Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
A Medián nem hazudik, Orbán Viktor sem hazudik – Selmeci János jegyzete
Nem tudom. Erre a következtetésre azután jutottam, hogy három napot töltöttem el közeli kapcsolatban a Medián friss számaival, majd rövidebb viszonyt folytattam a Medián állítólagos januári nyers adataival, eközben pedig hozzáértő ismerőseimmel folytattam nyilvános, és nem nyilvános, de mindenképpen mélyreható beszélgetéseket a valóság feltárása érdekében, amiről, már a valóságról, ennek köszönhetően egyre kevesebbet merek tudni.
Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
A hiteltelen - Szénási Sándor jegyzete
Mondhat és ígérhet bármit, már minden csak szó, duma, szöveg, smúz, hanta, sóder, illetve rizsa.
Négy év - Kárpáti Iván jegyzete
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem "két fél konfliktusaként" lássuk.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
4/03/2026 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Timothy Snyder neves amerikai történész azt írja, hogy az Irán elleni háborúnak alapvetően két oka van, a többi, az tudniillik, amiről Trump beszél, másodlagos. Az elnök egyébként sok mindent beszél, egymást kizáró dolgokat is, ahogy szokta. Hol azt, hogy mozgalma, a MAGA soha nem megy háborúba, pláne nem egy rendszer megváltoztatása érdekében, hol meg azt, hogy ő a népek boldogságának legfőbb záloga, ezért pöccintette le a zsarnok Maduro -t a venezuelai hatalom csúcsáról, és ezért, az iráni nép szabadságáért lövi az ajatollahok rendszerét.
Felmerül még az iráni atombomba kérdése, amiről semmi biztosat nem tudni, illetve Amerika nagy sérelme, hogy őt évtizedek óta gyalázza, és hívja Nagy Sátánnak Teherán, és most jött el az idő, hogy az elnök a pimaszkodást néhányezer rakétával helyretegye.
Nos, Snyder szerint ez jórészt duma, a lényeg, hogy közelegnek az őszi választások, Trump nem áll jól, viszont a háborús helyzet arra szokta kényszeríteni a nemzeteket, hogy álljanak be a vezető mögé, akkor is, ha amúgy utálják. Nálunk is sokan vélik úgy, hogy az iráni háborúval a Fidesz karácsonyi ajándékot kapott márciusban, és ez az Ukrajnával való riogatással együtt szűk győzelmet is hozhat Orbánnak.
A történész azt is írja, hogy a hatalmi mellett Trump gazdasági érdekei is amellett szóltak, hogy a békegalamb hirtelen héjává változzon: az öbölbeli kis államok folyamatosan rettegnek a teheráni nyomulástól, ezért ajánlják fel bázisaikat az amerikai hadseregnek, és ezért kötnek zsíros üzleteket Amerikával, többek között Trump-közeli cégekkel is. Az elnök ezt szolgálná most meg, véli Snyder. Hozzáteszi: Izrael félelmei Iránnal szemben valósak, a rezsim a saját népe ellen elkövetett bűnei miatt is száz halált érdemel, de Trump nem ezért támadott.
Orbán emiatt elvben, egy másik világban, bajban lenne. A magyar békeharcosnak mindkét két mentora, Putyin és Trump is háborúban áll, miközben ő az uszító Brüsszelről hazudozik, és egy megtámadott országról próbálja elhitetni, hogy szeretne egy másik fronton, Magyarország ellen is vérezni. Most azzal kellene beetetni a magyarokat, hogy az iráni háború átcsaphat ránk is, ami azért még a Rogán Művek fantáziáját is meghaladja. De erre talán nincs is szükség.
Az olaj, és ezzel a benzin ára nő, és nő az infláció is, és ha ez tartósan így marad, a gazdaság repülőrajtja pontosan egyenlő lesz egy tüdőbeteg szúnyog erőlködésével. Sokan gondolhatják azt, hogy a jövő helyett most a jelent kell választani, a remény helyett azt a biztosnak tűnő keveset, ami van, egy, hatalomban kipróbálatlan emberrel szemben a kipróbáltat, aki ugyan egy cégéres, de a rossz helyzet fordulhat rosszabba is, és okos ember ennek a határán nem kísérletezik váltással, hanem meghúzza magát.
Lehet egy ilyen forgatókönyv is. Hiszen bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Lehet ez is, és az is lehet, hogy a visszafordulás lehetőségén már túljutott a társadalom, és tudja, hogy a hitelvesztett Orbán a probléma, és ha marad, a problémából tragédia lesz. Ez a kérdés.
Amerikában egyébként négyből csak egy választó támogatja Trump háborúját, az elnök számítása, hogy a támadás után a társadalom mögé áll, nem jött be. Tudom, tudom, az még mindig egy másik világ.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2026. március 4-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)