Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Mennyezet – Józsa Márta jegyzete

Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”

Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Publicisztika

Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete

Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.

Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete

Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.

Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Vörös kód – Józsa Márta jegyzete

Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.

A mindenható állam jóindulata – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

A mindenható állam jóindulata

A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.

Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete

20/04/2025 12:50

| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió

Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül lendít a dolgon.

2025. április 20. Józsa Márta jegyzete l Útszélen - részlet 2025.04.17.
04:25
00:00
A melegekkel szembeni ilyenfajta gyűlölet és kirekesztés új jelenség az erdélyi magyar társadalomban– mondta a Transtelex című, nagyon fontos erdélyi portálnak Kiss Tamás szociológus. Abból az alkalomból, hogy egy úgynevezett akciószociológiai munkacsoport tagjaként többedmagával felmérést készített arról, hogy hol tart az említett közeg megértésben, toleranciában, olyan kérdésekben, amelyekben egy kisebbségi létben szocializálódott csoportban a józan ész szerint az átlagnál nagyobb fogékonyságra lehetne számítani. A hangsúly a feltételes módon van. Gyanítom, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom társadalomkutatói, politológusai nem azért fektettek saját időt, pénzt, energiát és tudást egy kutatásba, mert az lett volna a munkahipotézisük, hogy az ottani helyzet minden helyzetek legjobbika.

Több mint száz éve, ha nem is mindig, de többnyire elnyomásban élő, gyorsan fogyatkozó, de még így is milliós, magukat elvileg identitásban körülírni tudó, önmeghatározásban és túlélésben is erős csoport attitűdjéről beszélünk. A magyar nemzet tagjairól, bármennyire is igyekeznek inflálni ezt a fogalmat a politikai osztály tagjai. Nem mellesleg nagy hatékonysággal. Elfeledvén, hogy több mint száz éve a kardcsörtetésen, meg a lózungok harsány hirdetésében, meg az uszításhoz használható eszköztáron kívül az anyaország nem sok megoldási javaslatot adott árváinak.

Befejezvén a provokatívnak is szánt patetikus szókincset, vissza szeretnék hozni a közbeszédbe egy feledésbe merülő népcsoportot, a pirézeket. A TÁRKI közvélemény-kutató intézet munkatársai találták ki még 2006-ban, hogy felmérjék: mennyire utasítja el a magyar társadalom a fiktív idegeneket, az eredményt tudjuk, feltétel nélkül utáltuk őket mindaddig, ameddig kutatási szempontból túlságosan ismert, tehát használhatatlan lett ez a – nevezzük így – kutatói blikkfang.

Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül működőképes.

„A bevándorlókkal, melegekkel, romákkal és más fajúakkal szembeni intolerancia az erdélyi magyar közösségen belül már korábban is magasabb volt, mint a romániai vagy akár a magyarországi átlag, de ezekhez képest is radikális növekedést mutat a mostani felmérés” – olvasom a már idézett jelentésből. A melegek hetven, a bevándorlók hatvanhat, a romák hatvan, az ukrán menekültek ötvenhárom százalékban lennének nem kívánatos szomszédai egy erdélyi magyarnak. Aki ugyanakkor egy hasonló módszertannal dolgozó román felmérésben maga is nagy eséllyel bizonyulna romániai piréznek.

A tudósok úgy vélik: a kirívó számok mögött jelentős részben a Magyarországról importált kommunikációs eszmék vannak, de hozzáteszik: a romániai populista, nacionalista fordulat is hozzájárul a kirekesztést nyíltan vállalók arányának gyors növekedéséhez. És bizony az értelmiségiek, a magasabb képzettségűek sem kivételek. Ahogy a tudományellenesség és az autoriter rendszerek iránti bizalom is növekedett. Ami azt jelenti, hogy a Magyarországról érkező üzenetek akkor is célba értek, ha egyébként egy egyszerű logikai művelettel meg tudnánk fejteni: valamennyi kirekesztő gondolat végül is önmaga ellen fordul. Aki kirekeszt, előbb-utóbb maga is azzá, nemkívánatossá válik.

Hát így. Amúgy pedig a romániai tömegközlekedés a magyarországiéhoz hasonló abszurditása okán egy közösségi autómegosztó szolgáltatással utazgattam arra jártamban. Egy alkalommal egy román medika volt a sofőröm, aki elmondta, hogy még egy vizsgája hiányzik ahhoz, hogy gyermekorvos-rezindens legyen. És ha ezt letette, akkor megvalósítja régi álmát: megtanul magyarul. Mert azt gondolja, hogy egy komoly orvosnak a magyar gyerekpáciensekkel csak magyarul érdemes beszélnie. Aztán meg is érkeztünk, bár tudnám, hová.

Józsa Márta jegyzete az április 17-i Útszélenben hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)