Murányi András szerint az Indexet meg lehet újítani, Urbán Ágnes viszont még a NER részének tartja a lapot

Új ablakban

2026. június 11. Másrészről - részlet 2026.06.11.

28:07

00:00

A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa a műsorban hangsúlyozta: kész esélyt adni a változásnak, de jelenleg még nem látja annak bizonyítékait.

„Most, 2026 júniusában az Index nem a független média része, hanem a NER-propaganda világának egy része” – fogalmazott.

Az Indexet tulajdonló Indamedia Network Zrt. fő tulajdonosa fele-fele részben Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Ziegler Gábor médiavállalkozó.

Urbán szerint az Index propagandája veszélyesebb volt, mint az Origóé vagy a Magyar Nemzeté, mert miközben sok színvonalas tartalmat is közölt, időről időre olyan politikailag motivált anyagok jelentek meg rajta, amelyek szerinte súlyosan sértették az újságírói normákat. A médiakutató úgy véli, a hitelesség helyreállításához nem elegendő új vezetőket kinevezni. Szükség van annak feltárására is, hogyan működött a szerkesztőség az elmúlt években.

„Addig, amíg én nem látom annak az időszaknak és ezeknek a termékeknek a feldolgozását, az ezzel való szembenézést, hogy kik voltak azok az emberek, akik ezt csinálták, addig... Mert az, hogy valaki a szerkesztőségben, az nem válasz. De aki ehhez bármilyen módon nevét, arcát, egy betűjét, egy fotóját, egy enter gomb megnyomását adta, annak azt gondolom, hogy nem szabad dolgozni a magyar médiában. Ez egy nagyon kemény feladat lesz majd András előtt, hogy tényleg le lehet-e zárni ezt a korszakot úgy, hogy valóban nem csak azt mondjuk, hogy új világ jön, hanem ki kell mondani azt, hogy ez hogy történhetett meg a szerkesztőségben, kik tettek hozzá ehhez bármit is, és kik azok az emberek, akiknek ehhez tényleg semmi közük nem volt, és talán akkor velük tényleg lehet építeni egy új újságot. Ez egy kutya nehéz feladat lesz”

– fogalmazott Urbán. 

Murányi András ugyanakkor azzal érvelt, hogy az Indexnél új korszak kezdődött. Felidézte, hogy a korábbi főszerkesztő távozott, új vezetés került a lap élére, és szerinte semmilyen politikai befolyás nem éri a szerkesztőséget.

„A NER az Indexre semmilyen hatást nem tud gyakorolni. Amíg én ott vagyok, az egészen biztos” – jelentette ki.

A Népszabadság egykori főszerkesztője szerint az új vezetés garanciát jelenthet arra, hogy a portál ideológiai befolyástól mentesen működjön. Hozzátette: ha ez sikerül, idővel a piac és az olvasók is érzékelni fogják a változást.

Murányi András többször is azt mondta, Urbán Ágnesnek, hogy ne a jelenlegi állapot alapján mondjon végleges ítéletet az Indexről, hanem adjon időt az új vezetésnek a bizonyításra. A felelős szerkesztő szerint a lap átalakítása hosszabb folyamat lesz, amelynek eredményeit csak hónapok múlva lehet majd megítélni. Úgy fogalmazott, elképzelhető, hogy fél év elteltével már egészen más képet mutat majd a portál, és olyan tájékozódási ponttá válhat, amely érdemben hozzájárul a szabad sajtó működéséhez.

A vitában többször előkerült a kérdés, hogy mennyiben különbözik Murányi helyzete azoktól az újságíróktól, akik korábban a kormányközeli médiából kiválva új, független szerkesztőségeket alapítottak. Urbán Ágnes a Válasz Online és a Magyar Hang példáját említette, amelyek szerinte saját erőből, a korábbi rendszerből kilépve, mintegy zöldmezős beruházás építették fel magukat.

„Ők kiléptek a NER-ből, és a saját erejükből, saját megtakarításukból, nulláról építettek fel valamit. A te helyzeted annyiban más, hogy beülsz valahova, aminek az erőforrásai az elmúlt években is a NER-ből jöttek” – mondta Murányinak.

