A TISZA Párt egy olyan hibrid modellt képvisel, amely jobboldali identitású, de programjában jelentős mértékben baloldali szociálpolitikai elvárásokat is kielégít – ez magyarázza, hogy miért tudta átcsábítani a baloldali szavazóbázis nagy részét anélkül, hogy formálisan baloldali pártnak nevezné magát. A bérlakás építési, az adócsökkentési tervek, a családi pótlék emelése, az alacsonyabb jövedelműek támogatása tisztán baloldali program, míg identitáspolitikája erősen nemzeti, amit egyszerűen elvett a Fidesztől, amelynek vezetői 2002 óta csak saját választóit tekintették a nemzet részének. Ezt viszont Magyar Péter kiterjesztette az egész magyarságra. A se nem jobb, se nem bal, hanem magyar szlogennel a TISZA párt elvette a nemzeti showt Orbántól. Ugyanakkor a FIDESZ sem tisztán jobboldali politikát csinált, hiszen éppen a pénzosztással, a kistelepülések támogatásával látszólag baloldali programot hajtott végre. Az április 12-i választáson viszont a hagyományos baloldal pártjai kiestek a parlamentből, ezzel a megszűnés szélére kerültek. A kérdés, ezek után leírható-e egy ország lakóinak politikai nézetrendszere a jobb-bal programok mentén, vagy olyan paradigma váltáshoz érkeztünk, ami után ideológiai, világnézeti kérdések már háttérbe szorulnak, s csupán gazdasági, egzisztenciális, vagyis pragmatikus szempontok alapján születnek meg a politikai döntések.
A mindkét oldalt radikális kritikával illető Ungváry Rudolf és a baloldal létjogosultsága mellett kiálló Földes György vitáját közvetítettük a műsorban.
Téma: A fiatalok politikai szerepvállalása a választási kampányban
Vendégek:
Oross Dániel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa
Paár Ádám, történész, politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója
A Hormuzi-szorostól a Békés megyei búzatábláig - avagy, hogyan nőnek az élelmiszerárak Magyarországon is, az általános energiaválság miatt?
Védenek-e az Európai Unió programjai? Indokolt-e továbbra is, hogy a magyar kormány árszabályozással beavatkozzon a piaci életbe?
Vendégek:
Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője
Héjja Csaba, az MBH Bank agrárstratégiai elemzője
Téma: Hogyan verte szét a NER által fenntartott agresszív politikai légkör a családi és baráti kapcsolatokat?
Vendégek:
Albert Fruzsina, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszor
Herczog Mária szociógus
A kormány szerint a nemzetközi összehasonlításban pocsék mutatók mögött valójában az emberek egészségtelen életmódja áll. Mennyi igazság van ebben és milyen hatással van a jelenlegi rendszer a mentális és fizikai egészségünkre?
Vendégek:
Rékassy Balázs orvos, egészségpolitikai szakértő
Sik Endre szociológus
Ha kormányváltás lesz, vajon lesz-e végre egyszer elszámoltatás, számonkérés a sok lopás és gazdasági stiklik tetemre hívása?
Vendégek:
Fleck Zoltán jogszociológus
Bencze Mátyás, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa
Téma: Az Iráni háború nélkül is baj van az energiapiaccal, de most bedőlni látszik az egész. Olaszország már ott tart, hogy a bezárás után 40 évvel újra nyitja az atomerőműveket. És Magyarország mit tesz?
Vendégek:
Brückner Gergely, a Telex újságírója
Holda Attila energetikai szakember
Téma: Az állami gondozott gyerekek léletkezdési nehézségei
Vendégek:
Ecsedi Éva pszichopedagógus
Avar Bella szociális gondozó, volt állami gondozott
Milyen esélyei vannak egy rendszerváltásnak - és milyen lépései? Ezt tárgyalta a Felforgatókönyv - Rózsa Péter vendége a szerkesztő, Lányi András, író, filozófus.
