Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Önazonossági védelem – Józsa Márta jegyzete
18/05/2025 10:41
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Tippeljük meg, mi történhet, ha egy önazonos faluba szeretne beköltözni egy roma család. Vagy akár valami közismert libernyák elfajzott.
Egy rendes újságíró, vagy akár egy elkötelezett hírfogyasztó okkal számíthat az álmatlanságtól szenvedő kormánypárti képviselők hagymázas éjszakai törvénybeadványaira. Melyek, hogy, hogysem rendszerszinten pirkadatkor látnak napvilágot. Amikor a bagoly típusú ember éppen a másik oldalára fordul, a pacsirta alkat meg éppen kimegy megfejni a tehenet. Vagy ilyenkor írja legszebb verseit. Esetleg ez a legmegfelelőbb óra egy nemes vad kilövésére, mert mit tegyünk ha a miniszterelnök helyetteséről elsőként mindig egy helikopterező rénszarvas jut eszünkbe.
Szóval a nevezett bátor hadfi, Semjén Zsolt egy borús éj leple alatt benyújtotta a Navracsics Tibor minisztériumában kidolgozott, a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényt. Dolgunk meg is nevezni az egyéni indítványok mögött lapuló felelősöket is.
Nagy megkönnyebbülésünkre az eredetileg beharangozott tervhez képest kikerült a szövegből az a lehetőség, amellyel az önkormányzatok közvetlenül megtilthatnák a beköltözni akarók ingatlanvásárlását. Pusztán csak elővásárlási joguk, meg beköltözési adó kivetésére való jogosítványuk, meg pár hasonló apróság lesz, éppen a füstadó még nem került elő, de csak hajrá, jöhetnek még módosító indítványok. Azt érteni véljük, hogy mondjuk egy ötszáz fős Balaton-felvidéki település lakói nem szeretnék, ha hirtelen megháromszorozódna a szomszédaik száma. Mondjuk ezt úgy lehetne elérni, hogy nem adják el a tulajdonukat. Nem tűrnék, hogy hamisított telekkönyvekkel, tervrajzokkal tűzivíz-tározóknak álcázott úszómedencéket építsenek a faluba. Vők, feleségek, volt asszonyok, és más rokonok. Hacsak nem ezt szeretnék, mert akkor minden rendben is volna.
Amúgy nem történelmi újdonság a zárt városok, települések kialakítása. Ezek olyan, ma is létező, közvetlen szövetségi irányítás alatt álló területek, ahova senki nem léphet be külön engedély nélkül, és az oda- illetve elköltözés is korlátozott. A közigazgatási találmány az egykori Szovjetuniót dicséri, ám remek utódpéldányai jöttek létre, a mai Oroszországban például negyvenkettő van, több mint egymillió ember él így. Hogy az ingatlanának csak eszmei értéke van, neki magának meg csak annyi, amennyit megszolgált. Egyébként magam is éltem zárt városban, úgy hívják, hogy Kolozsvár. 1968-ban iktatták törvénybe, hogy Románia minisztertanácsa szabályozhatja bizonyos városok lakosságának nemzetiségi arányát. Ha zárt városnak minősítettek egy települést, a román nemzetiségű lakosok oda- és elköltözése zavartalan volt, de a magyar lakosok csak elköltözhettek onnan, oda nem. Így sikerült nagyon gyorsan megváltoztatni a városokban élők etnikai arányát.
Vissza a mai magyar valósághoz: tippeljük meg, mi történhet, ha egy önazonos faluba szeretne beköltözni egy roma család. Vagy akár valami közismert libernyák elfajzott. Mégiscsak jobb, ha van az ilyesmi megakadályozására valami rendes, éjfélkor szült jogszabály. Vagy ha nem is ezt mondják, a tények és irányzatok ismeretében mégis mi a jó büdös cél lebeg a szemük előtt?
A jegyzetet a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.05.15., csütörtök 15.00
Riporter: Józsa Márta
