Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Kutyaélet - Szénási Sándor jegyzete
A lényeg, hogy Rogánék rájöttek, mi a Tisza végső célja. Hogy kínjukban, vagy boldogságukban, hogy végre eszükbe jutott valami ütős, nem sejtjük. De ez jött ki: az ebadó a cél, mi más?
Zelenszkij dilemmája - Kárpáti Iván jegyzete
Zelenszkij ma már egyszerre próbál megfelelni azoknak, akik gyors lezárást akarnak, és azoknak, akik az oroszok elszámoltatását követelik.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
27/11/2025 18:03
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a… hálaadásról? Sőt, a Hálaadás Napjáról, így nagybetűvel, ahogy azt az Egyesült Államokban ünneplik. November utolsó csütörtöki napján, vagyis a mai napon. Ami az idén kétféle értelemben is érdekes dátum: hagyományos és politikai értelemben.
Az Egyesült Államokban a XVII. század eleje óta ünneplik a hálaadás napját, amelyen a vallási üldözés elől Angliából elmenekült zarándokok megünnepelték az Újvilágban az első sikeres termés betakarítását és ezzel a következő tél túlélését. Manapság a Hálaadás egyfajta családi összejövetelen az amerikaiaknál, amikor – akik megtehetik – sült pulykát fogyasztanak és megemlékeznek az első migráns betelepülőkről, a zarándok atyákról.
Politikai értelemben pedig a múlt héten Donald Trump, nem éppen diplomatikus formában, a mai napig adott határidőt Volodimir Zelenszkij ukrán- és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy fogadják el az újabb, 28 pontos amerikai béketervet. A Fehér Ház ismét szóbeli össztüzet zúdított a nyomaték kedvéért az ukrán elnökre, hogy mennyire hálátlan, hogy nem köszöni meg ország-világ előtt Donald Trump végtelen jóságát. Aztán csendesen a mai, hálaadásnapi határidő is kimúlt, mert kiderült, Vlagyimir Putyinnak cseppet sem fűlik a foga a békekötéshez, ő még folytatná mind az ukrán, mind a saját katonáinak és civiljeinek feláldozását Oroszország Anyácska, pontosabban a saját politikai érdekeinek az oltárán.
És akkor vegyük csak sorra, hogy vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető? Miről kell vele tárgyalnia a magyar kormányfőnek? Az újabb olajeladásokról? Esetleg az Európai Unió további belső bomlasztásáról? Például az ultrajobbos és neofasiszta pártok pénzelésével – Budapesten keresztül? Vagy, a tetszhalott budapesti orosz-amerikai csúcstalálkozó gondolatának felélesztéséért, hogy a választások előtt Orbán Viktor ismét nagyformátumú nemzetközi politikai tényezőként páváskodhasson? Vagy a hazai választási küzdelemhez kér Putyintól – hogy fogalmazzak – internacionalista segítségnyújtást? Ha az amerikai választásokkal megtehették az orosz titkosszolgálat ügynökei és a Kreml hekkerei, akkor Magyarország esetében ugyan miért tagadnának meg némi baráti segítséget? Vagy újabb orosz-barát politikai bűnözőknek kellene menedékjog Magyarországon?
Csak a kérdések sorjáznak, és a kialakult magyar kormányzati tájékoztatásnak megfelelően semmit sem tudunk a sebtében összehozott moszkvai találkozó hátteréről. Ami történetesen a hagyományos Black Friday napjára esik, amikor az Egyesült Államokban hatalmas leárazásokkal szabadulnak meg a tavalyi raktárkészletektől a kereskedők, hogy aztán új árukkal indulhasson a nagy karácsonyi roham. Erre a Fekete Péntekre gondolva, nekem is lennének ötleteim, hogy szabaduljon már meg a világ a lejárt szavatosságú, elhasznált és eladhatatlan, kártékony magyar meg orosz politikusoktól.
Az sem baj, ha annak a raktárnak erős rácsok védik az ablakát és a nehéz acélajtót csak kívülről lehet kinyitni…
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2025. november 27-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)