Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Hontalan útlevelet! – Józsa Márta jegyzete
16/03/2025 07:46
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A gránitszilárdságú állandó jelzővel ellátott, az alkotmányosság gúnyolására kitalált, alaptörvénynek nevezett ponyvamű tizenötödik módosításnak alkalmából követelem, hogy a nemzetközi szervezetek fontolják meg a Nansen-útlevél intézményének visszaállítását.
Józsa Márta vagyok, a szocialista Romániából egykor kiutasított jogi és szellemi disszidens, jelenleg még magyar állampolgár.
Hontalan útlevéllel érkeztem ide. Meg kell jegyeznem, hogy nettó nyereségként az akkori Magyar Népköztársaság számára. Én a Román Szocialista Köztársaság költségén kaptam meg a gyerekkori oltásokat, a mandulaműtétem is román állami pénzen történt, az ovim és az érettségim sem került egy fillérjébe sem a magyar költségvetésnek. Egyetemre ugyan itt jártam, de viszonylag szerény körülmények között: rendezetlen jogi státuszom miatt még egyszerű, kedvezményes utazásra jogosító diákigazolványt sem kaptam. Az első pillanattól dolgozó, adófizető polgár vagyok, három felnőtt gyerekem is magyar adófizető. A gyerekekhez mindenkinek járó juttatásokon kívül semmiféle anyagi bónuszt nem kaptam, még csak táppénzen sem voltam soha.
Szóval rentábilis migráns vagyok. Jogilag nem is Romániából érkező bevándorló, hiszen hontalanként a magyarországi képviselettel nem rendelkező, harmadik világbéli bevándorlókkal álltam sorba a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság ügyfélszolgálati ablakai előtt sok-sok órán át és hetente, tartózkodási engedélyre várva. A hontalan passzus lánykori neve Nansen-útlevél, eredetileg a két világháború között használt menekült-útiokmány volt, a norvég államférfiról és a sarkkutatóról nevezték el. Azért volt rá szükség, mert az első világháború után milliókról nem lehetett tudni, hogy melyik ország polgárai.
A nemzeti határokat újrarajzolták, sokan megnevezni nem tudták, hogy mi a neve annak a hazának, ahová igyekeztek volna haza. Számos embernek nem, hogy útlevele nem volt, hanem nem volt állam, amely azt kiadhatta volna. A legtöbben közülük, mintegy nyolcszázezren, orosz polgárháborús menekültek voltak, akiktől a Szovjetunió új kormánya 1921-ben megvonta az állampolgársághoz való jogukat. Ezt a helyzetet kezelendő lépett a norvég Nansen, a rászorultak köre hamarosan bővült, az okmányt a Nemzetek Szövetsége, az ENSZ elődje nevében adták ki. Az én hontalan-útlevelem nem volt persze igazi Nansen-útlevél, már csak formailag sem, több tucat nyelven írta rajta, hogy érvényes a világ összes országába, azonban az okirat alján ott volt az apró betűs rész: egyetlen utazásra. Hát ez az egyetlen sikerült ide, és most itt vagyok.
Határon túli, magyar állampolgárságra jogosult barátaim között sokan vannak, akik nem kértek 2010 után a honosítási lehetőségből, mondván, hogy nekik egy állam is sok, nem, hogy kettő. Arról nem is beszélve, hogy nem akartak részt venni abban a magyar választójogtól kezdődő, a NER irányába való hajbókolásban végződő, csaknem kötelező rítusban sem, ami az ilyesfajta passzussal jár együtt. És milyen jól tették. Megúszták, őket, mint nem kettős állampolgárokat nem lehet a jövőben kiutasítani Magyarországról, amennyiben tevékenységük veszélyezteti az ország szuverenitását, közrendjét vagy biztonságát. A gránitszilárdságú állandó jelzővel ellátott, az alkotmányosság gúnyolására kitalált, alaptörvénynek nevezett ponyvamű tizenötödik módosításnak alkalmából követelem, hogy a nemzetközi szervezetek fontolják meg a Nansen-útlevél intézményének visszaállítását. Elsőként igényelném, de alighanem volna rá kereslet Putyin disszidens áldozatainak körében is. Hiszen a helyzetünk szélsebesen közelít egymáséhoz.
Józsa Márta jegyzete a március 13-i Útszélenben hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hangzóanyagok meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)