„A korrupció államosítása történt meg” – jogi utak az eltűnt közvagyon visszaszerzésére

Milyen jogi lehetőségek vannak az elmúlt években eltűnt közvagyon visszaszerzésére? A műsorban megszólaló jogtudósok ezt a kérdéskört igyekeztek körüljárni. Fleck Zoltán szerint két kategóriát kell elválasztani. Az egyik a klasszikus köztörvényes bűncselekmények köre – hűtlen kezelés, csalás, vesztegetés –, ahol a meglévő büntetőjogi eszközök is elegendők lehetnek, ha az igazságszolgáltatás függetlenül működik. A másik, nehezebb terület a „lepapírozott” korrupció: amikor a jogi forma rendben van, de a döntések mögött valójában közvagyon-kimentés áll. 

A korrupció a NER rendszerének lényege, állítja Bencze Mátyás. Nem egyszerű korrupcióról, hanem annak államosításáról beszélünk. Úgy látja, a gazdasági és politikai döntések nem választhatók el a vagyonátrendezési szándéktól. Attól, hogy valamit törvénybe foglalnak, még nem válik alkotmányosan legitimé. A közvagyon kezelésének szigorú elvei vannak – átláthatóság, elszámoltathatóság –, ezek megsértése jogi alapot adhat a fellépésre. A jogi formalizmus nem elég, a teljes jogrendszert kell nézni: az alkotmányos elveket, az uniós és nemzetközi kötelezettségeket is. Egy-egy a NER által „testre szabott” jogszabály ezek alapján megkérdőjelezhető.

Teljes újrakezdés nincs, állítja a műsorban Fleck Zoltán, szerinte a jogfolytonosság bizonyos elemei szükségesek, de a hatalom bebetonozását szolgáló szabályok nem tarthatók fenn. Ezek lebontása a demokratikus átmenet része. Stratégiai kérdésnek tekintik mindketten, hogy az igazságtétel és a vagyon visszaszerzése az elsődleges cél, ám a kettő nem mindig esik egybe, ezért egy esetleges kormányváltás után, a számonkérés során kompromisszumokra is szükség lehet.

A műsorban vendégeink kitértek arra is, ha valóban feláll egy "számonkérő bizottság", hogyan lehet majd kezelni a különféle vagyonelemek visszaszezését? A nem mozgatható vagyonelemek – az ingatlanok, az infrastruktúra – visszaszerzését tartják a kulcskérdésnek, mert ezek látványos lépések lehetnek, amelyek helyreállítják a társadalmi igazságérzetet. Megemlítették például a hatvanpusztai bírtokot, amely egy "államosítás" után Fleck Zoltán szerint Iványi Gáborék "kezében" volna a legjobb helyen.   

A rendszerváltás után az egymást követő kormányok mindig megigérték, hogy elszámoltatják azokat, akik az előző ciklusban, vagy ciklusokban visszaéltek a hatalmukkal, de látványos eredmények soha nem születtek. Ha a korábbi kudarcokból tanulnak azok, akik a következő ciklusban a NER oligarchák számonkérést igérik, akkor remélhetnek ettől sikereket, ha egy olyan testületre bízzák a munkát, vélik a műsorban megszólaló jogászok, amelyikben több szakterület képviselőit integrálják. Rájuk bízzák az ügyek olyan szintű előkészítését, amely hatékonyabbá teheti az eljárásokat és csökkentheti a bíróságok terhelését.

Mindez csak társadalmi támogatással működik. A jogi elszámoltatás, a vagyonvisszaszerzés és a demokrácia helyreállítása egymást feltételezik, szögezték le a megszólalók a műsor végén. 

Az adást a cikk tetején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!