Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Betiltani Hann Endrét - Selmeci János jegyzete
"H. Endre haladéktalan betiltásával egyidejűleg a Belügyminisztérium vagyonelkobzást is elrendelt, melynek keretében H. Endre vagyontárgyait, úgymint egy kerékpár, egy kalap, egy adag vacsora, illetve az általa megtévesztő módon "közvelemény-kutatásoknak" nevezett, agitációra alkalmas propagandát tartalmazó számítógép lefoglalták, a következő intézkedésig M. Ágoston elvtárs megőrzésére bízzák."
Magyar férfi nem sír - Selmeci János jegyzete
21/11/2025 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Csak átlagosan majdnem öt évvel kevesebbet él, mint az OECD átlag.
„Szerintem a fél ország is meghalt” – mondta tegnap esti interjújában Orbán Viktor, akit sokan kritizálnak amiatt, mert nem foglalkozik a magyar egészségügy feszítő kérdéseivel.
Ezúttal azonban a miniszterelnök még túlzásba is esett, hiszen nem a fél ország, hanem nagyjából 24 ezer ember hal meg évente olyan okból, ami hatékony népegészségügyi intézkedésekkel, például szűrésekkel megelőzhető lenne. Az OECD éves jelentése szerint rajtuk kívül nagyjából 13 ezren halnak meg azért, mert nem kapnak időben, vagy megfelelő minőségben egészségügyi ellátást. Mivel mindkét magyar adat majdnem a tagországok átlagának duplája, Orbán Viktor komolyan vette a megelőzhető halálozás ügyét, és így fogalmazott:
„Sok szomorú pillanatot láttam már, de olyat, hogy egyszerre meghaljon egy egész stadion, és a mennyből lezuhanjon a föld alá, ilyet még nem láttam.”
Sokan szóvá szokták tenni azt is, hogy a miniszterelnök nem foglalkozik az oktatási rendszer problémáival. Mi sem cáfolja jobban ezt a vádat, mint az, hogy Orbán Viktor a tegnapi interjújában azt mondta; nem kerülhetjük meg a kérdést, hogy mi van az óvodákban, az iskolákban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar állam már három éves koruktól fogva rálát a gyerekekre, és szerinte itt kéne valaminek történnie. Orbán Viktor a következő szavakkal érvelt az oktatás fejlesztése mellett:
„Erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a gyerekek szenvedélyes játékformációkban rúgják a labdát.”
A kormányt gyakran éri az a vád is, hogy túl kevés pénz költenek a kórházakra és az iskolákra. Az alulfinanszírozottság problémáit Orbán Viktor sem tagadta, amikor így fogalmazott:
„Ma minden magyar klub tőkehiányos, egyetlen magyar klub sincs, amely azt mondaná, hogy oda tud tenni az utánpótlásra évente négy-öt-hat-hétszázmillió forintot.”
A miniszterelnököt sok kritika érte azután, hogy egy interjúban arra kérte a műsorvezetőt, hogy legközelebb beszéljenek a gyermekszegénységről, mert addigra fel tud készülni a statisztikákból. Orbán Viktor tegnap aztán pontos adatokat idézve, csattanós választ adott az ellenzék vádjaira így:
„Nálunk elitligában játszottak öten, és két játékosunk volt, aki az elitligák mögötti másodosztályban játszott, az íreknél ezzel szemben volt hét topligás, öt a Premier League-ben és kettő a Serie A-ban, és volt tizenkét olyan játékos, aki pedig az angol másodosztályban játszik."
Egy tutyimutyibb politikus alighanem összeomlana az országot érő nehézségek súlya alatt, Orbán Viktor azonban azt mondta, bár közel volt hozzá, de a miniszterelnök mégsem sírhat, mert férfiasan kell viselkedni.
Magyar férfi tehát nem sír, csak átlagosan majdnem öt évvel kevesebbet él, mint az OECD átlag.
De van élet a halál után. Legalább a futballban.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2025. november 21-ei adásában hangzott el.