Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Betiltani Hann Endrét - Selmeci János jegyzete
"H. Endre haladéktalan betiltásával egyidejűleg a Belügyminisztérium vagyonelkobzást is elrendelt, melynek keretében H. Endre vagyontárgyait, úgymint egy kerékpár, egy kalap, egy adag vacsora, illetve az általa megtévesztő módon "közvelemény-kutatásoknak" nevezett, agitációra alkalmas propagandát tartalmazó számítógép lefoglalták, a következő intézkedésig M. Ágoston elvtárs megőrzésére bízzák."
Varázshegy - Józsa Márta jegyzete
A súlyos terhet nem véletlenül kell cipelnie önnön testén Pannónia géniuszának. Éppen akkor kellett hirtelen elhagynia jégsapka alatt fekvő, és csakis általa legjobban irányítható hazáját, amikor majdnem a fején találta a rezsiszöget.
Trump által homályosan - Szénási Sándor jegyzete
A dolog egyébként nem vicc. A 25. alkotmánykiegészítés szerint a kormánytöbbség, és az alelnök javaslatára, nyilván egy vizsgálat után, a kongresszus alkalmatlannak nyilváníthatja az elnököt.
Nincs rend, csak takargatás - Kárpáti Iván jegyzete
A Szőlő utcai ügy lényege, hogy egy egész struktúra nem működött. És most, amikor az állam bezárja az ajtót, valójában nem rendet tesz, hanem eltakar.
Tudd, hova kell szavazni - Dési János jegyzete
Orbán Viktor: "úgy hallottam hogy a fiatalok között rosszul áll a Fidesz szénája", ezért arra kéri a szülőket, nagyszülőket, beszéljenek a gyerekeikkel.
Forró krumpli – Józsa Márta jegyzete
"... a hatalmi pozícióban levők még körülnéznek a padlásokon, akad-e még valami lesöpörni való. Mondjuk fél tucat lenyúlható alkotóház, a magyar művészeknek további kisemmizésének kedveskedve, egy-két aranyrög a Nemzeti Bankban, és hát persze némi kiosztható krumpli is előfordul majd."
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
26/01/2026 18:03
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Kína hazaviszi a pandáit Tokióból, üresen maradtak az állatkerti kifutók, feltehetően az állatok sem értik, miért kell átélniük egy hatalmi civakodás miatt utazási stresszt. Ráadásul amúgy is Japánban születtek, igaz, kínai tulajdonban voltak mindig is. De nincs mit tenni, a diplomácia mégiscsak szent dolog, és ha Japán vezetőinek nem tetszenek Kína Tajvan megszállására vonatkozó tervei, akkor bizony a medvefélék családjába tartozó óráspandáknak útra kell kelniük. A panda a WWF, a Természetvédelmi Világalap jeleként és általában az állatvédelem jelképeként ismert, most már Peking és Tokió vitájának billoga is rákerült. Így maradt Japán bambuszmedvék nélkül, ez ugyanis a pandák másik neve, az emlősök repatriálásáig addig kell várni, ameddig a Dél-kínai tenger békeövezetté nem válik. Finom, kevéssé harsány módja ez az alázásnak, akinek van füle hozzá, az meghallja a brummogást a kirajzolódó új világrendben. Nekünk ugyan speciel emiatt, mármint a pandakonfliktus miatt nem sokat kell aggódnunk, egyelőre elég Berlinig utaznunk, ha állatkerti körülmények között tanulmányoznánk a híres, örökös kínai alattvalókként élő emlősöket. Persze ameddig még le nem zárjuk a határainkat, hogy unortodox módon megóvjanak bennünket a brüsszelita fenevadaktól. Úgyis menő most az állati szimbólumrendszer, hiszen maga Trump is pingvinnel sétálgat Grönland felé, nem mintha ott élnének a hivatkozott madarak, de azon szemünk sem rebben, hogy a déli és az északi félteke összekeverése az Egyesült Államok elnöke szerint merő stiláris kérdés.
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való. Valahogy a rogáni, vagy talán már nem is annyira rogáni gépezet ebben a kérdésben nem elég éber. Pedig átkukkanthatna olykor a szomszédba, például a miniszterelnök elvbarátja, a magyargyűlölet gerjesztésével hírnévre tett szélsőjobboldali George Simion rendszeresen kritizálja a romániai medvepopuláció védelmét szolgáló szigorú szabályozásokat. Érvelése szerint a „brüsszeli bürokraták” és a környezetvédők fontosabbnak tartják a vadállatokat, mint a falusi lakosság biztonságát és vagyonát. Célszerű volna tehát nálunk is új ellenségképet találni a zoológiában, történnek olykor próbálkozások a budai vaddisznókondák, mint közellenség megnevezésére, de az ez irányú szimbolikus politizálás finoman fogalmazva is gyerekmancsban jár mifelénk. Legalábbis ebben az ügyben.
Mert minálunk a jelképekkel való példálózás egészen más eszköztárat használ, megelőzve a világ politikai elitjének nagy részét. Itt a nagy megfejtés a saját polgárok dehumanizálása. A mérce az orbáni poloska, melynek nyomában mindig akad újabb ötlet is. Elég zűrös időket élünk, de azért a világ boldogabb helyein nehezen képzelhető el általános állampolgári cirkusz nélkül, hogy egy ország minisztere a vécépucolásra való befogást kínálja az legnagyobb kisebbségének jövőképként. Itt csak belenyugszunk, hogy Lázár udvari bolondként jelképesen a saját fejére applikálta a vécépumpát. Ahogy abba is, hogy a kutyapárték is jó ötletnek látták a Muzsikás cigányok parkjában macskás fadísz stílusban reagálni a gondolatkísérletre. Talán nem kellett volna ennyire alkalmazkodniuk az idők szelleméhez. Mert most még csak a többség fekáliájával dobálózik a NER-szolga, kérdés, hogy az április közepéig tartó pánik mit hozhat még ki mindebből. Hogy mennyi belső tartalékuk van még ezeknek a saját polgártársaikat lépten-nyomon megalázó, küldetéstudatra hivatkozó haramiáknak. Hogy eljöhet-e, és hagyjuk -e eljönni a pillanatot, amikor a vécékefék helyett mást is előhúznak pánikhelyzetben a szatyrukból. Annyi idő talán már nem akad, hogy a szar után vérben is tapicskoljunk.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2026. január 26-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)