Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
A "Szia, Bálint"-korszak vége – Selmeci János jegyzete
Nem voltam még nem Orbán-rendszerben újságíró, de a feladat talán nem változott olyan sokat. A lelkesedés magánügy, a kritika, a kétkedés és a valóság feltárása viszont kötelesség.
Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Pótolt mulasztások - Dési János jegyzete
Szóval, az ügyészség most megmutatja, hogy az elmúlt időszakban nem a szaktudása hiányzott ahhoz, hogy az igazságosságot szolgálja. Hajrá, van mit ledolgozni.
Garázsvásár – Józsa Márta jegyzete
Alighanem megélénkülhetett mostanság a turkálók és garázsvásárok forgalma, kétségbeesetten pityergő oligarchák és önostorozásra készülődő politikus cézárok szerzik be az új típusú szereplési szerkót, nagy lehet a keletje a kínai farmereknek – bár nem biztos, hogy most éppen a kínai a jó választás – és a potom harminc ezer forintos óráknak.
Magas Cé – Józsa Márta jegyzete
28/12/2025 18:31
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Nagyjából hetvenezer állandó hallgató kísérte figyelemmel gyomrunk korgását napról napra. Egy közösség. Az ezredforduló környékén járunk, akkor valami elkezdődött, de sokáig nem tartott. Ez volt a Rádió C. Magyarország, egyben Közép-Európa első, teljesen önállóan működő cigány közösségi rádiója. Élt 2001-től kezdődően tíz évig, sem az akkori, sem a későbbi hatalom nem látta át, hogy mennyi szeretetet, méltóságot, kulturális értéket, invenciót, bátorságot adott roma és nem roma közösségek számára ez az egyedi kezdeményezés.
Jaj, drága gyermekeim, hajnal óta hallgatom, mennyit dolgoztok, hát hogyan fogtok most vasárnapi ebédet kapni – ezzel a felkiáltással rontott be néhány cigány asszony a józsefvárosi szerkesztőségbe. A férfiak cipelték be a húslevest, a rántott húst, a krumplit, meg a savanyút. A rétest is, persze. Az asszonyok megterítettek. Nem érünk rá enni, szabadkoztunk, de nem volt apelláta, műsor ide vagy oda, amit hoztak, azt fel kellett falnunk.
Nagyjából hetvenezer állandó hallgató kísérte figyelemmel gyomrunk korgását napról napra. Egy közösség. Az ezredforduló környékén járunk, akkor valami elkezdődött, de sokáig nem tartott. Ez volt a Rádió C. Magyarország, egyben Közép-Európa első, teljesen önállóan működő cigány közösségi rádiója. Élt 2001-től kezdődően tíz évig, sem az akkori, sem a későbbi hatalom nem látta át, hogy mennyi szeretetet, méltóságot, kulturális értéket, invenciót, bátorságot adott roma és nem roma közösségek számára ez az egyedi kezdeményezés.
Fiatalok és idősek, amatőrök és profik, cigányok és nem cigányok próbáltunk meg ott történelmet írni, vagy inkább történetet elmesélni. Határon túlról származóként pontosan tudom, hogy mit jelent egy más közegben saját kisebbségi szempontjaid szerinti műsorokat hallgatni. Megemel, segít, megerősít, szórakoztat, mert ez sem utolsó szempont.
Ez derült ki a napokban is, amikor több tucatnyian találkoztunk a régi munkatársakkal, barátokkal. Mint egy osztálytalálkozón. Megbeszéltük, hogy ki hány egyetemet végzett el azóta, hogyan kanyarodott szakmai-, vagy életpályája, kinek kellett külföldre mennie, néha visszamenekülnie, mi történt negyed évszázad alatt. Ki él, ki nem, kinek hogyan sikerült túlélnie vagy sem ellenszélben az értetlen hatalmi gőgöt, érzéketlenséget. Azok szűklátókörűségét, akik nem értették meg, hogy mit jelent értékteremtés, emancipáció, egyáltalán: önrendelkezési jog tekintetében az, hogy az ország messze legnagyobb kisebbségének bármi áron kell, hogy legyen például egy rádiója. Is, minden más mellett. Ők, a tettesek, legalább most nézzenek magukba. Számoljanak el azzal, hogy mit nem tettek, mit nem értettek meg. Mit zúztak porrá, hány, itt hivatást talált ember jövőjét, életét kérdőjelezték meg, nem is tudni, miért. Olykor jobb lenne meghallgatni azokat is, akik nem tudnak hangosan kiabálni.
No de: történt, ami történt, a hatalmak alkalmatlansága ellenére az a bizonyos boldog tíz év kivágta a magas Cét, rendületlenül. Elszánt együtt menetelés volt. Örülök, hogy veletek lehettem, Rádió Cések, igyekszem úgy műsorokat készíteni a Klubrádióban is, hogy büszkék lehessetek rám.
Józsa Márta jegyzete a Fedél alatt 2025. december 23-i, keddi adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
