"Sok emléket az ember magában őriz, hogy egyensúlyt teremtsen vele"

Új ablakban

2025. április 03. Másrészről (2025. április 03., csütörtök 19:00)

52:19

00:00

Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter

„Azzal nézünk szembe, amivel nem tudunk szembenézni, mert nincsen” – mondta a Másrészről április 3-ai adásának felvezetőjében a műsorvezető, Rózsa Péter. A műsor témája az emberi emlékezet működése: Hogyan láthatta az őt körülvevő világot valaki, aki 1949, és 1956 közt volt kisgyermek? Erről szól Szalai Anna irodalomtörténész, író, szerkesztő Megforgatott világ című könyve, amely egy kétnapos találkozón elhangzott beszélgetés írott változata. Olyan emberek beszélgettek, akiknek szülei a Rajk-per és mellékperei, a szociáldemokraták elleni perek, a cionista-ÁVH-per áldozatai, foglyai voltak 1949 és 1956 között. Mi történt a gyerekekkel, a csonka családokkal, miközben a szülőket kivégezték, bebörtönözték, halálra kínozták, agyonverték, meghurcolták, internálták, kitelepítették, megalázták.

 

Szalai Anna izraeli író újságíró, Papp István Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ÁBTL történész

Fotó: Klubrádió/Mátyus László

 

„Egy kétnapos találkozón beszélgettünk megállás nélkül gyerekkori emlékekről, azokról a gyerekkori emlékekről, amelyek a '49 és '56 közötti szülők történetét eleveníti fel, de nem történelmi szempontból, ez nem egy történelemkönyv, hanem abból a szemszögből, amiből egy gyerek látta az adott pillanatban az eseményeket, és ahogy ma nagyon-nagyon sok évtized után visszaemlékszünk erre, ahogy a bevezetőbe bele is írtuk, hogy így emlékszünk.” – mondta Szalai, akinek édesapja, Szalai András, a Rajk-per egyik áldozata volt. Hozzátette, „minden történetnek van egy ilyen változata, meg egy olyan változata, meg egy amolyan változata, minden történet lehet egy szülőnek az emléke, amit a gyerek a szülőtől hallott, lehet egy olyan, amit a testvérével beszélt meg, lehet, hogy olyan, amit csak magában őrzött, mostanáig is senkinek nem mondta el, lehet olyan, amit barátoktól hallott”.

Azt is elmondta, ugyan mindössze hároméves volt, amikor édesapját elvitték, az azt megfelőző, és azt követő időszakról is vannak emlékei. Bár szűk családi és baráti körön belül nem volt tabu a téma, „ugyanakkor ez nem egy olyan dolog, amiről az ember beszél. Felületes dolgokat az ember elmond közeli barátoknak, de mélységekben nem nyúl bele, mert azt magában őrzi, és saját maga próbál egyensúlyt teremteni az emlékekkel”.

„Amikor 1945-ben a második világháború végével az ekkor még koalícióban kormányzó magyar kommunista párt hozzáfog, hogy tulajdonképpen átültesse azokat az eszméket, amelyek részben a Szovjetunióban, részben Nyugat-Európából érkeztek, és megvalósítson valamiféle kommunista víziót” – mondta a műsor becsatlakozó vendége, Papp István. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) történésze elmondta, ezt követően a Szovjetunió baloldali eszméi egyre népszerűbbek lettek. Ez szerinte szinkronban van a korabeli folyamatokkal, és nagyjából a magyar társadalom szavazópolgárainak egyötöde az, amely a radikális, baloldali utópikus eszmék irányt nyitottnak mutatkozott ebben az időszakban. A Rajk-pert e tekintetben lehet szerinte úgy értelmezni, mint Rákosi egyfajta versengési vágyának kiteljesedése, amely mintát is teremtett.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)