Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
3/03/2026 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Orbán Viktor gyakorlatilag egyetlen témát talált: Ukrajna. Pontosabban: Ukrajna, mint fenyegetés. Ukrajna, mint ellenség. Ukrajna, mint a magyar választások sötét háttérhatalma. A kampány középpontjában nem a magyar egészségügy, nem az oktatás, nem a vasút, nem az infláció, nem a költségvetési hiány áll, hanem egy háborúban álló ország, és annak elnöke, Volodimir Zelenszkij.
Ez önmagában is bravúr. Olyan politikai mutatvány, mintha valaki polgármester-választáson a Mars kolonizációjáról beszélne, miközben a városban nincs ivóvíz.
A magyar gazdaság finoman szólva sincs csúcsformában. A költségvetés lyukas, az uniós pénzek jelentős része továbbra sem érkezik. A beruházások akadoznak. A fogyasztás gyenge. De erről alig esik szó.
Miért?
Az egyik lehetséges válasz prózai: mert erről könnyebb beszélni. A magyar gazdaság számai makacs dolgok. Az inflációt nem lehet átkeretezni hősi eposszá. A hiány nem válik nemzeti identitássá. A stagnálásból nehéz mítoszt gyártani.
Egy külső ellenségből viszont mindig lehet.
Ha a kampány arról szól, hogy Brüsszel, Soros, migránsok, gender, akkor az egy ideológiai küzdelem. Ha arról szól, hogy Zelenszkij beavatkozik, fenyeget, zsarol, akkor az már szuverenitási harc. És szuverenitási harcban a számok nem számítanak, csak az érzelmek.
De van egy másik, kevésbé ironikus, inkább stratégiai magyarázat is. Ha a választás tétje nem az, hogy milyen állapotban van az ország, hanem az, hogy „háború vagy béke”, „Brüsszel vagy Magyarország”, „Zelenszkij vagy Orbán”, akkor a szavazás átalakul. Nem kormányzati teljesítményről szól, hanem lojalitásról.
És ebben a műfajban Orbán Viktor verhetetlen.
Csakhogy van ebben valami furcsa, már-már groteszk. Egy szuverén ország miniszterelnöke úgy kampányol, mintha egy másik ország elnökét akarná leváltani. Mintha a magyar választók dönthetnének arról, ki vezeti Ukrajnát. Mintha a magyar szavazólapon két név szerepelne: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij.
Közben pedig a valódi kérdés valahol máshol van.
Lehet, hogy egyszerűen nincs más mondanivaló? Lehet, hogy a hazai pálya túl csúszóssá vált? Lehet, hogy könnyebb egy külső konfliktus árnyékában politizálni, mint szembenézni azzal, hogy tizenhat év kormányzás után az ország fáradt, a gazdaság kifulladt, a költségvetés pedig egyensúlyát vesztette?
A helyzet lassan az, hogy a magyar választók nem tudják: országgyűlési választásra készülnek, vagy külpolitikai népszavazásra. Csak éppen itt, elvileg, Magyarországról kellene szólnia a kampánynak.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2026. március 3-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)