Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete
30/03/2025 18:00
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.
A zsiráfokat 1975. április 30-ának éjjelén lőtte le a hadsereg valamilyen egysége, az akcióról a kommunista vezetés szinte minden hivatalos okiratot elpusztított. A sortűz valószínű oka nem az állatok ideológiai átképzésének sikertelensége volt, hanem az a száj- és körömfájás járvány, amelyhez hasonló, ötven év múltával ismét tombol Magyarországon, valamint a már régen nem létező Csehszlovákia keleti utódállamában, Szlovákiában is.
A Közép- Kelet-Európába ideológiai és hedonizmus okokból betelepített egzotikus állatkolóniáknak megvan a hagyományuk. Josip Broz Tito egykori jugoszláv államelnök jóval körültekintőbben viszonyult a vadakhoz, először is megszerezte számukra az ideális élőhelyet az isztriai Brioni-szigetcsoporton. Ahol élvonalbéli színésznők mellett szívesen látott vendégül harmadik világbéli államfőket, elnök- és elvtársakat, akik hazájuk egzotikus állatait hozták ajándékul a mediterrán szafariparkba.
Indira Gandhi, India miniszterelnöke például egy elefánttal érkezett vizitbe, II. Erzsébet brit királynő pedig papagájokkal kedveskedett. Voltak ott antilopok, szomáliai juhok, zebrák és lámák is. Brioniban az állatfarm felszámolását nem pandémia, hanem egy másik halálos betegség okozta. A délszláv háború. A marsall halála után pár évvel kitört vérengzésben gazdátlan maradt az önigazgatású szocializmus adriai paradicsoma, a jószágok éhen pusztultak, vagy elkerültek ilyen-olyan állatkertekbe. Még akad azért ma is egy-két zebra mutatóba, meg egy jobb időket látott papagáj, bizonyos Koki. Nyilván a kínai pandadiplomáciától kezdve a Ceauşescu-féle medvékig sokfelé elkalandozhatunk fejben. Például ne feledjük, hogy nemrég az ukrán frontra küldött észak-koreai katonákért hálából többek között egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét, két házi jakot, öt fehérbóbitás kakadut, huszonöt fácánt és negyven mandarin kacsát küldött Putyin Phenjanba. Mindebből kéretik semmilyen analógiát sem gyártani.
Az igazság az, hogy a magyar miniszterelnök hatvanpusztai tyúkudvara szomszédságában felbukkant csíkos csapat azért legelészik éppen ottan, mert – idézem Mészáros szomszéd közleményét - egy csapat állatgondozó, szakember és állatorvos dolgozik azon, hogy a zebrák életét meghosszabbítsák, és jobb életkörülményeket biztosítsanak nekik. Mert megérdemlik.
Ők, reméljük, szigorúan az Alaptörvény szelleme szerint a teremtés sorrendjében számozott zebracsődörök, és másodrendben kancák. Feltehetően kellő ideológiai képzésben is részesülnek, nehogy összetévesszék önmagukat valamilyen táj- és kultúraidegen migráns ménessel. Hogy állapodjunk meg legalább a zoológiai minimumban. Ami bizonyos csúcsvezetők falkákhoz való zsigeri vonzódását illeti.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorban hangzott el, melyet a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.03.27., csütörtök 15.00