"Volt idő, amikor legalább addig eljutottunk, hogy ciki volt cigányozni"

Új ablakban

2025. november 27. Másrészről (2025. november 27., csütörtök 19:00)

51:55

00:00

Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter

Ugyan Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés tilalma alkotmányos alapokon nyugszik: az Alkotmány 70/A. §-a rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, Horváth Aladár, civil emberjogi aktivista 11 olyan ma hatályban lévő törvényt gyűjtött össze a Magyar Narancsban, amel a szó klasszikus értelmében ugyan nem „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

Egy friss ombudsman-jelentés rávilágít arra, hogy az oktatásban nagyon is jelen van a szegregáció. Világosan kiderül, hogy a felsorolásban szereplő hátrányos helyzetű tanulók aránya a roma gyerekek iskolai arányait mutatja, akiknek szegregációját most már nemcsak a szakemberek állítása, hanem az ombudsmani hivatal vizsgálata szerint is az egyházi iskolák működési gyakorlata okozza. Azt már a Qubit teszi hozzá, hogy lehet ezt úgy is értelmezni, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta a keresztény egyházak által fenntartott iskolák lettek a legfőbb okai a roma gyerekek iskolai szegregációjának.

 

Rózsa Péter, Ercse Kriszta és Radó Péter

Fotó: Klubrádió/Králl Kevin

 

„Nahalka István hosszú-hosszú évek óta minden évben elkészíti azt a listát, hogy mennyivel növekedett a szegregálódó és a szegregált iskolák száma és számaránya. 2012-ben az egyházi fenntartók a mozgástere jelentősen megnőtt, és az oktatási intézmények területén és a tanulói részesedés területén is egy jó nagy szelet tortát, napjainkra 20 százalék fölött járunk, sikerült kihasítania. Akkor ezt a vehemenciát, ami különösen 2012-13-at jellemezte, ahogy az egyházi fenntartók nekiálltak iskolákat gyűjteni, hogy mi lesz ennek a vége, elég sokan szerintem elkezdtük figyelni és a különböző számok alapján egy idő után vizsgálni, hogy milyen hatással volt ez akár lokálisan, akár az egész országra vagy bizonyos problémák szempontjából” – mondta a legutóbbi Másrészről első megszólalója, Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.

Szerinte 2010 előtt is jelen volt a cigányellenesség – noha akkor volt még szándék arra például, hogy minden gyermek férjen hozzá ahhoz a tudáshoz, amivel boldogulhat az életben –, de ez a kormányváltást követően érzékelhetően felszínre került, amelyre az Orbán-kormány tudatosan épít. „Legalább az már úgy megvolt szerintem 2005 után, hogy legalább ciki volt cigányozni, és az Orbán-kormánynak a hallatlan nagy bűne, hogy visszahozta a diskurzusba azt a gondolatot, a cigányozást, azt, hogy ők mások, általában ezzel operál egyébként a Fidesz-kormány, az áldozathibáztatást, tehát a strukturális hátrányok miatt keletkező állapotokat, azokat lenyomja az egyéni felelősség szintjére” – összegezte. A hatalom fenntart egy „legalul lévő” csoportot, amelyre mutogatni lehet.

Radó Péter oktatáskutató szerint az etnikai alapú szegregáció nem nevezhető „nevelési módszernek”, jogsértésről van szó, amelyet nem szabad hatékonysági szempontokból mérlegelni. A társadalmi vagy szociális alapú szelekció összetettebb kérdés, de szerinte az az elképzelés, hogy külön tanítva jobban fejlődnek a gyerekek, mára megbukott. A különböző hátterű tanulók elkülönítése egy fél évszázaddal ezelőtti pedagógiai felfogáson alapul, és az integráció kudarcáról szóló érvek félreértésekből erednek. Sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy milyen tanulási környezetben fejlődnek a gyerekek a legjobban. A kutatások egyértelműek: a heterogén, integrált tanulócsoportok mindenki számára kedvezőek, mert a magas teljesítményű diákok húzóerőt jelentenek a gyengébben teljesítőknek.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)