Családok a NER politikai árnyékában

A műsorból kiderül, hogy a politikai megosztottság mára közvetlenül roncsolja a legszemélyesebb kapcsolatokat: vérre menő viták, megszakadó családi és baráti kötelékek, illetve az a látszólag „béketeremtő” stratégia, hogy egyszerűen nem beszélünk politikáról – ami viszont az intimitást gyengíti és a bizalmat marja szét. A kutatók szerint mindezt súlyosbítja az oktatás leépítése, a vita- és empátiakultúra hiánya, a társadalmi szegregáció, valamint az a családpolitika, amely rengeteg pénzt mozgat meg, de főként a középosztályt és a tehetőseket támogatja, miközben a legszegényebbek helyzete romlik vagy változatlan marad.

Albert Fruzsina, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora és Herczog Mária szociógus arról beszélnek, hogy a politikai konfliktus ma már nem „normális” nézetkülönbség, hanem kapcsolatokat szétvágó, gyűlölettel átitatott törésvonal, amelyet a hatalom tudatosan szít. A Political Capital 2022-es adata szerint a megkérdezettek mintegy 15 százaléka vesztett már el családi vagy baráti kapcsolatot politikai nézetkülönbség miatt, de a kutatók szerint a valódi károk ennél jóval szélesebb körűek. Sokan inkább teljesen kerülik a témát, ami látszólag óvja a kapcsolatot, valójában azonban beszűkíti és felszínessé teszi.

A társadalmi háttér is döntően alakítja a családi viszonyokat: miközben a felmérések szerint Magyarországon továbbra is a család a legfontosabb kapcsolati erőforrás, a többgenerációs együttélés leépülése, a tömeges kivándorlás és a gondoskodási rendszer hiányosságai súlyos terhet rónak a családokra.

Az idősek ellátásában, a gyerekfelügyeletben, a hétköznapi krízisek kezelésében a családokra tolódik át a felelősség, miközben a baráti és informális segítő hálók beszűkülnek, a magány – már fiatal korban is – erősen növekszik.

Herczog és Albert szerint a NER családpolitikája egyszerre szegényellenes és rendkívül szelektív. A gyes és a családi pótlék reálértéke évek óta változatlan, miközben a gyed és az adókedvezmények a stabil munkahellyel és magasabb jövedelemmel bíró szülőknek kedveznek. A születésszám és a házasságkötések száma ugyan átmenetileg emelkedett, de ez inkább előrehozott döntések hatása volt, és a trend már visszafordult, miközben az ingatlanár-robbanás és az eladósodás hosszú távú kockázatokat teremt a családok számára.

A beszélgetés külön fejezetet szentel annak, hogy az oktatás, az iskolai szegregáció és a közmunka-rendszer miként betonozza be a társadalmi különbségeket, és hogyan szűkíti felfelé mobilitás esélyeit. Már bölcsődei, óvodai szinten indul a szelekció, a roma és szegény gyerekek elkülönítése, miközben egyre kevesebb az olyan közeg, ahol különböző társadalmi csoportok ténylegesen találkoznak egymással – ez pedig a szolidaritás, az empátia és a demokrácia kultúráját gyengíti.

A kutatók szerint a kiút csak részben politikai fordulat kérdése, kisközösségi, „resztoratív”, a konfliktusokat büntetés helyett párbeszéddel, közösségépítéssel való orvoslására, beszélgetési körökre, vitakultúrát erősítő oktatásra, és olyan intézményi háttérre lenne szükség, amely valódi biztonságot ad a családoknak, és nem csak hitelekkel és adókedvezményekkel próbálja megvásárolni a lojalitást.

Úgy látják, hogy amíg a közbeszéd törzsi logikára épül, és az állam továbbra is tudatosan polarizál, addig a családok és baráti közösségek világa is egyre sérülékenyebb marad.

 

 

 

Az adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)