A jelenleg hatályos választási - és alaptörvény akkor is akadálya lesz a jogállami keretek megteremtésének, ha április 12-én megbukik a Fidesz.
Ellenzéki oldalon abban egyetértés van, hogy vagy vissza kell állítani a '89-es alkotmányt, vagy újat kell készíteni. Ennek egyik lehetséges módja az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása. Civil aktivisták elkészítették ennek tervezetét, amiben a civil szervezeteknek jelentős szerep jut. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásához ugyanis a pártokon kívül minden, legalább egy éve bejegyzett civil szervezet állíthat jelölteket. Milyen feltételekkel és garanciákkal lenne megoldható, hogy az új alkotmányban érvényre jusson a népfelség elve?
Erről vitázott a műsorban Borz Miklós, a tervezetet készítő csapat képviselője és Horgas Péter, a Civil Bázis alapítója.
Téma: Ingatlanpiac és lakáspolitika
A 3%-os hitellel, max 1500 ft/nm áron épülő lakások legfeljebb egy-másfél szobásak lehetnek, alkalmatlanok arra, hogy azokban gyerekes családok tudjanak élni. A hitel olyan csapda, amiből évtizedekig nem tudnak kimászni, akik ezt vállalják, ráadásul létrejön egy olyan élhetetlen lakásállomány, amely nem hoz megoldást.
Ehhez képest a '70-es és '80-as években legalább 70-90 nm-es lakások épültek, mert ezt a helyzetet annak idején felismerték.
Vendégek:
Zsuppán András, a Válasz Online szakújságírója és
Soós János egyetemi docens, ingatlanszakértő
Téma: Miért versenyképtelen a magyar agrárágazat?
Vendégek:
Dr. Köteles Lajos nyug. főiskolai adjunktus
Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője
Téma: A boldogtalan ember is politizál!
A pszichológusok sokáig abból indultak ki, hogy a boldogabb emberek aktívabb állampolgárok, többet szavaznak, és általában többet vesznek részt a közéletben. Ezzel szemben feltételezték, hogy a boldogtalanság inkább passzivitást, politikai elfordulást és apátiát eredményez. A boldogtalanság fogalma azonban jóval összetettebb annál, mint hogy a „boldogság hiánya” lenne: magában foglalja az élettel való elégedetlenséget, anyagi bizonytalanságot, érzelmi hiányokat, rossz társas kapcsolatokat és a magányt is. Kutatások rámutattak, hogy az alacsonyabb jövedelem, a bizonytalan munkahely, az egészségügyi problémák vagy a kudarcélmények mind hozzájárulnak az egyéni boldogtalansághoz. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetének (PTI) munkatársai az Acta Politica folyóiratban megjelent tanulmányukban feltették a kérdés, vajon igaz-e, hogy a boldogtalan emberek kevésbé vesznek részt a politikai diskurzusban. Vagyis: a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni? Nem. Pontosan ellenkezőleg!
Ma 11 olyan törvény van hatályban, amely konkrétan vagy rejtett módon magában hordozza a romák diszkriminálásának lehetőségét. A lista a szegregált oktatástól kezdve egyes településeken a beköltözés és az ingatlanszerzés korlátozásáig terjed.
Mindez nagyrészt a NER, de részben az előző kormányok felelőssége is.
Hová tartunk, és mi lesz így a folyamatosan perifériára szorított roma közösséggel? Van-e akarat és erő a nehéz sorból kiemelkedett, értelmiségi romák részéről arra, hogy aktívan tegyenek a közösségükért – ahogyan azt az afroamerikai közösségekben láthattuk és ma is látjuk?
Miért nem vállal nagyobb szerepet az egyház, ahogyan az Egyesült Államokban a sikeres evangelizáció és közösségépítés esetében tapasztalható?
Vendégeink: Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, valamint dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
Az adásban a Beneš-dekrétumok eredetéről és következményeiről beszélgetett Szarka László történész, a komáromi Selye János Egyetem professzor emeritusa és Tóth István történész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főigazgató helyettese.
