Bár a cigányellenesség 2010 előtt is jelen volt, az Orbán-kormány tudatosan építi erre politikáját, amelynek része az oktatáspolitika is – véli Ercse Kriszta. Radó Péter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegregáció jogsértő és káros. Szerinte a társadalmi hátrányokat állami rendszereknek kell kezelni, az iskola feladata a befogadó, differenciált tanítás.

Egyetért abban Németh György és Farkas András, hogy problémás a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Németh azonban egy teljesen új rendszer kialakítását, Farkas a meglévő rendszer kiigazítását tartja inkább célravezetőnek. Abban is egyetértenek, hogy a 14. havi nyugdíj ígérete kampányfogás.

Egyetért abban Bátonyi Péter művészettörténész és műemléki szakember, és Tömpe István, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója, hogy a kétharmados szabály lehetővé teszi a mindenkori kormány számára, hogy bármilyen alkotmányos vagy törvényi korlátot kikerüljön. Ez pedig az állami használatban lévő épületek elárverezésén jól nyomon követhető.

A magyar kormány már 1941-től bevezette a munkaszolgálatot, a zsidók gettókba zárását pedig rendkívüli gyorsasággal hajtotta végre az államapparátus. Ezek működéséről a mai napig hiányosak az ismereteink – a Másrészrőlben Rózsa Péter két történész vendégét kérdezte.

A holokauszt emlékének halványulását ügyesen használták ki az iszlám radikális mozgalmak – véli Gábor György vallásfilozófus. A Másrészről vendége a műsorban a nyugati társadalmak és a teokráciák közti különbségekről is beszélt.

A jelenlegi káoszos hazai viszonyok között, amikor a baloldali – éppen haláltusájukat vívó – pártok kisebb gondja is nagyobb, mint a magyar bérből és fizetésből élő dolgozók érdekvédelme, nagy lehetőség kínálkozik a hazai szakszervezeti mozgalom előtt, hogy megerősödjenek és olyan helyzetbe kerüljenek, mint a nyugat-európai kollégáik.

A Másrészről e heti adásában többek között azt jártuk körül, miért idealizálunk, vagy épp utasítunk el szélsőségesen politikai vezetőket és mi köze mindehhez a többségre jellemző populista attitűdnek?

Az Europinion Piackutató Intézet felmérése szerint 47 százalék utasítja el a független média és a civil szervezetek működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot, további 26 százalék pedig túl szigorúnak tartja a szabályozást. Új jelenség az érdeklődés az absztraktabb téma iránt? Milyen társadalmi mozgások indultak el az utóbbi egy évben, amióta a Fidesz komoly kihívással, a Tisza párttal szembesült? Képes-e ez a hatalom a globális világban lokális eszközökkel erőt mutatni? Az e heti Másrészrőlben a kutatást végző intézet igazgatójával, Bojár Ábellel és Zsolt Péter szociálpszichológussal elemeztünk.

Április végén az Európai Unió Bírósága a devizahiteleseknek kedvező ítéletet hozott. A Másrészrőlben végigvettük, minek kellene, illetve várhatóan mi következik majd az EUB döntése után. Rózsa Péter vendégei Gaál Andrea közgazdász és az ügyet az EUB előtt is képviselő ügyvéd, dr. Marczingós László voltak.

Sokszor hangoztatott cél, hogy ne csak kormány-, rendszerváltás is legyen. Ehhez azonban új alkotmány is kellene. A Másrészrőlben erről vitáztunk Bárándy Péter volt igazságügyminiszterrel és Fleck Zoltán jogszociológussal.

Eszerint az EU jogrendjét sértő módon szabályozták idehaza a korábbi kölcsönök ügyét, a bankok és a kormányzat egyezségét követően. 

Milyen eséllyel szállhat szembe a magyar civil társadalom a kiépült, jogi fedezet mögé rejtőző diktatúrával? A mai Másrészről vendégei Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó és Marczingós László ügyvéd, akikkel arról a beadványról beszélgetünk, amellyel azt szeretnék elérni, hogy ne lehessen olyan magyar jogszabályok alapján büntetni valakit, amelyek szembe mennek az uniós joggal.

Hogyan láthatta az őt körülvevő világot valaki, aki 1949, és 1956 közt volt kisgyermek? Erről beszélgetett Szalai Anna irodalomtörténész, szerkesztő és Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) történésze.

Míg Dull Szabolcs szerint Orbán Viktor termékeny konfliktusokat keres, amivel növelheti előnyét a Tiszával szemben, Zsolt Péter Magyar Péter várhatóan azért nem áll bele Pride-ügybe, mert nem akarja közösségét megosztani.

Nehéz behatárolni a Fidesz ideológiáját magatartása alapján, hiszen az ahogy a nemzeti kincsekkel bánik, nem tűnik patrióta hozzáállásnak, beavatkozó, erőszakos viselkedésére pedig nem illik a konzervatív jelző – véli Radnóti Sándor. Krekó Péter szerint különösen az autoriter hajlamú kormányzatok esetében a társadalomtudományok területén mindig élesebb az ideológiai elvárás.

Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke szerint a holokauszt nemzetközi emléknapján a holokauszttúlélők arról beszéltek, nem hitték el, hogy a "soha többé" újra itt lehet. Kardos Péter főrabbi, holokauszt-túlélő saját történeteivel egészítette ki.