Nyilas Misinek pakkja érkezett, mondhatnánk. Ezt a csomagot megtarthatja, és beoszthatja. Nagy cégek nem álltak a Móricz Zsigmond regényhőséről elnevezett alapítvány mellé, kisebbek, és a tudományos élet civil képviselői közül annál többen. Csaknem negyed évszázad óta támogatják a Kárpát-medence falvakban élő, vagy más ok miatt hátrányos helyzetben levő kisdiákjait. Vendégünk Péntek János, Széchenyi-díjas nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, kezdeményezője és elnöke a 2003-tól működő Nyilas Misi Tehetségtámogató Programnak.
Vadnyugati alapon működik a bérlakáspiac, a magyar jogszabályok egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben van egy lakó, mondjuk egy egyedülálló anya. A lakásvesztés nem pusztán azt jelenti, hogy valaki az otthonát veszíti el, hanem a családját is. Mindennek nagyon-nagyon sok kárvallottja van, ezzel pedig a döntéshozók egyáltalán nem törődnek– mondja Molnár Noémi Fanni utcajogász.
Pince-vagy barlanglakásban nőtt fel, onnan segített kiszabadítani saját magát és társait Szomolyán Lázár Irén, a Roma Női Civil Díj közönségdíjasa. Aki pár napja szerezte meg a második diplomáját, és azt mondja: ahhoz, hogy roma gyermekekkel dolgozzunk, bele kell néznünk az életükbe. És még az is kevés, ha csak belenézünk. Azért sok minden segíthet, ilyen a pszichodráma, amelynek segítségével a borsodi asszonyok nemzetközi porondokra is eljutottak. Nem mellesleg sokan ki is rángatták magukata bajból.
Egymásra számíthatunk, az államra nem számíthatunk. Ez egytizennyolc éve tartó tapasztalat összegzése, mondja Sztojcseva Eszter, a Világom Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az autizmusról eleinte mindig az Esőember jut az átlagember eszébe – ameddig valamilyen módon nem lesz érintett. Például születik egy autista gyereke. És ettől kezdve magára marad.
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Idősek, demenciával, vagy fogyatékkal élők számára elsöprő élmény lehet – de lényegében bárki életében megnyugvást, új kapcsolati, közeledési lehetőséget ad a zeneterápia. Csak ki kell próbálni. Nullától kilencvenkilenc évig minden korosztálynak javasolja az adás vendége, Szabó Mátyás zeneterapeuta, zenepedagógus, zenész.
Otthon fagyoskodók, mentális zavarral küzdők, vagy egyszerűen csak az utcán talált, járókelők által – amúgy helyesen - jelentett fázó emberek is bekerülnek a hajléktalanellátásba a nagy hidegek idején – holott nem is ott volna a helyük. De ha három hónapon belül nem találnak megoldást, akkor könnyen hajléktalanná válhat az is, aki számára bőven adódna más megoldás. Ha jobban, logikusabban működne aki véreztetett szociális háló. Vendégünk Végh Ádám, a Támasz Alapítvány Nappali Centrumának részlegvezetője Pécsről.
Magyarországon közel annyian várnak idősotthoni elhelyezésre, mint ahány embernek már jutott hely. A bekerülési költség radikálisan nő, és a legtöbbek számára megfizethetetlen. És lehet, hogy a házi ápolás emberségesebb, sokszor olcsóbb volna. Ausztriában az ilyen munkák jelentős részét magyarok végzik, az itteni bérek többszöröséért. Persze ott sincs kolbászból a kerítés – csak éppen nem szögesdrótból van. Mondja dr. Nagy Viktor, a tartós bentlakásos idősgondozás szakértője, aki most éppen Ausztriában űzi a szakmáját, előtte itthon küzdött az elemekkel.
Sarkvidéki mínuszokkal, és fázó, fűtést nélkülöző, éhes emberekkel élünk együtt, ha észrevesszük őket, ha nem. Jobban tennénk, ha jobban figyelnénk. Hetek óta él a Vörös kód. Ami azt jelenti a szociális rendszerben kötelező minden bajba jutott segítése és befogadása. Hogy mit tehetünk? A kérdésre Róla Beatrix, a Szolnoki Kistérségi Központi Társulás Humán Szolgáltató Központjának intézményvezetője, Kocsenga Anton, a Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Hajléktalanellátó Központjának vezetője és Kiss Anikó, a Szociális Csomagküldő Szolgálat, a SZOCSOMA létrehozója válaszol.