Téma: Scheiber Sándor professzor, az egyetemes zsidó művelődéstörténet kutatója, aki 1956 és 1985 között az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt. A nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakjának életét eddig nem dolgozták fel átfogóan, különösen nem a titkosszolgálati dokumentumok tükrében – pedig ezek révén a Kádár-rendszer egész egyházügyi politikája is jobban megérthető.
Vendégeink: Veszprémy László Bernát történész, holokausztkutató, a Corvina főszerkesztője; Sulák Péter Sándor, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori kutatója; valamint Pál István, az ELTE Történeti Intézetének munkatársa.
Milyen kilátásokkal futnak neki a pártok a tavaszi választásoknak, és mit mutatnak az elemzések az emberek várakozásairól, valamint a pártszimpátiák alakulásáról? Milyen esélyeket látnak a kutatók arra, hogy ebben az országban ismét helyreállhat egy többpárti részvételen alapuló demokratikus működés? Lesz-e 2026-ban értelme Magyarországon jobb- és baloldalról beszélni, vagy a szavazók csupán a jobboldal és a szélsőjobb között választhatnak majd?
Vendégek:
Szabó Andrea, a TKI Ifjúságkutató Intézet igazgatója,
Tóth Szilárd János, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója
A 2024. március 28-ai adás ismétlése:
Téma: Magyarországi kitelepítések - második felvonás
Vendégek:
Kovács Örs történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa
Mátyásfalvi János nyugdíjas informatikus, amatőr történész (a családja is érintett volt a kitelepítésben)
A 2025. február 13-i adás ismétlése:
Téma: Átpolitizált tudomány, tudománytalan politika. Mit tett a NER a magyar tudományos világ intézményeivel, tagjaival?
Vendégek:
Radnóti Sándor, esztéta, filozófus, irodalomtörténész, professzor
Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója
Nagyon sok, állami gyerekintézetben nevelkedett fiatal életében lehetnek olyan fordulatok, amelyek miatt a bűnözés, a deviancia útjára lépnek. Nem könnyű onnan visszatalálni, talpra állni, rendet teremteni és normális jövőt építeni. Lakatos Ádám élete sokban különbözött, más okokból került döntési helyzetbe, de nem hagyta magát, ma már gyermekjogi aktívista, és egyetemre készül. Nagy Erzsbet a PDSZ ügyvivője kezdő tanárként nagyon sok tapasztalatot szerzett hasonló fiatalok esetében. Egyik tanítványa már felnőttként megkereste azzal, hogy szeretne 12-14 éves gyerekeknek beszélni a vele történtekről, hogy tudják, mire kell vigyázniuk, nehogy tévútra lépjenek. Az adás vendégei, akikkel arról is beszéltünk, milyen súlyos következményei lesznek annak, hogy a kormány a Szőlő utcai brutális események után rendőri felügyelet alá vonta a javító és nevelő intézeteket.
Téma: Nem csak azzal van a baj, hogy sok háziorvos hiányzik ( kb. 900 körzetben nincs ), hanem maga a renszer is akadozik. Min kellene változtatani, hogy az alapellátásnak ez a láncszeme erősödjön?
Vendégek:
Dr. Keczéry Attila háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára
Somos Éva gyakorló háziorvos
Téma: A demokrácia válsága
Sok elemző leírta már, hogy a II. világháború után megerősödött képviseleti demokrácia mára elöregedett, már egyáltalán nem érvényes, hogy a pártok leképzik a választók sokrétű politikai preferenciáit.
A demokratikus intézmények (parlament, Alkotmánybíróság, emberi jogi intézmények, stb.) erőtlenek, a gazdasági és a migrációs válság közepette nem segítik, inkább hátráltatják az egyre gyorsabb és határozottab lépésekre kényszerülő kormányok működését (- lásd az AFD kontra CDU/CSU konfliktust Németországban).
