A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Egy "rossz" magyarról - Szénási Sándor jegyzete
A „jó” magyar szeret ebben élni, maga mossa kényszerzubbonyát, és csodálattal tekint ápolóira.
Út a csillagokig – Józsa Márta jegyzete
29/06/2025 08:00
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Gondolhatnánk, hogy a tudomány presztízsét minden erőfeszítésével erősítő kormány ismételten sikert sikerre halmoz, a Kádár-korszak nagy országimázs-diadala után újra sikerült magyar embert juttatni, ha nem is vonattal a Balatonra, de legalább az űrbe.
Negyvenöt év után már megint az űrben vagyunk, mi, magyarok, együtt szemléljük a nyilván kiváló mérnök-kutató utazását, nem tudjuk eldönteni, hogy teljesítmény, pénz, lobbizás vagy szerencse segítette-e a jeles asztronauta kilövését. Gondolhatnánk, hogy a tudomány presztízsét minden erőfeszítésével erősítő kormány ismételten sikert sikerre halmoz, a Kádár-korszak nagy országimázs-diadala után újra sikerült magyar embert juttatni, ahogy a mostanság közkeletű vicc mondja, ha nem is vonattal a Balatonra, de legalább az űrbe.
Egykor Szojuz-36-tal, most Dragonnal, egykor az Interkozmosszal, most a SpaceX-szel folyik az űrmisszió, változnak az idők és a kurzusok. Amúgy több tízmilliárdos állami befektetés van a most kezdődött küldetés mögött, és sokan hivatkoznak, nyilván joggal arra, hogy megéri, óriási pénz van az űrgazdaságban. Ami tény, bár, ha arra gondolunk, hogy kiknek a zsebe kívánhatta meg a közpénzből finanszírozott programot, akkor tapasztalati alapon nem biztos, hogy az általános közjó lesz az első fogalom, ami felbukkan. De hát csípje kánya, valóban fontos, ha magyar név, és üzleti szempont is pörög a világ kutatási irányainak egyik élvonalában.
Az anyaföldre visszatérve azt látjuk másrészt, hogy a sikeres űrbéli kilövéssel nagyjából egyidejűleg egy kedd esti miniszterelnöki tollvonással lehetetlenültek el a bölcsészet- és társadalomtudományi akadémiai kutatások. Mert tudósok érvelő tiltakozása ellenére a mindent is jobban tudó atyafi két legyet ütött egy csapásra akkor, amikor egymaga úgy döntött: az őt zavaró bölcsészeket némi aprópénzzel kecsegtetve elparentálja az Akadémia falai közül. És átpiszkálja őket egy egyetemhez, amelynek szenátusa még nem is döntött arról, hogy számukra ez lehetőség vagy teher. Például különbség van a kutatás és az oktatás között. Egyúttal azt is demonstrálva: a maradék egyetemi autonómia is mehet a kukába, ki kérdezte őket, végül is csak párszáz éves hagyományról van szó. Vagy a legjobb lenne talán, ha az összes mihaszna bölcsészt kilőnék az űrbe, aztán keringjenek, amerre akarnak, csak ne zavarják elemző gondolataikkal a jól bevált üzleti köröket. Megjegyzem mellesleg: a mesterséges intelligencia térnyerése és más civilizációs kihívások idején mindennél nagyobb szükség van a filoszok tudására, mi több, abban is nagyon sok pénz lehet. Csak hát, jaj, ezek a firkászok kontrollálhatóak a legkevésbé, legjobb megszabadulni tőlük.
"Sic itur ad astra" azaz: így jutunk el a csillagokig. Az idézet Vergilius Aeneis-éből származik, és arra utal, hogy a dicsőség és a nagyság eléréséhez nehéz, küzdelmes úton kell haladnunk. Vergilius epikus költő volt, mai nyelvhasználattal tekinthetjük akár bölcsésznek is. Afféle romkocsmában merengő mihasznának, akinek ebben a kurzusban biztosan nem jutna sem tér, sem levegő. Ahogy nagyon sokunknak, szomorú olvasóknak, állampolgároknak sem.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. június 12-i adásában hangzott el. A fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
