Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
A Medián nem hazudik, Orbán Viktor sem hazudik – Selmeci János jegyzete
Nem tudom. Erre a következtetésre azután jutottam, hogy három napot töltöttem el közeli kapcsolatban a Medián friss számaival, majd rövidebb viszonyt folytattam a Medián állítólagos januári nyers adataival, eközben pedig hozzáértő ismerőseimmel folytattam nyilvános, és nem nyilvános, de mindenképpen mélyreható beszélgetéseket a valóság feltárása érdekében, amiről, már a valóságról, ennek köszönhetően egyre kevesebbet merek tudni.
Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
A hiteltelen - Szénási Sándor jegyzete
Mondhat és ígérhet bármit, már minden csak szó, duma, szöveg, smúz, hanta, sóder, illetve rizsa.
Négy év - Kárpáti Iván jegyzete
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem "két fél konfliktusaként" lássuk.
Pici bűnök és a fasizmus - Dési János jegyzete
A kísérlet Iványi Gábor tönkretételére nyilvánvalóan a politikai bosszú része. Nem véletlen, hogy egy ilyen ember életét kell megkeseríteni, munkáját, amelyet a szegények és az elesettek érdekében végez, ellehetetleníteni.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
3/03/2026 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Orbán Viktor gyakorlatilag egyetlen témát talált: Ukrajna. Pontosabban: Ukrajna, mint fenyegetés. Ukrajna, mint ellenség. Ukrajna, mint a magyar választások sötét háttérhatalma. A kampány középpontjában nem a magyar egészségügy, nem az oktatás, nem a vasút, nem az infláció, nem a költségvetési hiány áll, hanem egy háborúban álló ország, és annak elnöke, Volodimir Zelenszkij.
Ez önmagában is bravúr. Olyan politikai mutatvány, mintha valaki polgármester-választáson a Mars kolonizációjáról beszélne, miközben a városban nincs ivóvíz.
A magyar gazdaság finoman szólva sincs csúcsformában. A költségvetés lyukas, az uniós pénzek jelentős része továbbra sem érkezik. A beruházások akadoznak. A fogyasztás gyenge. De erről alig esik szó.
Miért?
Az egyik lehetséges válasz prózai: mert erről könnyebb beszélni. A magyar gazdaság számai makacs dolgok. Az inflációt nem lehet átkeretezni hősi eposszá. A hiány nem válik nemzeti identitássá. A stagnálásból nehéz mítoszt gyártani.
Egy külső ellenségből viszont mindig lehet.
Ha a kampány arról szól, hogy Brüsszel, Soros, migránsok, gender, akkor az egy ideológiai küzdelem. Ha arról szól, hogy Zelenszkij beavatkozik, fenyeget, zsarol, akkor az már szuverenitási harc. És szuverenitási harcban a számok nem számítanak, csak az érzelmek.
De van egy másik, kevésbé ironikus, inkább stratégiai magyarázat is. Ha a választás tétje nem az, hogy milyen állapotban van az ország, hanem az, hogy „háború vagy béke”, „Brüsszel vagy Magyarország”, „Zelenszkij vagy Orbán”, akkor a szavazás átalakul. Nem kormányzati teljesítményről szól, hanem lojalitásról.
És ebben a műfajban Orbán Viktor verhetetlen.
Csakhogy van ebben valami furcsa, már-már groteszk. Egy szuverén ország miniszterelnöke úgy kampányol, mintha egy másik ország elnökét akarná leváltani. Mintha a magyar választók dönthetnének arról, ki vezeti Ukrajnát. Mintha a magyar szavazólapon két név szerepelne: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij.
Közben pedig a valódi kérdés valahol máshol van.
Lehet, hogy egyszerűen nincs más mondanivaló? Lehet, hogy a hazai pálya túl csúszóssá vált? Lehet, hogy könnyebb egy külső konfliktus árnyékában politizálni, mint szembenézni azzal, hogy tizenhat év kormányzás után az ország fáradt, a gazdaság kifulladt, a költségvetés pedig egyensúlyát vesztette?
A helyzet lassan az, hogy a magyar választók nem tudják: országgyűlési választásra készülnek, vagy külpolitikai népszavazásra. Csak éppen itt, elvileg, Magyarországról kellene szólnia a kampánynak.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2026. március 3-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)