"A műemléki státusz kétharmad mellett nem jelent tényleges védelmet"
23/09/2025 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Egyetért abban Bátonyi Péter művészettörténész és műemléki szakember, és Tömpe István, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója, hogy a kétharmados szabály lehetővé teszi a mindenkori kormány számára, hogy bármilyen alkotmányos vagy törvényi korlátot kikerüljön. Ez pedig az állami használatban lévő épületek elárverezésén jól nyomon követhető.
Július közepén röppent fel a hír: az állam úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül számos, hosszú évtizedek óta állami használatban lévő, minisztériumoknak, állami szervezeteknek vagy épp azok különböző leágazásainak otthont adó épülettől válik meg. A terjedelmes listát egy az MNV oldalára feltöltött dokumentumban tették közzé, az eladás okát a kormánynak azonban nem sikerült egyértelműen megfogalmaznia – írta meg a 24.hu. Adja magát a kérdés, hogyan lehetséges olyan épületeket, mint például a Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete, a mai Magyar Államkincstár épülete, amely Budapest V. kerületében, a Hold utca 4. szám alatt található, és Lechner Ödön tervei alapján épült szecessziós stílusban, vagy a Pollack-ház, a Belügyminisztérium épületegységének egyik eleme?
„Attól függ, hogy a nemzeti vagyonon belül milyen státuszú egy adott ingatlan. Tehát itt is vannak fokozatok. És ezek között van egy olyan kategória, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek. Ez egy melléklete az úgynevezett vagyontörvénynek” – mondta a Másrészről legutóbbi adásának első vendége, Bátonyi Péter művészettörténész és műemléki szakember. Kifejtette:
ezek az épületek a vagyontörvény mellékletében „elidegeníthetetlen és megterhelhetetlen állami vagyonként” szerepeltek, mégis kétharmados többséggel kiemelték őket a listából.
Az indoklás – hogy állami feladat ellátására már nem szükségesek – szerinte hamis, mivel nem gyakorlati hasznosság, hanem pótolhatatlan kulturális érték alapján kerültek a védett kategóriába. Rámutatott arra is, hogy a műemléki státusz ma már nem jelent tényleges védelmet, hiszen a kormányhivatal engedélyezheti a bontásokat vagy átalakításokat. Bátonyi szerint a döntés mögött egyértelműen az áll, hogy a kiemelkedő fekvésű ingatlanokat szállodává akarják alakítani, ami tönkreteheti eredeti értékeiket.
A beszélgetés második részében Tömpe István, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója történeti és politikai perspektívából közelíti meg az eseményeket. Hangsúlyozta, hogy a kétharmados szabály bevezetése súlyos hiba volt, mert lehetővé teszi a mindenkori kormány számára, hogy bármilyen alkotmányos vagy törvényi korlátot kikerüljön. „A két harmad, amiről én elég gyakran írtam különféle cikkekben, hogy a magyar liberális elitnek az egyik legnagyobb tévedése volt, hogy bevezették ezt a kétharmados szabályt, mert el nem tudták képzelni, hogy valaki kétharmadot kap. És amikor aztán Hornnál előfordult, akkor viszont meg semmilyen bátorság meg ötlet nem volt, hogy mit csináljanak. Tehát mindaddig, amíg ez a kétharmados szabály van, azt csinálnak az országgal, amit akarnak, és a Fidesz esetében ez megvan tovább mindenfajta különleges helyzettel is. Tehát a parlamentre sincsen igazán szükség a végrehajtás esetében az alkotmány módosítása” – mondta.
Szerinte erkölcsi szempontból súlyosan kifogásolható a mostani gyakorlat, és történelmi párhuzamot von a Vörös Hadsereg bevonulásával, amikor szintén önkényesen sajátítottak ki épületeket. Úgy véli, ma sem sokkal bonyolultabb a folyamat: a kétharmados többség birtokában „rámutatnak” egy épületre, és az rövidesen magánkézbe kerül.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. szeptember 18., csütörtök 19:00
Műsorvezető: Rózsa Péter
