Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
A vádlottak padja - Hardy Mihály jegyzete
Furcsán hangozhat, de ettől még tény, hogy Európa legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi szervezete nem volt felkészülve ilyenfajta belső bomlasztásra és cinikus árulásra, amit Orbán Viktor és Szijjártó Péter bemutatott.
Szegények – Szénási Sándor jegyzete
Amikor a görénykurzus névadója a kampányban elismerte, hogy elvesztette a nagyvárosokat, az értelmiséget, és a középosztály javát, akkor ez már régi igazság volt, és ez látszott is a Fidesz kommunikációján. Emlékszünk arra a borzongató emoji-kampányra, amelyhez már olvasni sem kellett tudni, a sárga arcok hangulatjelei dühöket, félelmeket, vagy éppen boldogságot irányítottak az ellenfelekkel szemben, az utóbbit viszont a Fideszre természetesen. Hogy az üzenet még érthetőbb legyen, az ellenzék biztos megítélése érdekében szarkupacokat ábrázoló emojikat, és hányással küzdőket is bevetettek. Még, vagy megint, most is ott vannak a falakon.
Előmásznak a roncsból a fideszes sofőrök - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a jelenség, amikor egy súlyos autóbaleset után, valaki szerencsésen kimászik saját lábán a roncsból, feláll és látszólag irracionális dolgokat kezd művelni. Össze-vissza mászkál, keresi az öngyújtóját, nyomkodja a telefonját, irreleváns kérdéseket tesz fel a segítségére sietőknek. Még csak a fejét sem ütötte be, egyszerűen még tart a sokk hatása, azt sem tudja hol van és valójában mi történt vele.
Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
26/01/2026 18:03
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Kína hazaviszi a pandáit Tokióból, üresen maradtak az állatkerti kifutók, feltehetően az állatok sem értik, miért kell átélniük egy hatalmi civakodás miatt utazási stresszt. Ráadásul amúgy is Japánban születtek, igaz, kínai tulajdonban voltak mindig is. De nincs mit tenni, a diplomácia mégiscsak szent dolog, és ha Japán vezetőinek nem tetszenek Kína Tajvan megszállására vonatkozó tervei, akkor bizony a medvefélék családjába tartozó óráspandáknak útra kell kelniük. A panda a WWF, a Természetvédelmi Világalap jeleként és általában az állatvédelem jelképeként ismert, most már Peking és Tokió vitájának billoga is rákerült. Így maradt Japán bambuszmedvék nélkül, ez ugyanis a pandák másik neve, az emlősök repatriálásáig addig kell várni, ameddig a Dél-kínai tenger békeövezetté nem válik. Finom, kevéssé harsány módja ez az alázásnak, akinek van füle hozzá, az meghallja a brummogást a kirajzolódó új világrendben. Nekünk ugyan speciel emiatt, mármint a pandakonfliktus miatt nem sokat kell aggódnunk, egyelőre elég Berlinig utaznunk, ha állatkerti körülmények között tanulmányoznánk a híres, örökös kínai alattvalókként élő emlősöket. Persze ameddig még le nem zárjuk a határainkat, hogy unortodox módon megóvjanak bennünket a brüsszelita fenevadaktól. Úgyis menő most az állati szimbólumrendszer, hiszen maga Trump is pingvinnel sétálgat Grönland felé, nem mintha ott élnének a hivatkozott madarak, de azon szemünk sem rebben, hogy a déli és az északi félteke összekeverése az Egyesült Államok elnöke szerint merő stiláris kérdés.
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való. Valahogy a rogáni, vagy talán már nem is annyira rogáni gépezet ebben a kérdésben nem elég éber. Pedig átkukkanthatna olykor a szomszédba, például a miniszterelnök elvbarátja, a magyargyűlölet gerjesztésével hírnévre tett szélsőjobboldali George Simion rendszeresen kritizálja a romániai medvepopuláció védelmét szolgáló szigorú szabályozásokat. Érvelése szerint a „brüsszeli bürokraták” és a környezetvédők fontosabbnak tartják a vadállatokat, mint a falusi lakosság biztonságát és vagyonát. Célszerű volna tehát nálunk is új ellenségképet találni a zoológiában, történnek olykor próbálkozások a budai vaddisznókondák, mint közellenség megnevezésére, de az ez irányú szimbolikus politizálás finoman fogalmazva is gyerekmancsban jár mifelénk. Legalábbis ebben az ügyben.
Mert minálunk a jelképekkel való példálózás egészen más eszköztárat használ, megelőzve a világ politikai elitjének nagy részét. Itt a nagy megfejtés a saját polgárok dehumanizálása. A mérce az orbáni poloska, melynek nyomában mindig akad újabb ötlet is. Elég zűrös időket élünk, de azért a világ boldogabb helyein nehezen képzelhető el általános állampolgári cirkusz nélkül, hogy egy ország minisztere a vécépucolásra való befogást kínálja az legnagyobb kisebbségének jövőképként. Itt csak belenyugszunk, hogy Lázár udvari bolondként jelképesen a saját fejére applikálta a vécépumpát. Ahogy abba is, hogy a kutyapárték is jó ötletnek látták a Muzsikás cigányok parkjában macskás fadísz stílusban reagálni a gondolatkísérletre. Talán nem kellett volna ennyire alkalmazkodniuk az idők szelleméhez. Mert most még csak a többség fekáliájával dobálózik a NER-szolga, kérdés, hogy az április közepéig tartó pánik mit hozhat még ki mindebből. Hogy mennyi belső tartalékuk van még ezeknek a saját polgártársaikat lépten-nyomon megalázó, küldetéstudatra hivatkozó haramiáknak. Hogy eljöhet-e, és hagyjuk -e eljönni a pillanatot, amikor a vécékefék helyett mást is előhúznak pánikhelyzetben a szatyrukból. Annyi idő talán már nem akad, hogy a szar után vérben is tapicskoljunk.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2026. január 26-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)