Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
A Medián nem hazudik, Orbán Viktor sem hazudik – Selmeci János jegyzete
Nem tudom. Erre a következtetésre azután jutottam, hogy három napot töltöttem el közeli kapcsolatban a Medián friss számaival, majd rövidebb viszonyt folytattam a Medián állítólagos januári nyers adataival, eközben pedig hozzáértő ismerőseimmel folytattam nyilvános, és nem nyilvános, de mindenképpen mélyreható beszélgetéseket a valóság feltárása érdekében, amiről, már a valóságról, ennek köszönhetően egyre kevesebbet merek tudni.
Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
Különmagyar – Józsa Márta jegyzete
27/07/2025 08:09
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
A nyár elején lezárult tanévben 112 ezer SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű gyerek járt óvodába, általános- és középiskolába. Ez a teljes létszám 8-9 százalékát jelenti. … Voltaképpen egy nemzedékről van szó, amelynek tagjai vagy reménytelenül kódorognak iskola és iskola között, vagy a szüleik ingüket-gatyájukat költik arra a szolgáltatásra, amiről az állam elegánsan megfeledkezett. Ha tehetik.
Ha kedd éjszaka, akkor kormányrendelet, ha kormányrendelet, akkor szerda reggel lehet vakarózni, hogy mit is akarhatnak már megint ezek. Nos, ezúttal semmi rosszat, mindösszesen arról van szó, hogy támogatni fogják az iskolákat abban, hogy a külföldről hazatérő magyar gyerekeket felzárkóztassák. Azokat, akik legalább egy évig nem magyarul tanultak, minden köznevelési intézmény, tehát az állami, az egyházi, a nemzetiségi, sőt még a magániskolák is kapnak erre a célra havi 130 ezer forintot. Hogy tartsanak havi öt órányi, például magyar nyelvből, irodalomból, történelemből, kultúrából korrepetálást. Az erre szánt pénz kötött összeg, évi 450 millió, 3561 kisdiákra elég, ha elfogy, a többiek így jártak, nekik majd fizetik a szüleik a különmagyart. Ami most állami áron 26 ezer bruttó óránként, felteszem, hogy a megszokott pedagógus órabérhez képest nem rossz pénz.
Amúgy tavaly csaknem 29 ezer visszavándorló érkezett az országba, ami 21,1 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest, ugyanakkor a kivándorlók száma is történelmi csúcsot döntött: több mint 41 ezren hagyták el Magyarországot.
Az összeg nagyságrendben megegyezik egyébként azzal, amennyit az Ukrajnából menekült gyerekek különóráira biztosít a kormány. Ez nem biztos, hogy elég, de dicséretes.
Magyarországon – szintén dicséretes módon – a törvény szerint minden gyereknek joga van ahhoz, hogy különleges ellátást, gondozást, fejlesztést kapjon akkor, ha a szakemberek azt állapítják meg, hogy szüksége van rá. A most lezárult tanévben 112 ezer SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű gyerek járt óvodába, általános- és középiskolába. Ez a teljes létszám 8-9 százalékát jelenti. Számuk 20 év alatt 40 százalékkal nőtt. Ez persze sok mindent jelenthet, de egyvalamit biztos: nekik külön odafigyelésre volna ahhoz szükségük – és persze pénzre – hogy leküzdjék a hátrányaikat. Voltaképpen egy nemzedékről van szó, amelynek tagjai vagy reménytelenül kódorognak iskola és iskola között, vagy a szüleik ingüket-gatyájukat költik arra a szolgáltatásra, amiről az állam elegánsan megfeledkezett. Ha tehetik. Az állami rendszerben alig vannak pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok, zömüket olyannyira elszívta a magánszféra, hogy – a magánegészségügyhöz hasonlóan – már ott is sorba kell állni.
Olvasni olyat, hogy igyekeznek a szakszolgálatok valamilyen megoldást találni, amiből nemegyszer az lesz, hogy találnak ugyan foglalkozást, de éppen nem olyat, amilyenre a gyereknek szüksége volna. Teszem ezt egy autista gyereknek gyógytornát oszt a területi gép, ami nyilván nem árt, de hát mégis. És ki van pipálva, kapott külön foglalkozást. Átfogó, az oktatási szemléletet is érintő, anyagilag is ésszel kitalált szisztémáról még a szakemberek sem álmodnak, olyanra, amely mondjuk ezekre a gyerekekre is szánna havi 130 ezer forintot, fejlesztésre. Az állami, az egyházi, a nemzetiségi, sőt még a magániskoláknak is. Olykor persze mégis vannak kormányzati válaszok, ilyen volt teszem azt az Iványi Gáborék-féle, többnyire hasonló problémával küzdő gyerekeket ellátó iskolák bezárása. Mert ők a kormány szemében elfelejtendő, külön magyaroknak számítanak. Holott számíthatnának különlegesnek is.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. július 24-i, csütörtöki 15 órakor kezdődő adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
