Archívum

A 2024. március 14-ei adás ismétlése:

Gazdik és kutyusok, akik együtt járnak színházba, közönségként, de akár színészként is. Sámán Marcell diplomaosztójára pedig kapott egy doktori fejfedőt. A vakok számára kiképzett kutyák komoly segítséget a mindennapi életben. Kiderült az is: kis odafigyeléssel hogyan lehet egy vak ember turista, de akár idegenvezető is, de a mai beszélgetés központjában a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendékei voltak.

Vendégek:

Lukács Ágota és Kopa Marcell

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Egy focicsatár, aki góllövés után táncolni megy, és a nővére, aki közösséget szervez, a roma gyerekek oktatása a szívügye, és nem mellesleg szintén táncol. Mindketten nagyon megszenvedték gyerekkorukban az oktatási diszkriminációt, és megteszik amit csak tudnak azért, hogy a következő generáció ne szenvedjen hasonló megkülönböztetésektől. Kotricz Amanda és Katalin története - márciusban beszélgettünk velük.

Egy összművészeti fesztivál Vajdaságban, ahol jeles világzenei alkotók és a Kárpát-Medence irodalmi szereplői évről évre összejárnak a helyiekkel. Ez a Dombosfeszt,a helyszín Kishegyes. Mit adhat a kultúra egy kis falunak és mit a falu a kulturális életnek? Van-e kulturális átjárás a szomszéd népek között? Továbbá: hogyan járul hozzá minden egyes, önkéntesek által sütött lángos ahhoz, hogy egy-egy falusi gyerek eljusson például színházba?

Megszólalók:

Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke, Mészáros Tibor, Biba, Mészáros Zsóka, Deczki Sarolta irodalomtörténész és Rajsli Emese műfordító, szerkesztő. 

Szegénynek tekinthetjük-e azt, aki nem tud új mosógépet venni, ha elromlik a régi; hányan vannak azok, akiknek egy százezer forintos rendkívüli kiadás megoldhatatlan gondot okoz? Az Egyensúly Intézet legfrissebb szegénységkutatása alapján a magyar társadalom mintegy harmada tekinthető szegénynek. És ez komoly gond az egész társadalom számára. Ami a jó hír: van megoldás, ha a politika is vevő rá.

Vendégem:

Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője

Kivel él együtt és mióta? Milyen ingatlana, illetve 300 ezer forintot meghaladó ingósága van? Melyik szórakozóhelyet látogatja havi, heti és napi rendszerességgel? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kell kötelezően válaszolniuk a gyermekvédelmi dolgozóknak. A kormány pénz és szakemberek biztosítása helyett ettől reméli, hogy megszűnnek a gyermekbántalmazások.

Vendégek:

Mezei Kata, a Burattino Iskolaés Gyermekotthon igazgatója

Gergely Zsófia, a Burattino Szőlős utcai gyermekotthonának vezetője

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke 

A SZOCSOMA mozgalom és alapítványa a többségi társadalom szemléletének aktív formálójaként szembenézésmozgalmat indított a társadalomból kirekesztett roma emberek emancipációjáért. Látogatják a roma gettók lakóit és a generációs mélyszegénységben élők szószólói, támogatói.

Az adás vendége Kiss Anikó képzőművész, a SZOCSOMA megálmodója és vezetője

A 2024. február 8-ai adás ismétlése:

Milán iskolába járna, szakácsnak, cukrásznak tanulna, de nem engedik neki – holott joga van hozzá. Csak éppen nem merik, vagy nem akarják a szakképző iskolák vállalni az ép elmével élő autista srácot. Édesanyja nem hagyja annyiban.

Vendégek:

Fehérvári Csilla és fia, Mákos Milán  

A jóléti társadalom problémája a feltétel nélküli alapjövedelem, vagy ellenkezőleg: a jólét kulcsa? És mi legyen például a művészekkel, jó-e az a társadalomnak, ha a kulturális élet szereplői nyomorognak? Hogyan lehet arra nevelni a gyerekeket az iskolában, hogy figyeljenek oda másokra?

Megszólalók:

Frölich Kristóf színész, a Latinovits Színház Budaörs társulati tagja

Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, aktivista  

Silye Attila, az Expressz zenekar zenésze

Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezető, Budaörs

Ercse Kriszta oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője 

Farkas Gábor, pszicho-pedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor -Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola. 

Cselekvési útmutató politikusnak – ezt szeretné az 1 Magyarország kezdeményezés a választásokon indulók kezébe adni. Úgy látják, hogy bárki beleszólhat a politikába, különösen ha arról van szó, hogy mi volna a teendő azért, hogy ne legyenek kirekesztett csoportok a társadalomban. És vitákat is szerveznek, még egy főpolgármesteri megmérettetést sem tartanának kizártnak a választókkal közösen feltárt problémák mentén.

