Az eltüntetett lapok esete - Dési János jegyzete
Most, ezekben a percekben is omlik össze az állami száz és ezer milliárdokból kitömött fideszes médiabirodalom. Megy is az óbégatás, hogy azért az is a magyar sajtó, meg ott is kollegák dolgoznak, meg ne kárörvendjünk, meg jajajaj.
Plakátok – Józsa Márta jegyzete
Plakátban speciel a magyar művészek hagyományosan remekeltek, csaknem a műfaj létezése óta. A szecesszió, a Bauhaus, az avantgarde, vagy például a magyar filmplakátok aranykorából visszanézve még inkább drámai az a vizuális mocsok, amelyet éveken keresztül bámultunk, inkább fel sem idézem, nem lesz könnyű elfelejteni, de hátha sikerül. A történelemkönyvekben majd visszanézhetjük őket, ahogy a Tanácsköztársaság vagy a zsidótörvények bevezetésekor használt szennyet, melynek következménye jól látjuk, hova vezetett.
Szögre akasztott hitvallás – Kárpáti Iván jegyzete
"Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi" – ez is szerepel a ún. Nemzeti Hitvallásban, a baj tényleg nem a mondatokkal van.
Építsünk migránstábort! - Selmeci János jegyzete arról, hogy abba kéne hagyni a migránsozást
Te akarod behozni a migránsokat! Nem, te akarod behozni a migránsokat! - mondja egyik politikus a másiknak, majd megvádolja egyik a másikat azzal, hogy végre akarja hajtani a migrációs paktumot, mire a másik visszaszól az egyiknek, hogy migránstábort akarna építeni egy békés településre, ahol aztán minden rossz lesz, mert migránsok.
Orbánék keresztes hadjárata után - Hardy Mihály jegyzete
Sokat töröm a fejem azon, hogy vajon mi okozta az előző kormány és különösen Orbán Viktor dühödt és kíméletlen Budapest-ellenességét?
Nyuszimotor - Szénási Sándor jegyzete
A játékot fideszes politikusok osztogatták a kampányban, mégpedig bölcsődéseknek, figyelmen kívül hagyva az olyan gyerekségeket, mint jog, törvény, konkrétan egy 2011-es, amely tiltja, hogy nevelőintézményekben kampányolni lehessen. A választási eljárásról szóló törvény ugyanezt teszi, a Polgári Törvénykönyv pedig a képmáshoz való jog alapján előírja mindkét szülő beleegyezését ahhoz, hogy politikai ragadozók biodíszletként használhassák a csemetéjüket.
Politikai lövészárokharc az iskolapadban – Kárpáti Iván jegyzete
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem minden család tud ugyanannyit befektetni a felkészülésbe. Az ország jelentős részének erre egyszerűen nincs lehetősége. Éppen ezért a felvételi sokszor nem pusztán tudást mér, hanem családi hátteret is.
Reng a föld április 12. óta - Dési János jegyzete
Emelje fel a kezét, aki emlékszik arra, hogy a Fidesz-uralom idején egy kisebb hadsereg szállta volna meg Matolcsy György otthonát, hogy végigtúrták volna Matolcsy Ádám hivatali helyiségeit, néhány százmilliárdot keresve, hogy Mészáros Lőrincre rárúgták volna hajnalban az ajtót, miközben Várkony Andrea úgy aludt a mellkasán mint egy kisbababa (saját szíves közlése) és néhány közbeszerzés zavaros ügyeit firtatták volna.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
4/03/2026 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Timothy Snyder neves amerikai történész azt írja, hogy az Irán elleni háborúnak alapvetően két oka van, a többi, az tudniillik, amiről Trump beszél, másodlagos. Az elnök egyébként sok mindent beszél, egymást kizáró dolgokat is, ahogy szokta. Hol azt, hogy mozgalma, a MAGA soha nem megy háborúba, pláne nem egy rendszer megváltoztatása érdekében, hol meg azt, hogy ő a népek boldogságának legfőbb záloga, ezért pöccintette le a zsarnok Maduro -t a venezuelai hatalom csúcsáról, és ezért, az iráni nép szabadságáért lövi az ajatollahok rendszerét.
Felmerül még az iráni atombomba kérdése, amiről semmi biztosat nem tudni, illetve Amerika nagy sérelme, hogy őt évtizedek óta gyalázza, és hívja Nagy Sátánnak Teherán, és most jött el az idő, hogy az elnök a pimaszkodást néhányezer rakétával helyretegye.
Nos, Snyder szerint ez jórészt duma, a lényeg, hogy közelegnek az őszi választások, Trump nem áll jól, viszont a háborús helyzet arra szokta kényszeríteni a nemzeteket, hogy álljanak be a vezető mögé, akkor is, ha amúgy utálják. Nálunk is sokan vélik úgy, hogy az iráni háborúval a Fidesz karácsonyi ajándékot kapott márciusban, és ez az Ukrajnával való riogatással együtt szűk győzelmet is hozhat Orbánnak.
A történész azt is írja, hogy a hatalmi mellett Trump gazdasági érdekei is amellett szóltak, hogy a békegalamb hirtelen héjává változzon: az öbölbeli kis államok folyamatosan rettegnek a teheráni nyomulástól, ezért ajánlják fel bázisaikat az amerikai hadseregnek, és ezért kötnek zsíros üzleteket Amerikával, többek között Trump-közeli cégekkel is. Az elnök ezt szolgálná most meg, véli Snyder. Hozzáteszi: Izrael félelmei Iránnal szemben valósak, a rezsim a saját népe ellen elkövetett bűnei miatt is száz halált érdemel, de Trump nem ezért támadott.
Orbán emiatt elvben, egy másik világban, bajban lenne. A magyar békeharcosnak mindkét két mentora, Putyin és Trump is háborúban áll, miközben ő az uszító Brüsszelről hazudozik, és egy megtámadott országról próbálja elhitetni, hogy szeretne egy másik fronton, Magyarország ellen is vérezni. Most azzal kellene beetetni a magyarokat, hogy az iráni háború átcsaphat ránk is, ami azért még a Rogán Művek fantáziáját is meghaladja. De erre talán nincs is szükség.
Az olaj, és ezzel a benzin ára nő, és nő az infláció is, és ha ez tartósan így marad, a gazdaság repülőrajtja pontosan egyenlő lesz egy tüdőbeteg szúnyog erőlködésével. Sokan gondolhatják azt, hogy a jövő helyett most a jelent kell választani, a remény helyett azt a biztosnak tűnő keveset, ami van, egy, hatalomban kipróbálatlan emberrel szemben a kipróbáltat, aki ugyan egy cégéres, de a rossz helyzet fordulhat rosszabba is, és okos ember ennek a határán nem kísérletezik váltással, hanem meghúzza magát.
Lehet egy ilyen forgatókönyv is. Hiszen bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Lehet ez is, és az is lehet, hogy a visszafordulás lehetőségén már túljutott a társadalom, és tudja, hogy a hitelvesztett Orbán a probléma, és ha marad, a problémából tragédia lesz. Ez a kérdés.
Amerikában egyébként négyből csak egy választó támogatja Trump háborúját, az elnök számítása, hogy a támadás után a társadalom mögé áll, nem jött be. Tudom, tudom, az még mindig egy másik világ.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2026. március 4-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)