A felelős szerkesztő ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy számos ma függetlennek tekintett médium múltjában is találhatók olyan időszakok, amikor alkalmazkodtak a politikai környezethez. Emlékeztetett, hogy a Válasz Online munkatársai bocsánatot kértek amiatt, hogy szerepet vállaltak a Fidesz civilek – így az Ökotárs Alapítvány – elleni bosszúhadjáratában.

„Én az elmúlt 16 évben ugyanaz a csávó voltam, és ugyanaz a csávó is leszek, mint aki a Népszabadság főszerkesztője volt. Egy másodpercig nem dolgoztam kiszolgálóként a NER-nek” – fogalmazott.

Murányi szerint az ő feladata most az, hogy a lehető legnagyobb olvasottságú magyar hírportált a politikai befolyástól független, hiteles sajtótermékké alakítsa.

A beszélgetés egyik legélesebb része az állami reklámköltések és a médiapiac torzulásának kérdése volt. Urbán Ágnes szerint jól dokumentált, hogy a Fidesz-kormányok idején az állami hirdetések aránytalanul nagy része kormányközeli médiumokhoz került.

A médiakutató emlékeztetett arra is, hogy a Mérték korábbi kutatásai alapján több médiumot – köztük a Népszavát és a Blikket – sem lehetett teljesen függetlennek tekinteni, mert jelentős mértékben függtek az állami hirdetési bevételektől.

„A Népszavára mindig úgynevezett szürkezónás médiaként hivatkoztunk, mert nem lehetett azt mondani, hogy a Fidesz gépezetének része, de azt sem, hogy független, hiszen foglyul ejtett állapotban volt az állami hirdetéseken keresztül” – mondta. A Blikkről pedig azt mondta, "ezzel nagy sértődést okoztunk anno a Blikknek, hogy őket is be kellett sorolni a szürkezónába, mert lehetett látni, hogy ott a hirdetési bevételek között iszonyatosan nagy szerepe volt az államnak".

Murányi ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a teljes médiarendszer működését érdemes újraértékelni, és szerinte nem lehet kizárólag egyes szereplőket felelőssé tenni az elmúlt másfél évtized torzulásaiért. Murányi András például vitatta azt az állítást, hogy kizárólag a kormányközeli médiumok részesültek jelentős állami hirdetési bevételekből. Az Index felelős szerkesztője a Centrál Médiacsoport példáját hozta fel, amely szerinte az elmúlt 16 évben listaáron számolva több milliárd forintnyi állami reklámbevételhez jutott. Úgy érvelt, hogy a magyar médiapiac működésének értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a függetlennek tekintett kiadókat sem, amelyek szintén részesültek állami hirdetésekből. Murányi szerint a rendszerváltás utáni médiapiaci viszonyok tisztázásához minden szereplő esetében érdemes feltárni, milyen mértékben függtek az állami reklámköltésektől, és milyen hatással voltak ezek a bevételek az adott szerkesztőségek működésére. Ezzel szemben Urbán Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiakutatások elsősorban nem az állami hirdetések összegét, hanem azok arányát vizsgálják, és állítása szerint a Centrál Médiacsoport bevételein belül az állami reklámok részaránya csak néhány százalékot tett ki, míg a kormányközeli médiumok esetében ennek többszöröse volt.

Rózsa Péter végül úgy összegezte a vitát: a magyar médiapiac továbbra is súlyosan torzult állapotban van, de a jövőben végső soron az olvasók döntik majd el, mely sajtótermékeknek szavaznak bizalmat. Murányi András szerint az Index előtt most az a feladat áll, hogy bizonyítsa: képes maga mögött hagyni a múltat. Urbán Ágnes pedig azt mondta, örömmel látná, ha ez sikerülne, de szerinte ehhez előbb a lapnak és a szerkesztőségnek is szembe kell néznie a saját közelmúltjával.

A vitát  a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg, a teljes műsort pedig itt.