A megkésett igazságszolgáltatás egyenlő a megtagadott igazságszolgáltatással

A beszélgetés középpontjában az a kérdés áll: hogyan lehet rendet tenni egy olyan jogrendszerben, amelyet az elmúlt években folyamatos módosítások, kivételek és személyre szabott szabályok szabdaltak szét. A vendégek szerint a problémák nem egyetlen törvényből fakadnak, hanem abból a szemléletből, amely a politikai és hatósági szempontokat rendszeresen a szabadságjogok elé helyezte. Kadlót Erzsébet úgy fogalmaz: „az az eljárásjogi jogintézmény, intézkedés, határidő követelmény, aminek magán az eljárásjogon belül nincsen szankciója, nincsen számonkérési lehetőség rá, azt kár is beleírni”. Ez jól összegzi azt a kritikát, hogy a papíron létező garanciák a gyakorlatban gyakran nem érnek semmit.

A vita első nagy témája a büntetőeljárás lett, amelynek felgyorsítására hivatkozva az elmúlt években több jogvédő elem is háttérbe szorult. A vendégek szerint a határidők papíron rövidültek, a valóságban azonban az ügyek nem lettek gyorsabbak, legfeljebb a hartáridők máshol tolódtak ki. Miközben a bírósági szakaszok bizonyos pontokon rövidültek, a nyomozás hosszabbodott, és az eljárások összességében nem gyorsultak fel. Hack Péter itt arra figyelmeztetett, hogy a gyorsítás önmagában nem ér semmit, ha közben az eljárás annyira elhúzódik, hogy az már elveszíti az értelmét. Úgy fogalmazott: "a késő, megkésett igazságszolgáltatás az a egyenlő a megtagadott igazságszolgáltatással.” Általános jogászi vélemény, hogy a késedelmes ítélkezés végső soron az igazságszolgáltatás hitelét rontja. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy ma már több, akár évek óta húzódó büntetőügy is van, ami önmagában jelzi: a gyorsítás nem hozta meg a várt eredményt.

Hack Péter több ponton arra figyelmeztet, hogy a rendszerben a bírói kontroll sem jelent valódi féket, mert a jogszabályok túlságosan az állami szervek kényelméhez igazodnak. A leplezett eszközök, a titkos megfigyelés, a bizonyítékok felhasználása és a rendkívüli jogorvoslatok mind olyan területek, ahol szerinte a szabályozás a büntetőhatalomnak kedvez. A beszélgetés egyik erős állítása, hogy a jogorvoslati lehetőségek részben kiüresedtek, és az alkotmányjogi panasz vagy a felülvizsgálat sem biztosít valódi korrekciót. Ez azt eredményezi, hogy a hibák utólag nehezen javíthatók, miközben a jogállami kontroll gyenge marad.

Külön fejezetként kerül szóba a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása. Kadlót Erzsébet szerint súlyos hiba volt a korábbi, kifejezetten fiatalkorúakra szabott bírósági rendszer leépítése. Úgy látja, hogy a fiatalok ügyében nem elég általános bírói tapasztalat, hanem olyan szakmai és emberi érzékenység kell, amit pedagógusok, pszichológusok és gyerekvédelmi szakemberek jelenléte segíthetne. A gondolat lényege, hogy egy tinédzser viselkedése sokszor félreérthető, és amit a bíró szemtelenségnek vagy a megbánás hiányának lát, az valójában félelem, zavarodottság vagy a teljes összeomlás jele is lehet. A beszélgetés szerint ezért a fiatalkorú ügyekben különösen fontos lenne a szakértői és ülnöki közreműködés visszaépítése.

A másik nagy téma a jogalkotás minősége. Mindkét vendég azt állítja, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem valódi szakmai egyeztetések, hanem politikai igények és hatósági érdekek formálták a szabályokat. Hack Péter szerint a legnagyobb baj az, hogy a jogalkotás sokszor nem a szakmai viták eredménye, hanem előre eldöntött szándékok végrehajtása volt. Ezért szerintük nem elég toldozni-foldozni a mai rendszert: át kellene gondolni az egész kodifikációs folyamatot, és vissza kellene térni ahhoz, hogy a jogszabályokat valós egyeztetés, kiszámítható menetrend és szakmai kontroll előzze meg.

A beszélgetés végső üzenete mégsem teljesen pesszimista. A vendégek abban egyetértenek, hogy Magyarországon vannak felkészült jogászok, akik képesek lennének egy tisztább, átláthatóbb büntetőeljárási rendszert kialakítani. Ehhez azonban az kellene, hogy a jogalkotás visszatérjen a kiszámítható, szakmai alapú működéshez, és ne politikai megrendelések mentén történjen. A felvetés szerint már az is sokat javítana a helyzeten, ha a meglévő jogalkotási szabályokat valóban következetesen betartanák, és nem rövid határidőkkel, formális egyeztetésekkel dolgoznának. A beszélgetés így végső soron arról szól, hogy a magyar jogrendszerben nemcsak a törvények szövegét, hanem a mögöttük álló működési logikát is újra kellene építeni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)