Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
20/04/2025 12:50
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül lendít a dolgon.
Több mint száz éve, ha nem is mindig, de többnyire elnyomásban élő, gyorsan fogyatkozó, de még így is milliós, magukat elvileg identitásban körülírni tudó, önmeghatározásban és túlélésben is erős csoport attitűdjéről beszélünk. A magyar nemzet tagjairól, bármennyire is igyekeznek inflálni ezt a fogalmat a politikai osztály tagjai. Nem mellesleg nagy hatékonysággal. Elfeledvén, hogy több mint száz éve a kardcsörtetésen, meg a lózungok harsány hirdetésében, meg az uszításhoz használható eszköztáron kívül az anyaország nem sok megoldási javaslatot adott árváinak.
Befejezvén a provokatívnak is szánt patetikus szókincset, vissza szeretnék hozni a közbeszédbe egy feledésbe merülő népcsoportot, a pirézeket. A TÁRKI közvélemény-kutató intézet munkatársai találták ki még 2006-ban, hogy felmérjék: mennyire utasítja el a magyar társadalom a fiktív idegeneket, az eredményt tudjuk, feltétel nélkül utáltuk őket mindaddig, ameddig kutatási szempontból túlságosan ismert, tehát használhatatlan lett ez a – nevezzük így – kutatói blikkfang.
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül működőképes.
„A bevándorlókkal, melegekkel, romákkal és más fajúakkal szembeni intolerancia az erdélyi magyar közösségen belül már korábban is magasabb volt, mint a romániai vagy akár a magyarországi átlag, de ezekhez képest is radikális növekedést mutat a mostani felmérés” – olvasom a már idézett jelentésből. A melegek hetven, a bevándorlók hatvanhat, a romák hatvan, az ukrán menekültek ötvenhárom százalékban lennének nem kívánatos szomszédai egy erdélyi magyarnak. Aki ugyanakkor egy hasonló módszertannal dolgozó román felmérésben maga is nagy eséllyel bizonyulna romániai piréznek.
A tudósok úgy vélik: a kirívó számok mögött jelentős részben a Magyarországról importált kommunikációs eszmék vannak, de hozzáteszik: a romániai populista, nacionalista fordulat is hozzájárul a kirekesztést nyíltan vállalók arányának gyors növekedéséhez. És bizony az értelmiségiek, a magasabb képzettségűek sem kivételek. Ahogy a tudományellenesség és az autoriter rendszerek iránti bizalom is növekedett. Ami azt jelenti, hogy a Magyarországról érkező üzenetek akkor is célba értek, ha egyébként egy egyszerű logikai művelettel meg tudnánk fejteni: valamennyi kirekesztő gondolat végül is önmaga ellen fordul. Aki kirekeszt, előbb-utóbb maga is azzá, nemkívánatossá válik.
Hát így. Amúgy pedig a romániai tömegközlekedés a magyarországiéhoz hasonló abszurditása okán egy közösségi autómegosztó szolgáltatással utazgattam arra jártamban. Egy alkalommal egy román medika volt a sofőröm, aki elmondta, hogy még egy vizsgája hiányzik ahhoz, hogy gyermekorvos-rezindens legyen. És ha ezt letette, akkor megvalósítja régi álmát: megtanul magyarul. Mert azt gondolja, hogy egy komoly orvosnak a magyar gyerekpáciensekkel csak magyarul érdemes beszélnie. Aztán meg is érkeztünk, bár tudnám, hová.
Józsa Márta jegyzete az április 17-i Útszélenben hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

