Téma: A boldogtalan ember is politizál!
A pszichológusok sokáig abból indultak ki, hogy a boldogabb emberek aktívabb állampolgárok, többet szavaznak, és általában többet vesznek részt a közéletben. Ezzel szemben feltételezték, hogy a boldogtalanság inkább passzivitást, politikai elfordulást és apátiát eredményez. A boldogtalanság fogalma azonban jóval összetettebb annál, mint hogy a „boldogság hiánya” lenne: magában foglalja az élettel való elégedetlenséget, anyagi bizonytalanságot, érzelmi hiányokat, rossz társas kapcsolatokat és a magányt is. Kutatások rámutattak, hogy az alacsonyabb jövedelem, a bizonytalan munkahely, az egészségügyi problémák vagy a kudarcélmények mind hozzájárulnak az egyéni boldogtalansághoz. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetének (PTI) munkatársai az Acta Politica folyóiratban megjelent tanulmányukban feltették a kérdés, vajon igaz-e, hogy a boldogtalan emberek kevésbé vesznek részt a politikai diskurzusban. Vagyis: a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni? Nem. Pontosan ellenkezőleg!
