"... belevettük magunkat az Adria vizébe, mint jól képzett úttörők, és hallgattuk, ahogy a kabócák fűrészelnek. Nem mellesleg házigazdáink azt is mondták: vannak magyarok, akik azért menekülnek el a szigetről, mert zavarják őket a kabócák. Bennünket valami teljesen más zavar, de most hova meneküljünk?" Józsa Márta jegyzete arról, hogy nyaraláskor meg lehet-e úszni Orbán Viktort.

"Biztosan nem kellőképpen tájékozott az, aki mondjuk az iskolákra meg ehhez hasonló, a nagyot vizionáló főmérnök szemében pimf apróságoknak tételezett közpolitikára gondol ilyenkor."

A magyar átlaggyereknek most megkezdődik a tanév. Jelentős részük számára anélkül, hogy eljutottak volna nyaralni, úgyhogy alaposan meg kell fontolniuk a tanároknak, hogy feladhatják-e az első napon a Nyári élményeim című kötelező fogalmazást vagy rajzot házi feladatul. Persze kérdés, hogy hány iskolában milyen bármely szakos tanárok adják fel, ez a kifejezés az álláshirdetések e nyári slágere. Az tuti, hogy a matekóra-helyettesítésre beosztott tesitanárok akár az elmaradt nyaralásról, a kifizetetlen menzáról és a tanítás, tanulás élményétől megfosztott iskoláról minden bizonnyal el tudnának csevegni a diákjaikkal. Elvégre egy csónakban eveznek, ha nem is jachtoznak éppenséggel idén az Adrián.

A vendég az a rokon, barát, ismerős, aki valamely családhoz, látogatóba érkezik. És vendég az is, aki mondjuk Délkelet-Ázsiából meghívásra érkezik, lévén élsportoló, és amint kimegy szelfizni a vendéglátó város játszóterére, rendőrt hívnak rá.

Kolozsvár körülbelül annyira lett multikulti és szabad nagyváros, mint amilyennek Budapestet reméltük a rendszerváltás után.

Háború ide vagy oda, ma is naponta utaznak ki-be Ukrajnába emberek, családot látogatni, dolgozni, kereskedni, bevásárolni, segélyt vinni, esküvőre, temetésre, iskolába, egyetemre, mit tudom én. Menekülni ide a legkevésbé, nem sok jóval kecsegtet nekik sem az ország.

Arról, hogy mi történt a lágerekben roma embertársainkkal nagyon kevesen tudnak, ahogy kevesen ismerik a Porajmos szót, ez a roma Holokauszt. Augusztus másodikán emlékeztünk meg róla.

Nem az fogja eldönteni a bentmaradást, hogy a rengeteg most felvett diák közül ki alkalmas és ki nem, hanem hogy ki tudja kifizetni a tandíjat, az albérletet, kinek jut vacsorára való.