ívendég:

Szegedi Dezső, az1 Magyarország kezdeményezés alapító tagja

"Van-e barátja, nem látja-e magán, ha túlsúlyos, mi a véleménye – a NER kifejezését használva– migrációról és az abortuszról" – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkoztak az orvosi egyetemre felvételiző diákok. Az egyetemi hivatalos kommunikáció szerint csak a stressztűrő képességeiket tesztelték. Minden bizonnyal nagy sikerrel, hiszen az elbeszélgetésről sorra távoztak zokogva az orvosnak készülő diákjelöltek. Beszélgettünk azzal a hallgatónkkal, akinek egy tizennyolc éves családtagja jött ki sírva a felvételi beszélgetésről, és azzal, aki mindezt nyilvánosságra hozta.

Vendég:

Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott matematika-kémia szakos tanár.

A 2024. január 18-ai adás ismétlése:

Kifizethetetlen albérletárak, hajléktalanok, fűtetlen és egyben pazarló otthonok, méltatatlanul drága rezsiszámlák és sorolhatnánk. Milliók élnek lakhatási szegénységben Magyarországon. A Habitat for Humanity Magyarország 2012 óta minden évben összeállítja az erről szóló éves jelentését Azért, hogy lehetőleg minél többen tisztában legyünk azzal: hol és hogyan élünk.

Vendége:

Szegfalvi Zsolttal, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatójával.

Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerintérettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat. És sokan vannak, akiknek idáig eljutni is csak álom. Van ahol már az óvodákban sem alhatnak bent a roma gyerekek, iskolák, ahol külön bejáraton kell közlekedniük, vagy ahol külön ballagnak. Bogdánné Tímea, az Együttnevelés Szövetség egyik tagja Nógrádból érkezett, szociális munkás, szabadidejében pedig zumbázni tanítja a helyi asszonyokat.

Égből potyogó és repülni tanuló cigány gyerekek, továbbá egy koronás kislány, aki a földben találta az uralkodói ékszert – mindezzel a Máltai Szeretetszolgálat SZEMBEN című kiállításán találkoztunk Április 8-án, a Romák Világnapján. Választ kaptunk arra kérdésre is: hogy kerül a Bubi bringa Csenyétére? És megemlékeztünk Ferge Zsuzsa szociológusról is.

Akik mesétek:

Mátrai Roxána, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa

Majoros Árpád Csaba,  a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fotóriportere

Rimócról Vikács Jánosné, Mária és Rácz Béláné, Gizella

Mátraverebélyről Szabó Krisztina

Berki Judit, a Heves-Nógrádi régió programjainak vezetője

Egy focicsatár, aki góllövés után táncolni megy, és a nővére, aki közösséget szervez, a roma gyerekek oktatása a szívügye, és nem mellesleg szintén táncol. Mindketten nagyon megszenvedték gyerekkorukban az oktatási diszkriminációt, és megteszik amit csak tudnak azért, hogy a következő generáció ne szenvedjen hasonló megkülönböztetésektől.

Kotricz Amanda és Katalin története.

Gazdik és kutyusok, akik együtt járnak színházba, közönségként, de akár színészként is. Sámán Marcell diplomaosztójára pedig kapott egy doktori fejfedőt. A vakok számára kiképzett kutyák komoly segítséget a mindennapi életben. Kiderült az is: kis odafigyeléssel hogyan lehet egy vak ember turista, de akár idegenvezető is, de a mai beszélgetés központjában a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendékei voltak.

Vendégek:

Lukács Ágota és Kopa Marcell

Carlost, a miskolci Szimbiózis Alapítvány terápiás alpakáját Jani csak Karcsikának hívja. Jani egyike annak körülbelül kétszáz autizmussal vagy értelmi fogyatékkal élő embernek, aki itt, a szociális tanyán, vagy a városban munkát, fizetést és lakhatást kap. Kiderül az is: miért fontos az ökológiai lábnyomunk mellett a társadalmi lábnyomunkra is odafigyelni.

Beszélgetőtársak:

Erzsike, Niki és Gyuszi

Szabóné Ardó Bernadett majorságvezető

Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány megálmodója, megteremtője és koratóriumi elnöke

Krisztina Lyukó völgyben él és Kanadába vágyik – innen már többen is kijutottak oda, és csak szépeket mesélnek. Vagy csak a szépet mesélik. De a többségnek itt kell boldogulnia, a szegregátumban, ahol majdnem semmi nincs, amire a családoknak mégis szükségük lenne. Vagy mégis? Kisebb és nagyobb gyerekek a Máltai Közösségi Házban jutnak játszóházhoz, tanodához – és van már egy diákjuk, aki érettségit is szerzett.