Mi is az eltávozott gyerekek bűntudatát hordozzuk magunkban, amikor hazalátogatunk a nagymamánkhoz – mondja Goldberg Emília filmrendező, influenszer, a BIDF, a budapesti nemzetközi filmfesztivál egyik lengyel gyártású filmjének, a Huncut barátnéknak civil nagykövete. Szó esik arról, hogy kikkel tudják megvitatni a nagymamák a szexuális élményeiket, és Emíliáról egyúttal kiderül az is: mért készítette első nagyjátékfilmjét Pipás Pistáról, egy női ruhába bújt legendás bérgyilkosról. Előzetesen annyi: egyreformátus gimiből jött az ihlet.
Hogyan kaphatnának az erőszakot elszenvedett nők jobb minőségű ellátást – és miért nincs Magyarországon protokoll arra az esetre, ha egy áldozat segítséget keres? Milyen típusai vannak az abuzálásnak, és hogy lehetne megelőzni, hogy aki hatalomra kerül, az a hatalma alá került embereket ne használja ki? A kérdéseket Spronz Júliával, a Patent Egyesület jogászával beszéltük meg.
A hatalom idén is látványos csődöt mondott a gyermekvédelemben, miközben egyre többen vannak olyanok, akik saját erőből cselekszenek. Önként fordítják tudásukat, idejüket, sokszor pénzüket arra, hogy jobb helyen éljünk. Állami gondozásban élő gyerekekkel, idősekkel, szegregátumban élő iskolásokkal, és kárpátajai menekült roma családokkal foglalkozó önkéntesek összegezték az évet.
Akik minderről beszámoltak:
Marton Kriszta, a Világszép Alapítvány vezetője, Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetője, Bakó Boglárka antropológus, Moldován Szilvia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház társalapítója, majd Zolika, és édesanyja, Gábor Anita, akik négy évvel ezelőtt menekültek Magyarországra Munkácsról.
Évről évre karácsony tájt olyan történeteket mesélünk el, amelyekben valami sikerült – például fedélhez jutniuk az addig kunyhókban, vagy utcán élőknek. Az Útszélen ünnepi kiadásából kiderült az is, hogy mi lett az Odakint most szörnyek járnak elnevezésű, hatalmas tavalyi tüntetésen összegyűjtött pénz sorsa. Az Utcáról Lakásba! Egyesület eddig tizenkét nevelőintézetből kiengedett fiatalt juttatott lakáshoz – és persze nem állnak meg itt. Vendégeink Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke és Krivácsy Balázs, az egyesület vezetőségi tagja voltak.
Egy iskola összetett kérdés, a pedagógusokon kívül asszisztensek, pszichológusok, logopédusok és számos szakma művelői dolgoznak. Rájuk nem vonatkozik a pedagógusok béremelése, lehetetlenül alacsony fizetésért végzik munkájukat, és persze óriási a szakemberhiány. Erre próbálja meg felhívni a figyelmet a Civil Kollégium Alapítvány, a CKA. Melynek szervezésében úgynevezett Mikuláscsomagot kaptak a parlamenti képviselők, a felhívásban a nevelést, oktatást segítők érdekei mellett próbálnak érvelni.
Vendégek:
Csordás Anett a CKA - Egyszer Gyerek oktatásimunkacsoportjának vezetője – a beszélgetést halmozottan sérült, ám értelmileg ép fia, Erik is követte
Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke
Ha nem gondolunk elveszített kisebbségeinkre, akkor mitől reméljük, hogy ránk emlékezik majd valaki – teszi fel a kérdést a Svédországban élő Sall László irodalmár, műfordító. Minden idejét és megtehető kilométerét, cipelhető hátizsákjának tartalmát arra szánja, hogy ne felejtsük el Nagyvárad lakosságának egykor harmadát adó magyar zsidókat. Választ kapunk arra a kérdésre is: van-e,létezhet-e nagyváradi Anne Frank.
Egy ember, aki egyszerűen a fején találta a szöget. Gyerekei használatlan, kinőtt ruhái és játékai láttán úgy döntött, hogy jól jöhet még mindez egy oviban. Majd beszámolt a barátainak az ötletről. Sok-sok fej és szög lett ebből, ez az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom és egyesület. Az alapító-ötletgazda Barát Hella fejében ma már ott van Magyarország szegénységtérképe, és az a hívószó, amellyel segítésre bírja mindazokat, akiket ez megszólít.
