meg az is, hogy nem a hozzá nem értő, de erőszakos lelkész úr osztja majd az észt az iskolában, ahol az kap ötöst, aki a vasárnapját a templomban tölti?
És el lehet-e hinni, hogy ezentúl nem azért lesz valaki politikus, hogy kilopja még a Buddha szemét is?
Kétségtelen, a kelet-európai történelmi tapasztalatok sok jót nem ígérnek. A nép frusztrációját kommentekbe ölő egyszerű gyermeke szerint, persze, hogy lopni fognak, meg elrontják, meg a protekció, meg úgyis annak lesz jó, akinek az előző vircsaftban is, csak idejében átáll. És így tovább. Mert itt nem lesz jó, mert nem lehet jó, mert ugar és a karaván halad és különben is ne engem okoljatok, ha esőt kapunk.
Oké, az elmúlt nagyjából ezer év állítólag egy múlt el.
És, nem változhat valami? Vagy nem lehet elhinni, hogy mostantól mégse úgy lesz ahogy volt, mert megtanultuk, hogy nem jó egy maffiaállamban lenni? Mert ha a rosszhoz mi is kellünk, akkor lehet, hogy a jó is csak rajtunk múlik?
Mert látjuk, hogy kint süt a Nap.
Mert emlékszünk április 12. mámoros éjszakájára.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2026. április 27-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)