"Ha egymás nyakára toljuk a házakat, nem lesz zöldterület"

Új ablakban

2026. február 19. Másrészről (2026. február 19., csütörtök 19:00)

52:01

00:00

Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter

A 3 százalékos hitellel, maximum 1500 forint/négyzetméter áron épülő lakások legfeljebb egy-másfél szobásak lehetnek. Ezek azonban alkalmatlanok arra, hogy gyerekes családok tudjanak itt élni. A hitel olyan csapda, amelyből évtizedekig nem tudnak kimászni, akik ezt vállalják, ráadásul létrejön egy olyan élhetetlen lakásállomány, amely nem hoz megoldást. Már a 70-es-80-as években legalább 70-90 négyzetméteres lakások épültek, mert ezt a helyzetet felismerték annak idején. Erről beszélgetett a Másrészről legutóbbi adásában Zsuppán András, a Válasz Online szakújságírója és Soós János egyetemi docens, ingatlanszakértő, körüljárva a műsorvezető, Rózsa Péter felvetését: „Ennek a kormánynak nincs lakáspolitikája.”

Szikora Gábor

 

Zsuppán András Soós János

Fotó: Mátyus László

 

„Azt látjuk, hogy szinte a 80-as évek lakótelep-építési hullámához hasonló lakótelep-építés zajlik nagyrészt Budapesten, egyébként kisebb részben a nagyobb vidéki városokban is. Már megindult egy-egy városban” – mondta Zsuppán. A legnagyobb problémát a beépítési sűrűségben és az ezzel kapcsolatos szabályozás fellazításában látja. A kiemelt státusz felülírhatja a helyi építési előírásokat (beépítési arány, zöldterület, parkolás, építménymagasság), így a házak „egymás nyakára” épülhetnek. Ezzel szemben a 80-as évek paneltelepein nagyobb zöldfelületek, játszóterek és beépített intézményi infrastruktúra (óvoda, rendelő, üzletek) jött létre, ami ma is vonzó elem.

"Otthonok helyett embersilók"

„Alapvetően itt az a probléma, hogy amit a kérdésben feltettél, hogy nincs lakáspolitika. Alapvetően azért nincs lakáspolitika, mert a lakáspolitika egy összetett terület lenne. Kellene, hogy foglalkozzon a lakáspolitikával az önkormányzat, mert annak vezetőszereplőnek kellene lennie. Valamilyen szereplőnek kellene lenni benne magának az építőnek, az építőipari vállalkozásnak. Akkor volt Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Nyilvánvaló, hogy szereplőnek kellene lennie a pénznek a dologban, és valahol a lakáspolitikának kellene, hogy legyen valamilyen szociális eleme” – sorolta Soós. Jelenleg azonban szerinte nincs olyan koncepció, amely ezt a négy-öt tényezőt egységben kezelné. A domináns elv az, hogy mindenki saját tulajdonú lakáshoz jusson, ami szerinte torz megközelítés.

A most épülő, kedvezményes hitellel támogatott nagy lakótömböket Soós „embersilóknak” nevezi. Úgy látja, nemcsak az építészeti vagy városképi problémák súlyosak, hanem a várható társadalmi feszültségek is: a zsúfolt, homogén lakóközösségekben új konfliktusok keletkezhetnek, amelyek tovább mélyítik a lakáspolitika hiányából fakadó gondokat.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)