Kárpátaljai és józsefvárosi roma, afgán, vietnámi, és még ki tudja, honnan jövő nehéz sorsú gyerekek második otthona a Taléta. A névnek több megfejtése is van, az egyik: találkozás az életért. Az orosz-ukrán háború kitörése után, kezdetben menekülteknek alapított tanodáról van szó, ahol nemcsak az egyre több iskolai sikerrel büszkélkedő gyerekekkel, hanem családjaikkal is törődnek.
Megszólalók:
Moldován Szilvia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója és a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház társalapítója
Zolika, és édesanyja, Gábor Anita
Kacsó Tímea, Makai Nikoletta és Mága Mátyás mentorok
Pletser Ágnes tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház tásalapítója
Fahéj Kutyát arra képezték ki, hogy társa legyen Samunak, akinek az emberekkel nehezebben megy a kommunikáció. Fahéj labrador, Samu autista. A kutyák nem csak a vakok és gyengén látók segítői, hanem sajátos nevelési igényű gyerekek, pszichiátriai betegek, mozgássérültek, öregek társai is lehetnek. Ha arra tanítják őket.
Vendégeim: Kozák Erika, Samu édesanyja, Korsós Mónika Bajáról,a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány vezető kiképzője és dr. Juharos Ágota, szakmája szerint radiológus, a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány titkára, ennek eszmei szerzője és alapítója.
Mi alakulhat ki abból, ha őrségi gyerekek segítenek létrehozni egy helyi gyümölcsöket megőrző génbankot? És ha pszichiátriai betegek segítenek megőrizni egy park növény- és állatvilágát? Miben segítettek a civilek a 4-es metró akadálymentesítésében, és jobb lesz-e a közlekedés, ha mindannyian hozzászólunk a problémákhoz? Azaz: hogyan lehet és kell a tudományos kutatásba bevonni a közösséget?
Akik megosztják gondolataikat: Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke, Le Marietta XII. kerületi polgármesteri tanácsadó, Molnár Zóra szociálpszichológus, a Közélet Iskolája munkatársa és kutatója és Pataki György egyetemi docens, ökológiai közgazdász.
Nincs olyan gyerek, legalábbis a felsősök közül, akinek ne lenne diszkriminációs tapasztalata – mondja Horváth Csenge, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Aki munkatársaival együtt azért dolgozik, hogy minél jobb iskolákba kerüljenek a sok hátránnyal küzdő józsefvárosi gyerekek, akinek útját kísérik óvodától egyetemig.
Minden, amit tudni akartak a beás cigányokról, de sohasem akadt olyan szakember, akitől megkérdezhették volna. Kérdéseink: kik ők, milyen nyelven beszélnek, honnan jöttek, és hol keresendők az erős, jól képzett roma értelmiségi réteg kialakulásának lehetőségei? Aki válaszol: dr. Orsós Anna nyelvész, egyetemi tanár.
Így vagy úgy, kis túlzással csaknem minden második ember érintett lehet a bedőlt devizahitelek évtizedes történetében. A kozármislenyi Kisgyörgy Sándor mindenét elveszítette, ráadásul úgy – erősíti meg Pálfi Eszter jogvédő is – hogy megszámlálhatatlan jogsértés után lakoltatták ki. Az ügy mögött ismételten felsejlik a bankok, bírák, közjegyzők, végrehajtók összejátszása. Mikor lesz ennek vége? A választ szereplőink is a strasbourgi bíróságtól remélik.
A gyermekvédelem ügye politikai balhék kereszttüzébe került, az alpári adok-kapok fő jellemzője, hogy az érintettekről, a gyerekekről többnyire szó sem esik. Holott szakemberek évek óta kutatják, hogyan lehet jó jelzőrendszert és megoldást kínálni a a nagyon sok helyen, nagyon sok időben veszélybe kerülő picik, kicsik és kamaszok megóvására. Stáhly Katával, a Hintalovon Alapítvány pszichológusával a Nemecsek-programról beszélgettünk.
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Az elsők között végzett szociális munka szakot Magyarországon, család- és gyermekvédelemben dolgozott, majd a hajléktalanellátásban. Egy időn túl az akkori, kormánypárti városvezetés nem kért a munkájából. Ma a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke Goldmann Tamás, ahol – mi sem természetesebb – szintén végez szociális munkát, a célcsoport ezúttal az idősek és családjaik. Az általuk működtetett idősek otthonát modellértékűnek tartja a szakma.
Egy 22 éves fiatal szülinapi bulija Sikondán – sok-szereplővel. A Pécsi Down Alapítvány családi napja, ahol szülők, gyerekek, testvérek, barátok beszélik ki a mindennapok gondjait. És örülnek egymásnak, és egymás sikereinek is.