Milyen irányba megyünk, pl. a Trump jelenség kijelöl-e új lehetőségeket, vagy egyelőre csak a demokratikus rendszer erodálása folytatódik jövőkép nélkül?
Vendégek: Tóth Szilárd, az ELTE TK Politikatudományi Intézeték munkatársa és dr. Gyulai Attila egyetemi docens.
A szegregált oktatásról rémisztő adatokat és tényeket közölt az Állampolgári Jogok Hivatalának jelentése, amit megjelenése után eltüntetett a hivatal a honlapról. Amióta a katolikus és a református egyház sok iskola kezelését és felügyeletét átvette, az állami iskolákból a szülök ide vitték át a gyerekeiket, az államiban így elsősorban a cigány és más hátrányos helyzetű gyerek maradt. Ez a szegregációt elképesztő módon megnövelte.
Az adás vendégei Radó Péter oktatáspolitikai szakértő és Ercse Kriszta oktatáskutató.
A 14. havi nyugdíj lényegében üres ígéret: legfeljebb átlagosan 7%-os emelkedést jelent. A svájci indexálás megszüntetésével ugyanis a Fidesz csak az inflációhoz igazítja évente a nyugdíjak összegét, a bérek növekedéséhez nem. Ezzel folyamatosan az átlagos életszínvonal alá tolja az öregségi nyugdíjból élőket.
Vendégek:
Farkas András és Németh György nyugdíjszakértők
A Másrészről reagál a jelen közéleti kérdésekre, illetve elemez olyan múltbéli eseményeket, amelyeknek új megközelítését és mai tanúságait mutatja be.
A műsor két belső rovata:
Ez van - Ez a műsor első része helyzetértékelés, illetve leírás, mely során egy vendéggel bemutatjuk a témát és felvezetjük a következő részt, melynek címe:
Egyrészt-másrészt - Itt bekapcsolódik még egy vagy két meghívott vendég, aki újabb szempontokat társít a vitatott témához.
A Máasrészről adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.
A Másrészről már podcast formában is hallgatható. Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Téma: Politikai manipuláció
Vendégek:
Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója
Sík Endre szociálpszichológus
Téma: A botladozó gyermekvédelmi rendszer. A jelenlegi botrányok mögött milyen rendszerhibák vannak?
Vendég:
Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke
Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője
Téma: Meddig megy el a NER az ellenfelek elleni támadásban? Elkezdte már bevetni az ügyészséget, a rendőrséget és a NAV-ot, a lejárató kampány részévé válhat a politikai leszámolás rég bevált, kommunista receptje?
Vendégek:
Császy Zsolt jogász, a Sukoró-ügy elítéltje
Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatója
Téma: A politikai közbeszéd eldurvulásának okai és következményei
Vendégek:
Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója
Sik Endre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója
Téma: A 2026-os parlamenti választások
Vendégek:
Fleck Zoltán jogszociológus
Bán-Forgács Nóra, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) elnökségi tagja
A Másrészről reagál a jelen közéleti kérdésekre, illetve elemez olyan múltbéli eseményeket, amelyeknek új megközelítését és mai tanúságait mutatja be.
A műsor két belső rovata:
Ez van - Ez a műsor első része helyzetértékelés, illetve leírás, mely során egy vendéggel bemutatjuk a témát és felvezetjük a következő részt, melynek címe:
Egyrészt-másrészt - Itt bekapcsolódik még egy vagy két meghívott vendég, aki újabb szempontokat társít a vitatott témához.
A Máasrészről adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.
A Másrészről már podcast formában is hallgatható. Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Téma: Elavult tanárképzés, korszerűtlen oktatási rendszer, miközben a tanulók egyre agresszívebbek, figyelmetlenebbek, a szülők pedig gyakran tehetetlenek. Sok pedagógus emiatt ehagyja a pályát. A régi poroszos, fegyelmezésre épülő iskolarendszer már nem működik - de új működőképes szisztéma még nincs.
Vendégek:
Nahalka István oktatáskutató
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója
