"Nem vennék mérget arra, hogy jövő februárban nem adják oda a teljes 14. havi nyugdíjat"

Új ablakban

2025. november 20. Másrészről (2025. november 20., csütörtök 19:00)

51:10

00:00

Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter

A 2026-os választások közeledtével újra megjelentek az ilyenkor szokásos ígérgetések. A kormány részéről ezek közt szembeötlő 14. havi nyugdíj bevezetésére tett ígéret. Érdekes kérdés, hogy mennyiben valósítható meg, mennyiben finanszírozható ez, illetve megoldást jelenthet-e a nyugdíjrendszer problémáira. Elöljáróban egy érdekes adat: Magyarországon a nyugdíjkiadások a GDP körülbelül 7 százaléka a 2024-es adatok alapján, ami az EU-s átlaghoz (13%) képest alacsony. A Másrészről vendégei Farkas András és Németh György nyugdíjszakértők voltak.

 

Farkas András nyugdíjguru és Németh György közgazdász

Fotó: Mátyus László

 

A jelenlegi magyar nyugdíjrendszert alapjaiban hibásnak tartja Németh György közgazdász és nyugdíjszakértő, és ha lehetne, „úgy, ahogy van” megszüntetné. „Ha ma zöldmezős nyugdíjrendszert kéne csinálni, akkor az nagyjából úgy kezdődne, hogy a kormány elrendeli, hogy mindenki egy egyéni számlára fizesse be kötelezően jövedelmei egy részét, és mikor elér egy bizonyos magas életkort, nevezzük nyugdíjkorhatárnak, akkor ezt járadékra váltják” – mondta, hozzátéve, hogy a kormányzat részéről egy kötelező minimumot persze előírna. A jelenlegi felosztó-kirovó jelleg szerinte félrevezető elnevezés; valójában úgy kellene felfogni a járulékfizetést, mint az államnak adott hosszú lejáratú hitelt, amelyből az állam a korábbi implicit nyugdíjadósságokat törleszti. „Azt tartanám ideális megoldásnak, ha végre a politika eljutna idáig, és leszűrné a következtetéseket. Tehát egy olyan nyugdíjrendszert építene, amiben egyetlen egy dolog számít. Az, hogy ki mennyi járulékot fizetett, és az egyéni számláján, mekkora összeghalmozódott fel, természetesen kamatostul, amikor elérte a nyugdíjkorhatárt, és az igazi kérdés az, hogy lehet ezt életjáradékra váltani.”

Kiindulópontként felidézte a nyugdíjrendszerek történeti logikáját: a 20. század elején-közepén a nyugdíj bevezetése elsődlegesen szociális, politikai cél volt. A gyorsuló élettartam-növekedés és a munkapiaci változások miatt sok idős ember elszegényedett, akiket az államnak kellett támogatnia, gyakran úgy is, hogy korábban nem fizettek járulékot. A rendszer tehát eredetileg nem biztosítási logikára, hanem társadalmi feszültségcsökkentésre épült. A jelenlegi rendszer szerinte hosszú távon fenntarthatatlan, főleg a politikai célú 13. és 14. havi nyugdíjak miatt, amelyekre nincs valódi fedezet. „Nem vennék mérget arra, hogy jövő februárban nem adják oda a teljes 14. havi nyugdíjat, mert ugyanez volt 2022-ben.”

A Másrészről másik vendége, Farkas András, Nyugdíjguru szerint a már meglévő rendszer problémái ellenére fenntartható, mivel az állami GDP kisebb részét fordítják erre, az uniós átlaghoz képest. Szerinte a 13. havi nyugdíj már beépült a nyugdíjasok megélhetésébe, de a költségvetésben továbbra is súlyos hiányt okoz. A 14. havi nyugdíj – akár teljes egészében, akár részletekben – tovább növeli a terhet: egy hónapnyi nyugdíj mintegy 600 milliárd forint, a tervezett heti részletek 150 milliárdot jelentenek, így a többletkiadás elérheti a 750–900 milliárd forintot, sőt politikai döntéstől függően akár 1200 milliárdra is ugorhat.

Ez a gyakorlat hosszú távon az egész társadalom számára jár többletköltséggel: az államnak más területekről kell forrásokat átcsoportosítania, ami akár inflációs hatással is járhat.

Abban mindkét szakértő egyetért, hogy problémás a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a 13–14. havi nyugdíj is. Utóbbiak pluszkifizetések, politikai termékek, amelyeknek nincs járulékfedezetük, ezért teljes egészében az adóbevételekből vagy más állami forrásból kell finanszírozni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)