Akikkel beszélgettünk:
Osztrega Sára, Saci, Régely Bertalan, Papp Eszter, Marcsik Jánosné, Eszti nagymamája, Cseh Judit, Saci édesanyja,
Horváth Henriett, Hajna édesanyja, Sándorfi Eszter, Gertrúd édesanyja és Wirth Gabriella, a Pécsi Down Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mindenütt nehéz, de Dunaújvárosban fokozottan az az idei iskolakezdés– a város legnagyobb munkaadója, a Dunaújvárosi Vasmű ment tönkre a nyáron, a városban több ezer család maradt jövedelem nélkül. Nem csak az iskolatáskákat kellett megtölteni, hanem lelki feltöltődésre is szükségük van a helyieknek.
ÉS
Egész nyáron át tartó, sikeres adománygyűjtő kampány után bulizni indult a MáSzínház társulata, hogy megmutassák: igenis fontos, hogy minél többet legyenek együtt értelmileg akadályozott emberek a többségi társadalom tagjaival.
Vendégek:
Mészárosné Libor Ágnes pszichológus, a dunaújvárosi Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője
Szentgáli Dániel, a MáSzínház tagja
Jankovics Julianna, fejlesztő pedagógus, a MáSzínház egyik foglalkozásvezetője
Grisnik Petra, színész, a MáSzínház önkéntes foglalkozásvezetője
Két nap, két barátságos kutyus, egy ugrálóvár, jó társaságés odafigyelés – anyaotthonban élő anyák nyaraltak gyerekeikkel a szegedi Fatima-ház apránként megszerzett, berendezett ásotthalomi üdülőjében. Köztük egy asszony, aki még soha életében nem volt percig sem kikapcsolódni.
Akikkel beszélgettünk:
Dzsennifer, kisgyerekes anya
Lázár Katalin, hatgyermekes anya, mindketten egy anyaotthon lakói, és a felhőtlen pillanatokat megvalósító
Kiss Erzsébet, a Fatima Ház kuratóriumi elnöke és ügyvezetője.
Hogyan lehet megóvni kamaszlányokat attól, hogy zaklatás vagy erőszak áldozataivá váljanak? Hogyan vált egy, eredetileg hátrányos helyzetű gyerekek segítésére, iskolai tanulmányaik fejlesztésére, vitakultúrájuk és demokratikus gondolkodásuk kialakítására szerveződött tanoda számára szükségletté, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzon? A kérdésekre Tasnádi Zsófiától, az Élménytár Pécs operatív vezetőjétől kapnak választ.
A 2025. május 15-i adás ismétlése:
Otthonuk egy szépen alakuló vályogház Csobánka romák lakta övezetében. Csecsemőktől középiskolásokig számos gyerek kap itt segítséget ahhoz, hogy esélyeik egyenlőek, vagy legalább egyenlőbbek legyenek azokéval, akik jobb körülmények közé születtek. A Csodaműhely Egyesület a szülők kezét is fogja. Akikkel megismerkedhetünk a csapatból: Sásdi Mária jogász, alapítvány önkéntese. Bakti Éva művészetteraputa, Kun László önkéntes, amúgy önkormányzati képviselő,Toldiné Várhegyi Szilvia, szülő, és az alapítvány irodavezetője, Bakó Boglárka antropológus, tudományos kutató, az egész történet megálmodója, és Bacsa Judit, koragyermekkori fejlesztő.
Ki segít egy siket, vagy nagyothalló embernek, ha orvoshoz, bíróságra, rendőrségre, vagy éppen továbbképzésre kell mennie? Fogyatékkal élő emberekről, vagy nyelvi kisebbségről beszélünk? És hogyan, miért lesz valaki jelnyelvi tolmács.
Vendégek:
Izsákiné Krizsán Tímea, a HÍD jelnyelvi tolmácsszolgálat szakmai vezetője, és kollégái:
Rimóczi Erika és Juhász Adrienne.
Kétségbeesés, tagadás, majd cselekvés, folyamatos problémaelhárítás, közben egyre gyakoribb sikerélmény – ez egy lehetséges leírása a Down-szindrómás gyereket nevelő szülők lelkiállapotának. Magyarországon évente 150-200 gyerek születik ezzel a genetikai képlettel. Nem kell ködösíteni, nyugodtan nevén lehet nevezni, családnak, testvéreknek elmagyarázni a történetet, mondja Wirth Gabriella, a Pécsi Down Alapítvány kuratóriumi elnöke, maga is érintett szülő.
