Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete
16/04/2025 18:44
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Azt mindenki döntse el maga, hogy az-e az egészséges társadalmi állapot, ha az emberek nem is tudják a köztársasági elnök nevét, az viszont kétségtelen, hogy aki most foglalja el a pozíciót, nem ad okot arra, hogy megjegyezzük.
És mégis.
Van persze olyan vélemény is, hogy a tudás helyett a nemtudásban testet öltött bizalom a helyes megközelítés. Egy északi országban magyarázta a taxis, hogy számára az a normális, ha fogalma sincs, ki az éppen aktuális miniszterelnök, amíg rendben mennek a dolgok. A nevét csak akkor kell megjegyezni, ha tönkretette a gazdaságot, ha lopott,vagy ha elárulta a hazáját.
Ennek fényében a magyar tüntető követelése kissé bizarr színezetet kap, mindenesetre ebben az országban egy északi taxis túlinformáltsággal küzdene, valamint égető honvággyal.
Nekem is az van, égető honvágyam.
A kérdést mindenki válaszolja meg úgy, ahogy neki tetszik, viszont tény, hogy azok az elnökök, akiknek a neveit mi tudjuk, nem loptak, nem árultak hazát, és nem bizonyultak tökéletesen romlottnak. Mádl Ferenc neve is ott van közöttük, bár némileg kontúrtalanul, Sólyom László és Göncz Árpád viszont súlyt és értelmet adott ennek a pozíciónak, bár másképp, és nem vita nélkül. Távolabbról a különbségről annyi mondható, hogy mivel máshonnan jöttek, némiképpen másban is hittek: a jogtudós Sólyom a jogban és az erős intézményekben, az író, fordító Göncz az elemi igazságérzetben, de ők azért ugyanannak a minőségi szövésű politikumnak a színe és visszája.
És most itt van ez az ember, akit O.V. azért választott ki, mert annyi gond sincs vele, mint azokkal a házinyulakkal, akik amúgy szintén tökéletesen NER-kompatibilisek voltak, igen kicsi mozgásigénnyel. A mostani elnök azonban ott marad, ahová lerakták.
Tudni kéne a nevét?
Ez a figura eddig három dolgot tett: hazudozott az apja múltját illetően, gyorsabban írt alá NER-törvényeket, mint ahogy azokat el tudta volna olvasni, és sértődötten állapította meg, hogy egy posztban őt egy zsák fingnak nevezték. A poszt durva, nem vitás, az elnök meg egy hülye, akinek nincs elég méltósága, hogy túllépjen dolgokon, illetve nincs elég esze, hogy megértse, ezt a kínos mondatot a sápítozásával ő maga tartja életben.
Több nem jut róla eszünkbe. Ha Sólyom Lászlóra és Göncz Árpádra gondolunk, az elnöki szék üres.
Szénási Sándor jegyzete az április 16-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
