Olaj, háború és kampány – Kárpáti Iván jegyzete
Van egy különös képessége a magyar miniszterelnöknek: képes egymástól teljesen független dolgokat egyetlen történetté gyúrni. Olyan ez, mint amikor a konyhában a hűtő teljes tartalmát beleöntjük egy lábosba, aztán reménykedünk, hogy valami ehető lesz belőle. Most éppen az olajjal történik ugyanez.
Ellenségkép - Dési János jegyzete
Nem új dolog ez, az emberiség egy tekintélyes hányada halt bele abba mindig is a történelem folyamán, hogy ellenséget képeztek neki, hogy ihajja. Néha a boszorkányok, máskor az ördög, maga Lucifer, a Kokorász, az illuminátusok, a szabadkőművesek, a pomogácsok, a zsidók, esetleg a biciklisták.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Menj haza fiatal! – Selmeci János jegyzete
Kedves fiatalok, menjetek haza, és rettegjetek. A magyar kormány adókedvezménnyel, olcsó lakáshitellel és az országot folyamatos háborús pszichózisban tartó nyomasztással járul hozzá a jólétetekhez, ha túl sok a stressz, csak nyugodtan szokjatok rá a dohányzásra, az majd segít, amikor a kiváló diplomáciai képességeinknek hála magyar és ukrán emberek esetleg tényleg agyonverik egymást valahol, de mi emiatt megnyerjük a választást.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
20/04/2025 12:50
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül lendít a dolgon.
Több mint száz éve, ha nem is mindig, de többnyire elnyomásban élő, gyorsan fogyatkozó, de még így is milliós, magukat elvileg identitásban körülírni tudó, önmeghatározásban és túlélésben is erős csoport attitűdjéről beszélünk. A magyar nemzet tagjairól, bármennyire is igyekeznek inflálni ezt a fogalmat a politikai osztály tagjai. Nem mellesleg nagy hatékonysággal. Elfeledvén, hogy több mint száz éve a kardcsörtetésen, meg a lózungok harsány hirdetésében, meg az uszításhoz használható eszköztáron kívül az anyaország nem sok megoldási javaslatot adott árváinak.
Befejezvén a provokatívnak is szánt patetikus szókincset, vissza szeretnék hozni a közbeszédbe egy feledésbe merülő népcsoportot, a pirézeket. A TÁRKI közvélemény-kutató intézet munkatársai találták ki még 2006-ban, hogy felmérjék: mennyire utasítja el a magyar társadalom a fiktív idegeneket, az eredményt tudjuk, feltétel nélkül utáltuk őket mindaddig, ameddig kutatási szempontból túlságosan ismert, tehát használhatatlan lett ez a – nevezzük így – kutatói blikkfang.
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül működőképes.
„A bevándorlókkal, melegekkel, romákkal és más fajúakkal szembeni intolerancia az erdélyi magyar közösségen belül már korábban is magasabb volt, mint a romániai vagy akár a magyarországi átlag, de ezekhez képest is radikális növekedést mutat a mostani felmérés” – olvasom a már idézett jelentésből. A melegek hetven, a bevándorlók hatvanhat, a romák hatvan, az ukrán menekültek ötvenhárom százalékban lennének nem kívánatos szomszédai egy erdélyi magyarnak. Aki ugyanakkor egy hasonló módszertannal dolgozó román felmérésben maga is nagy eséllyel bizonyulna romániai piréznek.
A tudósok úgy vélik: a kirívó számok mögött jelentős részben a Magyarországról importált kommunikációs eszmék vannak, de hozzáteszik: a romániai populista, nacionalista fordulat is hozzájárul a kirekesztést nyíltan vállalók arányának gyors növekedéséhez. És bizony az értelmiségiek, a magasabb képzettségűek sem kivételek. Ahogy a tudományellenesség és az autoriter rendszerek iránti bizalom is növekedett. Ami azt jelenti, hogy a Magyarországról érkező üzenetek akkor is célba értek, ha egyébként egy egyszerű logikai művelettel meg tudnánk fejteni: valamennyi kirekesztő gondolat végül is önmaga ellen fordul. Aki kirekeszt, előbb-utóbb maga is azzá, nemkívánatossá válik.
Hát így. Amúgy pedig a romániai tömegközlekedés a magyarországiéhoz hasonló abszurditása okán egy közösségi autómegosztó szolgáltatással utazgattam arra jártamban. Egy alkalommal egy román medika volt a sofőröm, aki elmondta, hogy még egy vizsgája hiányzik ahhoz, hogy gyermekorvos-rezindens legyen. És ha ezt letette, akkor megvalósítja régi álmát: megtanul magyarul. Mert azt gondolja, hogy egy komoly orvosnak a magyar gyerekpáciensekkel csak magyarul érdemes beszélnie. Aztán meg is érkeztünk, bár tudnám, hová.
Józsa Márta jegyzete az április 17-i Útszélenben hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
