Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Füstöl az acélkalapács – Józsa Márta jegyzete
4/05/2025 06:46
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A NER ötletgazdája és megtestesítője a minap meghirdette: „Biztos vagyok abban, hogy a mai fiatalok nem akarnak kamuéletet, nem akarnak alibiállást, nem akarnak felnőtt fejjel is a szüleik pénzén élni”. Hanem legyenek szakmunkások. Mondta, majd fazoníroztatott egyet a séróján. Nem egy szakmunkástanulóval. Hanem egy arra járó sztárfodrásszal a Szakma Sztár fesztiválon. A leendő munkásosztály ünnepén. Nem, dehogy 1933-ban, csupán idén. Mit mondjunk, stílusos lett.
"Hogyha megnövök, traktor lesz belőlem.
Nézem a harcos, hős földdarabot,
Hullatom majd a magvakat a földbe,
s acélfoggal a fűbe harapok."
Idézem május elsején, a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnapon, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. 1955 óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán katolikus egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje, kvázi Jézus nevelőapja tiszteletére.
A verssorok a Hazánk Magyar Költői című antológiából származnak, a bukaresti Állami és Művészeti Kiadó adta ki 1953-ban, édesanyám kapta jutalomkönyvként a középiskolában, 1955-ben. A kötet arra volt hivatott, hogy megmutassa: a román államban élő kisebbségek is mély hódolattal állítják művészetüket Sztálin elvtárs gondoskodó rendszerének szolgálatába. Első hallásra is nyilvánvaló, hogy a műfaj, azaz a hősköltemény és a csasztuskák közös paródiájáról van itt szó, amelyet valahogy becsempésztek az ünnepi könyvbe, és sikeresen átcsúszott a cenzúrán is. A szerző Bajor Andor, a köztudatba visszahozandó erdélyi író, költő, humorista. A vers címe: Füstöl az acélkalapács. A cím is önmagáért beszél. Nem tudjuk, hogy kerülhetett be a korszak egyik legröhejesebben vonalas szövegei közé, talán a cenzor elaludt, vagy román lévén nyersfordításból dolgozott, esetleg titkos ellenálló volt. Mindenesetre a költő művét mai szóval szólva bátran nevezhetjük trollkodásnak. A munkásosztály hősiességére való hivatkozással, amely hosszú idő óta az elnyomásra való hivatkozás változatos jelképe.
Szép ívet ad mindennek a NER ötletgazdája és megtestesítője, aki a minap meghirdette: „Biztos vagyok abban, hogy a mai fiatalok nem akarnak kamuéletet, nem akarnak alibiállást, nem akarnak felnőtt fejjel is a szüleik pénzén élni”. Hanem legyenek szakmunkások. Pláne ne akarjanak fölösleges dolgokat, mondjuk nyelveket vagy informatikát tanulni, kortárs tudást szerezni. Végképp eszükbe ne jusson romkocsmákban bölcsész-merengeni, Főként akkor, hogyha szerinte nyilvánvaló: ha fiataljaink nem ragadnak sarlót, kalapácsot, akkor máris nyakunkon az ukrán veszedelem, egy háború sújtotta országból érkező vendégmunkások fenyegető képében. Mondta, majd fazoníroztatott egyet a séróján. Nem egy szakmunkástanulóval. Hanem egy arra járó sztárfodrásszal a Szakma Sztár fesztiválon. A leendő munkásosztály ünnepén. Nem, dehogy 1933-ban, csupán idén. Mit mondjak, stílusos lett. A haja is.
Írom ezt anno domini 2025. május elsején, a munkások ünnepén, azt követően, hogy egy világháború trollkodására is minden bizonnyal eséllyel pályázó Vlagyimir Putyin nevű NER-rajongó háborús bűnös elrendelte: a volgográdi légikikötőt átnevezik Sztálingrád reptérnek. A harcos, hős földdarabot, az általa oly sokra tartott sztálini birodalmi béke és közjó nagyobb dicsőségére.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen adásában hangzott el 2025. május 1-jén. Kiemelt kép: 1947. május 1-i ünnepség, Fortepan/Berkó Pál