Akik meséltek:

Krisztina, Felföldi Enikő, a Biztos Kezdet Gyerekház vezetője, Garbóczy Levente,a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Lyukóvölgyi Jelenlét Programjának programvezetője és Ágnes Nővér, a Máltanoda dolgozója. 

Hat kilométer hosszú, nagyjából négy kilométer széles, három-négyezer főre saccolják a lakosságát, nem város és nem falu, hivatalosan Miskolc külterülete - ez Lyukóvölgy. Közművek alig vannak, hosszabb felsorolni azt, ami hiányzik: itt nincs bolt, iskola, óvoda, posta, kocsma és templom sem. Ami mégis jelen van, az a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Akikkel beszélgettem:

Klára és Krisztián, ők helyi lakosok

Garbóczy Levente, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Lyukóvölgyi Jelenlét Programjának programvezetője.  

Milán iskolába járna, szakácsnak, cukrásznak tanulna, de nem engedik neki – holott joga van hozzá. Csak éppen nem merik, vagy nem akarják a szakképző iskolák vállalni az ép elmével élő autista srácot. Édesanyja nem hagyja annyiban.

Vendégek:

Fehérvári Csilla és fia, Mákos Milán  

Devizahitelesek, albérletet nemtalálók és a lakhatási szegénység számos formájával küzdő családok számára létesítik a Családok Átmeneti Otthonait, ahol egy-másfél éven át lélegzethez juthatnak a gyermekesek. Erzsébetvárosban végre a célnak megfelelő körülmények között lakhatnak.

És

Miért veszett el a szolidaritás a munkavállalókból, hogyan épült le az érdekvédelem, miért nem mer csaknem senki sztrájkolni és hogyan cserélték le a makói gumigyár dolgozóinak egy részét indonéz vendégmunkásokra?

Vendégek:

Tóth Éva, az erzsébetvárosi Családok Átmeneti Otthonának vezetője

Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke 

Vannak pótolhatatlan emberek – nagyjából így sommázták a két évvel ezelőtt elhunyt Setét Jenő roma polgárjogi szakember, aktivista életútját a héten a róla szóló megemlékezésen barátai, pályatársai, tisztelői. Akik szobrot is szeretnének állítani a VIII. kerület és Budapest díszpolgárának.

ÉS:

2018 óta próbálnak sorvezetőt adni a mostani és leendő politikusok kezébe a Lakhatási Koalíció tagjai. Ők olyan civil szervezetek, amelyek  palettát kínálnak olyan lakáspolitikai intézkedésekből, melyekkel egyenlőbbé, megfizethetőbbé lenne tehető az emberi hajlék többféle célcsoport számára. Kérdés, hogy ki fogadja meg atanácsaikat.

Megszólalók:

Oláh József, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom alapítója

Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ társalapítója

Kifizethetetlen albérletárak, hajléktalanok, fűtetlen és egyben pazarló otthonok, méltatatlanul drága rezsiszámlák és sorolhatnánk. Milliók élnek lakhatási szegénységben Magyarországon. A Habitat for Humanity Magyarország 2012 óta minden évben összeállítja az erről szóló éves jelentését Azért, hogy lehetőleg minél többen tisztában legyünk azzal: hol és hogyan élünk.

Vendég:

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója

A szíriai Bashar Assad rezsim titkos archívumából 27 000 halálra kínzott civil foglyot ábrázoló fényképet lopott ki, és hozott nyilvánosságra 2014-ben egy katonaszökevény, aki Caesar fedőnéven a katonai rendőrség fotósa volt. Találtak-e az érintett családok Európában igazságszolgáltatásra - erről szól a Szíria elveszett lelkei című dokumentumfilm, amelynek nagykövete volt a vendégünk, Parászka Boróka újságíró.

A 2023. május 4-ei adás ismétlése:

Irén több mint egy évtizedig lakott egy elhagyatott pincében, ma már egy lakás boldog bérlője. Holott van egy módszer, amellyel igen sokan kerülhetnének fedél alá a város széli kunyhókból, hajléktalanszállókról és más emberhez nem méltó helyekről. Csak meg kellene hallgatni őket. Tíz éves az Utcáról Lakásba!Egyesület.

Akika történeteket elmesélik:

Feka Irén, egy már lakásban élő asszony

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító-társelnöke

Szatai Márton, az Utcáról Lakásba! Egyesület kommunikációs munkatársa

Gyerekérettiskolára van szükség – ennek az igénynek a kiharcolásáért alapították meg az Együttnevelés Szövetséget, melyben szülők, pedagógusok és civil szervezetek, kistelepüléseken vagy szegregált városrészekben közösségiszervező munkát végző aktivisták fogtak össze.

Vendég:

 Rézműves Szilvia szociálpolitikus, a Polgár Alapítvány munkatársa