Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
A Medián nem hazudik, Orbán Viktor sem hazudik – Selmeci János jegyzete
Nem tudom. Erre a következtetésre azután jutottam, hogy három napot töltöttem el közeli kapcsolatban a Medián friss számaival, majd rövidebb viszonyt folytattam a Medián állítólagos januári nyers adataival, eközben pedig hozzáértő ismerőseimmel folytattam nyilvános, és nem nyilvános, de mindenképpen mélyreható beszélgetéseket a valóság feltárása érdekében, amiről, már a valóságról, ennek köszönhetően egyre kevesebbet merek tudni.
A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete
16/04/2025 18:44
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Azt mindenki döntse el maga, hogy az-e az egészséges társadalmi állapot, ha az emberek nem is tudják a köztársasági elnök nevét, az viszont kétségtelen, hogy aki most foglalja el a pozíciót, nem ad okot arra, hogy megjegyezzük.
És mégis.
Van persze olyan vélemény is, hogy a tudás helyett a nemtudásban testet öltött bizalom a helyes megközelítés. Egy északi országban magyarázta a taxis, hogy számára az a normális, ha fogalma sincs, ki az éppen aktuális miniszterelnök, amíg rendben mennek a dolgok. A nevét csak akkor kell megjegyezni, ha tönkretette a gazdaságot, ha lopott,vagy ha elárulta a hazáját.
Ennek fényében a magyar tüntető követelése kissé bizarr színezetet kap, mindenesetre ebben az országban egy északi taxis túlinformáltsággal küzdene, valamint égető honvággyal.
Nekem is az van, égető honvágyam.
A kérdést mindenki válaszolja meg úgy, ahogy neki tetszik, viszont tény, hogy azok az elnökök, akiknek a neveit mi tudjuk, nem loptak, nem árultak hazát, és nem bizonyultak tökéletesen romlottnak. Mádl Ferenc neve is ott van közöttük, bár némileg kontúrtalanul, Sólyom László és Göncz Árpád viszont súlyt és értelmet adott ennek a pozíciónak, bár másképp, és nem vita nélkül. Távolabbról a különbségről annyi mondható, hogy mivel máshonnan jöttek, némiképpen másban is hittek: a jogtudós Sólyom a jogban és az erős intézményekben, az író, fordító Göncz az elemi igazságérzetben, de ők azért ugyanannak a minőségi szövésű politikumnak a színe és visszája.
És most itt van ez az ember, akit O.V. azért választott ki, mert annyi gond sincs vele, mint azokkal a házinyulakkal, akik amúgy szintén tökéletesen NER-kompatibilisek voltak, igen kicsi mozgásigénnyel. A mostani elnök azonban ott marad, ahová lerakták.
Tudni kéne a nevét?
Ez a figura eddig három dolgot tett: hazudozott az apja múltját illetően, gyorsabban írt alá NER-törvényeket, mint ahogy azokat el tudta volna olvasni, és sértődötten állapította meg, hogy egy posztban őt egy zsák fingnak nevezték. A poszt durva, nem vitás, az elnök meg egy hülye, akinek nincs elég méltósága, hogy túllépjen dolgokon, illetve nincs elég esze, hogy megértse, ezt a kínos mondatot a sápítozásával ő maga tartja életben.
Több nem jut róla eszünkbe. Ha Sólyom Lászlóra és Göncz Árpádra gondolunk, az elnöki szék üres.
Szénási Sándor jegyzete az április 16-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
