"Különböző elnyomási eszközökön, függőségi viszonyokon keresztül tudja magának a roma szavazatokat biztosítani a Fidesz"

Új ablakban

2026. január 29. Másrészről (2026. január 29., csütörtök 19:00)

52:40

00:00

Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter

Tizenegy olyan törvény van ma Magyarországon, amelyik rejtve, vagy némelyik szinte teljesen konkrét a lehetőséget ad cigányok diszkriminálására. Horváth Aladár magyar roma tanító, népművelő, közíró, politikus a Roma Parlament elnöke 2025-ben a Magyar Narancsban foglalta ezeket össze, amelyet a lap Lázár János közelmúltban tett vállalhatatlan kijelentései okán újraközölt. Adja magaát a kérdés, hogy az írásban társadalmi és politikai gettónak nevezett helyzetet hogyan lehetne megváltoztatni. Erről beszélgettek a Másrészről legutóbbi adásának vendégei, a már említett Horváth Aladár és Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke Rózsa Péter műsorvezetővel.

 

Rózsa Péter, Horváth Aladár és Kádár András

Fotó: Mátyus László

 

„Szabó Attilát a TASZ-tól, és Kádár Andrist Helsinkitől, valamint Kóczé Angélát [Eurpean Roma Rights Center], Zsigó Jenőt, őket tartom a magyar roma ügy, úgyis mint tudomány, meg jog, és politika legszakavatottabb képviselőinek, és velük [munkájukkal] emelkedett ez 11-re azon törvényeknek a száma, amelyeket elsősorban felelősnek tartunk azért, hogy kirekesztődik, tartósan kirekesztődik és konzerválódik a roma diszkrimináció és nyomor. Nyilván e mögött egy társadalom van, e mögött egy politikai elit van, amelyik úgy gondolja, hogy ez a társadalom alapvetően rasszista, és ki kell szolgálni ezt a fajta ígényt” – mondta Horváth.

Példaként az iskolakötelezettség korhatárának leszállítását hozza fel. A döntés mögött egyszerre több szempont találkozott: a Jobbik nyíltan, a Fidesz pragmatikusabb módon támogatta a korhatár csökkentését, miközben a gazdaság – különösen az építőipar – olcsó, képzetlen munkaerőt igényelt. Eközben a pedagógustársadalom egy része teherként élte meg a túlkoros, hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek jelenlétét, mivel nincs megfelelő felkészültsége a velük való szakszerű foglalkozásra. A rendszer így inkább „kidobja” ezeket a fiatalokat az oktatásból, ahelyett hogy megoldást keresne. Hangsúlyozta, ez rövid távon politikai és gazdasági érdekeket szolgál, de hosszú távon súlyosan sérti a társadalom egészének érdekét.

"Minimálisan eshetőleges szándékú a kormány romaellensége"

„Szerintem annyiban rendszer, amennyiben ez a szegényellenes politika, amiről Aladár itt beszélt, az élet különböző területein szükségszerűen megjelenik. Tehát amennyiben ez egy átfogó politika, akkor az élet egész különböző területein átfogó módon fog megjelenni ez a fajta diszkrimináció. A büntetőjog ismeri az eshetőleges szándék fogalmát, ami azt jelenti, hogy nem kifejezetten az a célja az elkövetőnek, ami bekövetkezik, de tisztában van vele, hogy az bekövetkezhet jó eséllyel, és ebbe belenyugszik. Én azt gondolom, hogy minimálisan eshetőleges szándékú a kormánynak a romaellensége” – foglalta össze Kádár.

Ha egy politika alapvetően a szegények ellen irányul, akkor elkerülhetetlen, hogy rasszista hatásai is legyenek, különösen egy olyan társadalomban, ahol a szegénység etnikailag is erősen meghatározott. Példaként a helyi önazonosságról szóló törvényt említi, amelynek előkészítése során szakértők és civil szereplők egyértelműen jelezték, hogy az a romák kirekesztéséhez fog vezetni. Ennek fényében hiteltelennek tartja a kormány későbbi meglepettségét.

A beszélgető felek egyet értettek abban, amit Horváth Aladás összefoglalt: „Különböző elnyomási eszközökön, függőségi, feudális viszonyokon keresztül tudja magának a roma szavazatokat biztosítani a Fidesz”.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)