Bár a cigányellenesség 2010 előtt is jelen volt, az Orbán-kormány tudatosan építi erre politikáját, amelynek része az oktatáspolitika is – véli Ercse Kriszta. Radó Péter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegregáció jogsértő és káros. Szerinte a társadalmi hátrányokat állami rendszereknek kell kezelni, az iskola feladata a befogadó, differenciált tanítás.

Egyetért abban Németh György és Farkas András, hogy problémás a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Németh azonban egy teljesen új rendszer kialakítását, Farkas a meglévő rendszer kiigazítását tartja inkább célravezetőnek. Abban is egyetértenek, hogy a 14. havi nyugdíj ígérete kampányfogás.

Egyetért abban Bátonyi Péter művészettörténész és műemléki szakember, és Tömpe István, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója, hogy a kétharmados szabály lehetővé teszi a mindenkori kormány számára, hogy bármilyen alkotmányos vagy törvényi korlátot kikerüljön. Ez pedig az állami használatban lévő épületek elárverezésén jól nyomon követhető.

A magyar kormány már 1941-től bevezette a munkaszolgálatot, a zsidók gettókba zárását pedig rendkívüli gyorsasággal hajtotta végre az államapparátus. Ezek működéséről a mai napig hiányosak az ismereteink – a Másrészrőlben Rózsa Péter két történész vendégét kérdezte.

A holokauszt emlékének halványulását ügyesen használták ki az iszlám radikális mozgalmak – véli Gábor György vallásfilozófus. A Másrészről vendége a műsorban a nyugati társadalmak és a teokráciák közti különbségekről is beszélt.

A jelenlegi káoszos hazai viszonyok között, amikor a baloldali – éppen haláltusájukat vívó – pártok kisebb gondja is nagyobb, mint a magyar bérből és fizetésből élő dolgozók érdekvédelme, nagy lehetőség kínálkozik a hazai szakszervezeti mozgalom előtt, hogy megerősödjenek és olyan helyzetbe kerüljenek, mint a nyugat-európai kollégáik.

A Másrészről e heti adásában többek között azt jártuk körül, miért idealizálunk, vagy épp utasítunk el szélsőségesen politikai vezetőket és mi köze mindehhez a többségre jellemző populista attitűdnek?

Az Europinion Piackutató Intézet felmérése szerint 47 százalék utasítja el a független média és a civil szervezetek működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot, további 26 százalék pedig túl szigorúnak tartja a szabályozást. Új jelenség az érdeklődés az absztraktabb téma iránt? Milyen társadalmi mozgások indultak el az utóbbi egy évben, amióta a Fidesz komoly kihívással, a Tisza párttal szembesült? Képes-e ez a hatalom a globális világban lokális eszközökkel erőt mutatni? Az e heti Másrészrőlben a kutatást végző intézet igazgatójával, Bojár Ábellel és Zsolt Péter szociálpszichológussal elemeztünk.