Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
14/12/2025 08:00
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
Életének első nyolc-tíz hónapjában Olivér egy kialakult szélhámosság és csalási rendszer áldozata volt. Anyatej nélkül nevelték fel. A dologház vezetősége szabályosan jelentette az egyházközség illetékes hatóságának az árva csecsemő éhező és elhagyatott állapotát. Az egyházközség illetékes hatósága ünnepélyesen megkérdezte a dologház vezetőségét, hogy nincs-e az "intézetben" ez idő szerint egy olyan bentlakó nőszemély, aki képes lenne ellátni Twist Olivért azzal a gyámolítással és táplálékkal, amelyre szüksége van. A dologház vezetősége tisztelettel jelentette, hogy nincs. Ezek után az egyházközség illetékes hatósága úgy döntött, nagylelkűen és irgalmasan, hogy Olivért "kihelyezik", azaz más szóval a dologház egyik fiókintézetébe viszik ki, vagy három mérföldnyire innét, ahol húsz-harminc más fiatalkorú bűnöző, a szegénytörvény megszegője, hentereg a földön reggeltől estig, a túlságosan bő táplálkozás vagy a túlzott ruházkodás fölösleges kényelmetlenségeitől megkímélve, egy idősebb asszonyság anyai felügyelete alatt, aki a kis bűnösök ellátására heti hét és fél pennyket kap fejenként, minden apró koponya után.
Nincs új a nap alatt. Gondolom rájöttek arra, hogy honnan származik az iménti idézet. Így kezdődik Charles Dickens regényének második fejezete. Olivér, az elárvult főhős a mű szerint 1825-ben született, történetesen éppen kétszáz éve. Sorsa nagyjából úgy alakult, ahogy pesszimista pillanatainkban a most kórházban hagyott csecsemők százainak kormányzatilag szignált jövőjére gondolhatunk. Hogy felidézzem a vele történteket: a fukar és kegyetlen, kilátástalan jelen elől megszökvén Londonba menekült, ahol egy zsebtolvajbanda a szakma minden fortélyára kitanította. Anélkül, hogy tudatában lett volna annak: amit tesz, az törvénytelen és erkölcstelen. Ez volt számára a norma, ha lett volna akkor úgynevezett közmédia, akkor ezt is tanulhatta volna onnan. Hogy kiket kell kiutálni, ki az ellenség, és hogy mindig arra kell hallgatni, aki a legerősebb a kétharmados falkában.
A Twist Olivér 1838-ban jelent meg, az sem tegnap volt, a címszereplő srác sorsa jó ideje metafora. Gyakran hivatkozunk rá, mint krízishelyzetbe került, államilag az út szélére taszított válságjelenségre. Londonban abban a korban komoly problémát okozott az ellátatlan, és a bűnözők, stricik, tolvajok és gyilkosok karjaiba taszított gyerekek tömege. Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázad óta megírt történetnek a tanulságait. Pedig amúgy a múltba révedő vezéreink néha fellapozhatnák a szakirodalmat, a törikönyveket, vagy éppen az irodalmi műveket. Persze mindez nem fér bele a rendőrmentalitásba. Elnézést a rendőröktől azonnal: igazából a mindent is kézben tartó szupervezérezredes főkolomposra gondolok. Meg a mindent – szociális helyzetet, oktatást, egészséget teljhatalommal ellátni hivatott hivatalára. Vagy zsaroló potenciáljait őrző széfjeinek birodalmára. Ahonnan alkudozni, üzletelni, és fekete kampányokat irányítani lehet. Egy kézen fekvő módon fogva tartott államnak értékelhető, úgynevezett szuverén hazánkban.
Amelynek nemrég a fél bagázsa elrepült Washingtonba a piros csörgősapkáshoz, és mivel tért haza? Nem, nem, rágalom, hogy üres kézzel, hogy nem írtak volna alá semmit, ami segítene a magyar polgárok tömeges fogva tartását elősegítő rezsim fenntarthatóságának érdekében. Igenis, a nemzetközi független sajtó állításával ellentétben van valódi szignó. Igenis, Trump ELNÖK ÚR. aláírt. Egy nagy kupac sapkát. Ha hordják éppen, ha nem, jól látszik, ott virít a fejükön a Nemzeti Együttabuzálás rendszere.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. december 11-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
A jegyzetet a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
