Az elhárító szervek nem szokták nyilvánosságra hozni, ha lekapcsolnak valakit, amikor egy ilyen akció bejárja a sajtót annak általában egy célja van és az a nyomásgyakorlás – mondta az Eurozónában Siklósi Péter, a honvédelmi minisztérium volt helyettes-államtitkára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Nem szabad a világháború kifejezéssel dobálózni, főleg, mert ellehetetleníti, hogy beszéljünk a létező veszélyekről. Ilyen a szuperhatalmak cserélődése, ami az elmúlt évszázadokban mindig háborúval járt, most azonban remélhetjük, hogy a harc, amiben Európa nem szerez dobogós helyet, megmarad a gazdaság területén. Az Eurozónában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Azért vezethetett be szükségállapotot Jun Szogjol, mert elégedetlenné vált azzal, hogy konzervatív elnök létére együtt kell működnie egy liberális többségű parlamenttel.

Exkluzív interjút adott Szlovákia első magyar nemzetiségű volt miniszterelnöke a Klubrádiónak.

Miután az oroszok nem hosszabbították meg a gabonaegyezményt, nő a feszültség délen, ahogy a fehérorosz-lengyel határon is – hívta fel a figyelmet Kis-Benedek József az Eurozónában.

Az Eurozóna múlt heti vendége Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének (IPCC) Mérsékléssel foglakozó Munkacsoportjának alelnöke volt. Zentai Péter műsorvezetővel teljesen egyetértettek abban, hogy minden mindennel összefügg, így az ukrán-orosz háború még a klímahelyzetre is befolyással lehet.

A pénzügy-minisztériummmal együtt túlfűtik a gazdaságot, ami nem jó. A világ szétesik, mégpedig a technológiai fejlettség határvonalán. Magyarország jelentősége csekély.

Már csak egy lépés van hátra, az Európai Unió Bíróságának döntése, és ha az olyan lesz, amilyenre a jelek utalnak, akkor Magyarország óriási uniós támogatástól esik el.