„Köszönjük,
Eurozóna

Kis-Benedek József: Nem igaz, hogy állóháború van, nő a nemzetközi feszültség

4/08/2023 17:51

| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna

 | Szerkesztő: Vikár Anna Flóra

Az ukrán ellentámadás lassan halad, de nem beszélhetünk állóháborúról Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint. Miután az oroszok nem hosszabbították meg a gabonaegyezményt, nő a feszültség délen, ahogy a fehérorosz-lengyel határon is – hívta fel a figyelmet a szakértő az Eurozónában. Szerinte a konfliktus nemzetközi eszkalációjának jeleit láthatjuk, miközben Magyarország Belaruszhoz és Oroszországhoz hasonlóan nem lép fel az ellen, hogy a menekültek a hibrid hadviselés részévé váljanak.

2023. augusztus 04. Eurozóna - részlet Kis-Benedek József 2023.08.04.
15:27
00:00
Miközben az orosz-ukrán fronton nem történik látványos mozgás, az oroszok újra támadják az olyan nagyvárosokat, mint Kijev, Harkiv és Odessza. Ráadásul amióta felmondták a gabonaegyezményt nő a feszültség délen, sőt a Belaruszban tartózkodó Wagneresek mozgása miatt a lengyel határon is. Kis-Benedek József, nemzetbiztonsági szakértő szerint mindezt figyelembe véve nem mondhatjuk, hogy állóháború van, sőt, egy sokoldalú nemzetközi konfliktus kialakulásának jeleit láthatjuk.

Miközben az ukrán ellentámadás továbbra is nehezen halad keleten, délen nő a feszültség, miután az oroszok nem hosszabbították meg a gabonaegyezményt. Bár nem mondják ki, világos cél, hogy átvegyék az ukránoktól a gabonaszállítást – mondta Kis-Benedek. Ez a nemzetközi közösségből sem mindenkinek fogadható el, ezért is fordulhatott elő, hogy három – török, görög illetve izraeli – civil hajó is próbálta megközelíteni az ukrán kikötőket, ezzel mintegy tesztelik az oroszokat, akik korábban állították, a területre érkező hajókat katonai célpontnak tekintik. Igaz, nemzetközi vizeken haladtak és amerikai felderítőrepülőgépek kísérték őket, eddig semmilyen bántódásuk nem esett. Persze beláthatatlan milyen következménye lenne, ha az oroszok mégis megtámadnák a külföldi polgári hajókat.

Ukrajnai háború
 
 A török védelmi minisztérium által közreadott képen a Sierra Leonéban bejegyzett Razoni teherhajó 26 000 tonna ukrán kukoricával megrakva elindul az odesszai kikötőből 2022. augusztus 1-jén. Az Ukrajna ellen indított orosz háború február 24-i kezdete után ez volt az első, ukrán gabonát szállító hajó, amely távozhatott Odesszából. MTI/EPA/Török védelmi minisztérium
 

Másrészt, az oroszok drónokkal támadják a Duna mentén lévő Ismajil gabonalétesítményeit. Nagyon közel van Moldova és a NATO-tag Románia, néhány száz méterre vannak a határok. Mivel az orosz drónok nem olyan pontosak, így akár véletlenül is megtámadhatják valamelyik országot. Nem véletlenül tiltakozott a napokban Románia. Azt látjuk tehát, hogy a déli területen is kezd kiszélesedni a front – mondta a szakértő.

Kis-Benedek szerint a háborús cselekmények elemzésekor méltatlanul keveset beszélünk Belaruszról, pedig államszövetségben vannak Oroszországgal, erősek a politikai, gazdasági és katonai kapcsolatok. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy Belarusz is belépett a háborúba – fogalmazott Kis-Benedek. Gyakori a berepülés orosz részről a fehérorosz repülőterekre, vagyis volt alkalmuk annyira megismerni a terepet, hogy akár támadást is tudjanak indítani onnan; zajlik a harcászati rakéták telepítése az ország nyugati felére.

Eközben nő a feszültség a lengyel határon. Ne felejtsük el, hogy Lengyelország nagyon komoly, 186 kilométer hosszú, 5 méter magas kerítést épített a Belarusszal közös határra, ezen nem olyan egyszerű átjutni, mint a Magyarország déli határán felhúzotton – emlékeztetett a nemzetbiztonsági szakértő. Helikopterek azonban egyre gyakrabban közelítik meg túlzottan vagy lépik át a határt. "Ilyen átcsúszások mindig előfordulnak, de mást jelentenek békeidőben, mint háborús helyzetben" – magyarázta Kis-Benedek.

Tudható, hogy a Wagner-zsoldosok is jelen vannak Belaruszban, mozgásukat mind a lengyelek, mind az amerikaiak aggodalommal figyelik. A szakértő szerint jogosan, nem zárható ki, hogy civil ruhában néhányan átszivárognak Lengyelországba, ahol provokációkat hajthatnak végre.

Ukrajnai háború – Wagner-csoport
 
Wagner-zsoldosok Rosztovban,
2023. június 24-én.
 
 Fotó: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij
 

A wagneresek jelenléte a kényes területen Kis-Benedek szerint párhuzamba állítható azzal, ahogy a magyar állam az osztrák határ közelében engedte szabadon az embercsempészeket. "Ezt nem lehet másnak nevezni, mint provokációnak". A szakértő egyetértett Zentai Péter műsorvezető felvetésével, miszerint, Oroszországhoz és Belaruszhoz hasonlóan Magyarország sem lép fel az ellen a gyakorlat ellen, amikor a menekültek a hibrid hadviselés eszközeivé válnak. "Teljesen mindegy mint mond a magyar kormány, ha egyszer belekevernek minket, akkor nem tudjuk azt mondani, hogy minket nem érint a háború" – mondta Kis-Benedek.

Még az orosz-ukrán háború eszkalációja előtt, 2021 őszén alakult ki nemzetközi figyelmet is kiváltó válság a lengyel-fehérorosz határon. A minszki vezetés arra bíztatta a jellemzően a Közel-Keletről elmenekülőket, hogy Belaruszon keresztül közelítsék meg az Európai Uniót. Emberek tömegeit szállították a lengyel határhoz, ahol humanitárius katasztrófa alakult ki, amikor nagy hidegben rekedtek többezren a két ország között. Ezt az EU úgy értékelte, hogy Belarusz hibrid támadást indított ellene és szankciókat vetett ki az országra.

Kis-Benedek beszélt arról is, mi nehezíti az ukrán ellentámadás előrehaladását a keleti fronton, hogyan tudnának az oroszok több embert mozgósítani és, hogy még messze lehet a kormány által gyakran hangoztatott béke. A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Címlapi kép: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és Vlagyimir Putyin, 2015-ben.

Eurozóna/interjú Kis-Benedek Józseffel
2023. augusztus 4., péntek, 13:00
Műsorvezető: Zentai Péter