Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
20/04/2025 12:50
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül lendít a dolgon.
Több mint száz éve, ha nem is mindig, de többnyire elnyomásban élő, gyorsan fogyatkozó, de még így is milliós, magukat elvileg identitásban körülírni tudó, önmeghatározásban és túlélésben is erős csoport attitűdjéről beszélünk. A magyar nemzet tagjairól, bármennyire is igyekeznek inflálni ezt a fogalmat a politikai osztály tagjai. Nem mellesleg nagy hatékonysággal. Elfeledvén, hogy több mint száz éve a kardcsörtetésen, meg a lózungok harsány hirdetésében, meg az uszításhoz használható eszköztáron kívül az anyaország nem sok megoldási javaslatot adott árváinak.
Befejezvén a provokatívnak is szánt patetikus szókincset, vissza szeretnék hozni a közbeszédbe egy feledésbe merülő népcsoportot, a pirézeket. A TÁRKI közvélemény-kutató intézet munkatársai találták ki még 2006-ban, hogy felmérjék: mennyire utasítja el a magyar társadalom a fiktív idegeneket, az eredményt tudjuk, feltétel nélkül utáltuk őket mindaddig, ameddig kutatási szempontból túlságosan ismert, tehát használhatatlan lett ez a – nevezzük így – kutatói blikkfang.
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért akar ellenséget keresni újabb pirézszerűségekben. De a rendszer, mármint a gyűlöletbeszéd kiszabadítása a palackból, kétségkívül működőképes.
„A bevándorlókkal, melegekkel, romákkal és más fajúakkal szembeni intolerancia az erdélyi magyar közösségen belül már korábban is magasabb volt, mint a romániai vagy akár a magyarországi átlag, de ezekhez képest is radikális növekedést mutat a mostani felmérés” – olvasom a már idézett jelentésből. A melegek hetven, a bevándorlók hatvanhat, a romák hatvan, az ukrán menekültek ötvenhárom százalékban lennének nem kívánatos szomszédai egy erdélyi magyarnak. Aki ugyanakkor egy hasonló módszertannal dolgozó román felmérésben maga is nagy eséllyel bizonyulna romániai piréznek.
A tudósok úgy vélik: a kirívó számok mögött jelentős részben a Magyarországról importált kommunikációs eszmék vannak, de hozzáteszik: a romániai populista, nacionalista fordulat is hozzájárul a kirekesztést nyíltan vállalók arányának gyors növekedéséhez. És bizony az értelmiségiek, a magasabb képzettségűek sem kivételek. Ahogy a tudományellenesség és az autoriter rendszerek iránti bizalom is növekedett. Ami azt jelenti, hogy a Magyarországról érkező üzenetek akkor is célba értek, ha egyébként egy egyszerű logikai művelettel meg tudnánk fejteni: valamennyi kirekesztő gondolat végül is önmaga ellen fordul. Aki kirekeszt, előbb-utóbb maga is azzá, nemkívánatossá válik.
Hát így. Amúgy pedig a romániai tömegközlekedés a magyarországiéhoz hasonló abszurditása okán egy közösségi autómegosztó szolgáltatással utazgattam arra jártamban. Egy alkalommal egy román medika volt a sofőröm, aki elmondta, hogy még egy vizsgája hiányzik ahhoz, hogy gyermekorvos-rezindens legyen. És ha ezt letette, akkor megvalósítja régi álmát: megtanul magyarul. Mert azt gondolja, hogy egy komoly orvosnak a magyar gyerekpáciensekkel csak magyarul érdemes beszélnie. Aztán meg is érkeztünk, bár tudnám, hová.
Józsa Márta jegyzete az április 17-i Útszélenben hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
