Beneš-dekrétumok: akár Magyarországon élő állampolgárok is érintettek lehetnek
25/01/2026 11:43
| Szerző: Klubrádió
A szlovákiai magyar közösség számára a jelenlegi helyzet sokakban idézi fel a második világháború utáni évek emlékét, a vagyonelkobzás, az állampolgárságtól való megfosztás és a deportálás árnyaival. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egyes jogszabály-értelmezések szerint akár büntetőjogi következménye is lehet a történelmi alapú rendelkezések nyilvános bírálatának. A Másrészről című műsorban Rózsa Péter a Beneš-dekrétumok eredetéről és máig ható következményeiről beszélgetett Szarka László és Tóth István történészekkel.
A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, miként lehetséges, hogy az Európai Unióban, a 21. században még mindig hivatkozási alapként szolgálhatnak olyan jogszabályok, amelyek a kollektív bűnösség elvén nyugszanak. A második világháborút követően elfogadott Beneš-dekrétumok a csehszlovák állam újjászervezését szolgálták, ugyanakkor egyes rendelkezéseik a német és a magyar kisebbséget kollektíven tették felelőssé a háborús eseményekért. Ennek következményeként százezrek veszítették el állampolgárságukat, tulajdonukat, illetve kényszerültek kitelepítésre.
Szarka László történész, a komáromi Selye János Egyetem professzor emeritusa hangsúlyozta: "Bár sokan úgy gondolták, hogy a Beneš-dekrétumok mára kihunytak, valójában még mindig hivatkozási alapot jelentenek, különösen földelkobzások esetében.”
Szarka László szerint ezek az ügyek elsősorban a szlovákiai magyar és német származású családokat érintik, és nem ritka, hogy az érintettek végül nemzetközi fórumokhoz fordulnak. "A gyakorlatban a dekrétumokra való hivatkozás leginkább nagyobb beruházásoknál jelenik meg, amikor felmerül a kártalanítás nélküli kisajátítás lehetősége, ami komoly jogbizonytalanságot okoz.”
A magyarokra vonatkozó rendelkezések Eduárd Beneš 1945-ös dekrétumaiból erednek. Bár ezek ma már tételesen szemben állnak az európai jogi kultúrával és az Európai Unió alapelveivel, formálisan soha nem vonták vissza őket. A szlovák államiság szimbolikus részévé váltak, és ritka esetekben – elsősorban földkisajátításoknál – ma is hivatkozási alapként szolgálnak, akár kártalanítás nélkül. Az eltörlésükre irányuló kezdeményezések az elmúlt évtizedekben rendre elakadtak.
A történész arra is felhívta a figyelmet, hogy a kollektív bűnösség jogi alapja nem kizárólag a Beneš-dekrétumokból ered. "A kollektív felelősség legsúlyosabb jogi megalapozását valójában a Szlovák Nemzeti Tanács 1945-ben elfogadott rendeletei adták meg.”
A műsorban szó esett arról is, hogy a kérdés rendszeresen visszatér a szlovák belpolitikában. A vendégek szerint a magyar kisebbség ügye ismét identitáspolitikai eszközzé vált a pártpolitikai küzdelmekben, különösen a Robert Fico vezette kormányzat időszakában.
Tóth István történész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese a lakosságcsere történeti hátteréről beszélt. "A szlovák–magyar lakosságcsere nem közvetlen következménye volt a Beneš-dekrétumoknak, inkább azok egy leágazása: végül a magyar és a csehszlovák kormány közötti megállapodással valósult meg.”
Tóth István hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem egyenrangú felek alkuja volt. "Magyarország vesztes félként, súlyos politikai nyomás alatt írta alá az egyezményt, amely hosszú távon súlyos demográfiai és erkölcsi következményekkel járt.”
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a történelmi sérelmek politikai eszközzé tétele nem vezet megoldáshoz. A vendégek szerint a valódi megbékéléshez nem tabukra és büntetésekre, hanem őszinte szembenézésre és párbeszédre van szükség.
A Beneš-dekrétumok kérdése ugyanakkor nem csupán Szlovákián belüli ügy. Az alapvető jogok biztosa nyílt levélben fordult több európai és nemzetközi tisztségviselőhöz amiatt, hogy a szlovák büntető törvénykönyv módosítása visszatarthatja az érintetteket a jogorvoslattól. Juhász Imre szerint a szabályozás elsősorban a felvidéki magyar közösséget sújtja, de akár Magyarországon élő magyar állampolgárok ellen is eljárás indulhat egy nyilvános – például internetes – vélemény miatt.
2026.01.22., csütörtök 19:00
Riporter: Rózsa Péter