2026-os tavaszi túlélési gyakorlat - Klubrádió
Magyarország választ
múlva
Publicisztika
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hang - Szénási Sándor jegyzete

Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.  

A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete

Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.

Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Publicisztika

Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete

Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.

Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Publicisztika

Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz

Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.

Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete

30/03/2025 18:00

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.

2025. március 27. Útszélen - Józsa Márta jegyzete 2025.03.27.
03:56
00:00
A foltos nyakorjánokat, ahogy e párosujjú patások nevét a nyelvújítás idején magyarítani próbálták, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának fejlesztése érdekében szállították kalandos körülmények között Afrikából Európába, keletnémet kikötőkön keresztül. Felcserélve az elnyomó imperialista szavannák földjét a létező szocializmus legelőinek megannyi ígéretére. A könyv tényeken alapuló allegorikus regény. A zsiráfok egykori ideiglenes otthona, az Elba-parti Dvůr Králové-i állatkert máig várja a hivatalos magyarázatot negyvenkilenc jószágának elpusztításával kapcsolatban, melyek közül huszonhárom minden bizonnyal már vemhes volt.

A zsiráfokat 1975. április 30-ának éjjelén lőtte le a hadsereg valamilyen egysége, az akcióról a kommunista vezetés szinte minden hivatalos okiratot elpusztított. A sortűz valószínű oka nem az állatok ideológiai átképzésének sikertelensége volt, hanem az a száj- és körömfájás járvány, amelyhez hasonló, ötven év múltával ismét tombol Magyarországon, valamint a már régen nem létező Csehszlovákia keleti utódállamában, Szlovákiában is.

A Közép- Kelet-Európába ideológiai és hedonizmus okokból betelepített egzotikus állatkolóniáknak megvan a hagyományuk. Josip Broz Tito egykori jugoszláv államelnök jóval körültekintőbben viszonyult a vadakhoz, először is megszerezte számukra az ideális élőhelyet az isztriai Brioni-szigetcsoporton. Ahol élvonalbéli színésznők mellett szívesen látott vendégül harmadik világbéli államfőket, elnök- és elvtársakat, akik hazájuk egzotikus állatait hozták ajándékul a mediterrán szafariparkba.

Indira Gandhi, India miniszterelnöke például egy elefánttal érkezett vizitbe, II. Erzsébet brit királynő pedig papagájokkal kedveskedett. Voltak ott antilopok, szomáliai juhok, zebrák és lámák is. Brioniban az állatfarm felszámolását nem pandémia, hanem egy másik halálos betegség okozta. A délszláv háború. A marsall halála után pár évvel kitört vérengzésben gazdátlan maradt az önigazgatású szocializmus adriai paradicsoma, a jószágok éhen pusztultak, vagy elkerültek ilyen-olyan állatkertekbe. Még akad azért ma is egy-két zebra mutatóba, meg egy jobb időket látott papagáj, bizonyos Koki. Nyilván a kínai pandadiplomáciától kezdve a Ceauşescu-féle medvékig sokfelé elkalandozhatunk fejben. Például ne feledjük, hogy nemrég az ukrán frontra küldött észak-koreai katonákért hálából többek között egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét, két házi jakot, öt fehérbóbitás kakadut, huszonöt fácánt és negyven mandarin kacsát küldött Putyin Phenjanba. Mindebből kéretik semmilyen analógiát sem gyártani.

Az igazság az, hogy a magyar miniszterelnök hatvanpusztai tyúkudvara szomszédságában felbukkant csíkos csapat azért legelészik éppen ottan, mert – idézem Mészáros szomszéd közleményét - egy csapat állatgondozó, szakember és állatorvos dolgozik azon, hogy a zebrák életét meghosszabbítsák, és jobb életkörülményeket biztosítsanak nekik. Mert megérdemlik.

Ők, reméljük, szigorúan az Alaptörvény szelleme szerint a teremtés sorrendjében számozott zebracsődörök, és másodrendben kancák. Feltehetően kellő ideológiai képzésben is részesülnek, nehogy összetévesszék önmagukat valamilyen táj- és kultúraidegen migráns ménessel. Hogy állapodjunk meg legalább a zoológiai minimumban. Ami bizonyos csúcsvezetők falkákhoz való zsigeri vonzódását illeti.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorban hangzott el, melyet a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)

Útszélen
2025.03.27., csütörtök 15.00