Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Fapados – Józsa Márta jegyzete
20/07/2025 11:56
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Úgy tűnik, manapság a NER tájékán a kádári legendás puritánság az új luxi …
Gyerekkoromban sokszor utaztam fapadossal. Olyan vonattal, amelynek szerényebb osztályán voltaképpen kellemesebb volt utazni, mint a drágábbon, tekintve, hogy ott az üléseket nem undorító műanyag borítással húzták be. Pőre léceken ültünk olcsó pénzért, anyai gondoskodásként kaptunk valami pokrócot a popsink alá, hogy a pallók ne nyomjanak órákig látható csíkokat gyermekded ülepeink alá. Nem haladt túl gyorsan a megidézett jármű, lehetett bámészkodni, ha jött az alagút, akkor be kellett csukni az ablakokat, hogy ne áradjon be a fülkébe a gőzmozdony füstje.
Egykor ilyen volt tehát fapadossal utazni, a diszkont légitársaságok fogalma, mint szinonima nem került még bele a szótárakba. Egyébként akkortájt az iskolában is hasonló fapadokon ültünk, a különbség csupán annyi a mostani sulikhoz képest, hogy a kényelmetlenségek ellenére, sőt mellett, sőt azoktól függetlenül megtanultunk írni, olvasni, számolni. A tanárainktól, akik ezen ügyködtek, és akiknek nem kellett elmenniük tanítás helyett, vagy után egy multicéghez pénztárosnak, vagy anyagfeltöltőnek. Hogy ne halljanak éhen. Igaz, az még a huszadik század volt, nem ez a kényelmes huszonegyedik. Jó, persze multicégek sem voltak errefelé akkoriban, de az iskolában csak a padok voltak fából, az oktatás többnyire nem volt fapados ebben a régióban. Talán a gyerekorvosi orvosi rendelőkben is fából készültek az ülőalkalmatosságok. Melyeken várnunk kellett a doktor nénire, aki azonban előbb-utóbb megjelent. Mert volt, a legkisebb faluban is. Így volt értelme kibírnunk azokat a fapadokat.
Most azonban arra csodálkozhatunk rá, hogy a kortárs bulvárhősök is felfedezték maguknak. A fapadot. Olyannyira, hogy egy szerinte valamennyiünket unortodox módon felkent, magát kormányfőnek tituláló, valójában nemzetközi bulvárceleb is ilyesmivel haladt legutóbb a brüsszeli fertőbe. Ha így halad a kormányzati kommunikáció, előbb-utóbb egyenesen az uniós Gulágba. Gurulós bőrönddel. Egyébként nem először örökíttetett meg politikatörténetben, hogy valaki elrepült, ezt alátámasztandó következzen itt egy Kosztolányi-idézet, az Édes Annából, a tárgya egy különös fapados, melynek alkalmi, menekülő pilótája, ha mást nem is, legalább repülőgépet tudott vezetni.
„Kún Béla repülőgépen menekült az országból.
Délután – úgy öt óra felé – a Hungária-szállóban székelő szovjet-ház körül fölrebbent egy repülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen, s merész kanyarodással a Vérmező felé tartott.
A gépet maga a népbiztos vezette.
Alacsonyan szállt, alig húsz méter magasságban, úgyhogy arcát is látni lehetett.
Sápadt volt, borotválatlan, mint rendesen. Vigyorgott az alant álló polgárokra s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek.
Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket.
Karjairól vastag aranyláncok lógtak.”
Úgy tűnik, manapság a NER tájékán a kádári legendás puritánság az új luxi, a veretes templomi kelyhek és a vastag aranynyakláncok a kampány idejére a sameszok széfjeiben vészelik át a kampánycélú luxitalanítás megalázó pillanatait. Hogy gazdáik meddig lesznek kénytelenek fapadokon kuporogni, és hogy hol is lesznek majd azok a fapadok, egyelőre nem tudni. De gyanítható, hogy az ebből adódó csíkozás ottmarad a fenekükön, hasonlatosként a hatvanpusztai szavannán kóborló migráns zebrák mintázatához. Ebben a tizenöt év alatt fapadossá gyalult országban.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorunk 2025. július 17-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
